Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-11-15 / 9. szám

2 Nincsenek adataim arról, hogy a cseheknél milyen arányban voltak kép­viselve a zsidók a pártapparátusban és az erőszakszervezeteknél, csak azt tudom, hogy Magyarországon igen magas százalékban szerepeltek mindkét csoportban. Nemcsak *45 után, amikor ezt azzal magyarázták, hogy vissza akarnak fizetni az Őket ért méltánytalanságokért, hanem később *5(x után is. /Amire más magyarázat van, de az most nem tartozik ide./ Namármost, a pártállam megingásának idején, amikor elérkezett a hatalomátjátszó paktu­mok kora, azon a biztosítékon kívül,amit a baloldal a hatalom új váromá­nyosaitól kapott,v előkészítettek még egy védőállást az esetleges le­számolás ellen. És ez az antiszemitizmus mesterséges felépítése volt,ami­hez az időközben megbukott államgárt utódpártjai buzgó támogatást kaptak liberális szabaddemokrata köröktől. /Addig nem volt antiszemitizmus, hát ők csináltak és még szították is, nem törődve azzal se, hogy a vádat Ame­rikában is felkapják s az áryt az országnak. Aki menteni akarja a menthe­tőt, annak semmi se drága. Es régi tapasztalat, hogy az antiszemitizmus hírét elsősorban maguk a zsidók keltik, mert addig tarthatnak igényt ki­vételes elbánásra, amig fenyegettetésükre hivatkozhatnak.../ ^ . . A képlet egyszerű: ha ilyen lélektani előkészítés után felelősségre vonnák Péter Gábort, vagy bíróság elé állítanák Parkas Vladimírt, a jól­irányított kórus rögtön zsidóüldözésről óbégatna a világ felé, talán meg sem említvén azt, hogy két tömeggyilkosról van szó,akiknek - vallási hovátartozásuktól teljesen függetlenül -^felelniük kell tetteikért, mert így kívánja az igazság és a jogrend. /Utóbbi időben napvilágot látott a hazai sajtóban pár érzelmes riport arról, hogy ezek a hajdani nagyságok, akik a maguk idejében élet-halál urai voltak, ma már olyan öregek, hogy kár bolygatni a nyugalmukat, úgyse menne sokra velük a bíróság. Mily humánus gondolkodás! Akik ezeket leírták, nyilván elfelejtették, hogy az állítólagos tömeggyilkos ukrán kápót,Demjanjukot jóval hatvanéves kora után hurcolták Izraelben törvény elé és nyilván alaptalanul vádolják,mert a mai napig se tudták elítélni. Kérdéses lehetne egy percig is Péter Gá­bor vagy Parkas Vladimir bűnössége? Nem azért, ,mert zsidók, hanem mert ávós pribékek: Márai Sándorral vallom, aki azt írja valahol, hogy a kom­munistákkal szemben,akik minden arisztokratát hülyének tüntettek föl,ő állítja, hogy éppúgy voltak okos grófok és buta parasztok, mint ahogy találkozott már bölcs parasztokkal és ostoba grófokkal is, szóval ennek analógiájára igaz az, hogy voltak és vannak nagyon derék zsidók s akasz­­tófára való keresztények, ugyanakkor ennek fordítottja is áll. Az általá­nosítás hibájába nem mi esünk, hanem azok, akik egy bűnös zsidót ért hátrányok miatt rögtön antiszemitizmust emlegetnek. Ügyes trükk!/ De eltértem a tárgytól, a feddhetetlenség igazolásától, a közszerep­lők múltjának tisztázásától, aminek megvalósítása nélkül, a kommunizmus alatt kompromittálódottak eltávolítása nélkül nem tudom elképzelni otthon a valóságos demokrácia felépítését és az igazi kibontakozást. Pentebb idéztem a csehszlovák példát és most mindjárt idézhetem az erről idő­ben otthon megjelent kommentárokat, az ellengőzt, amit máris kibocsátot­tak bizonyos körök. Azt olvasom a Magyar Nemzet október 15-i számában, hogy "az e kérdésben pártatlannak minősíthető Nyugat" azt kifogásolja a cseh feddhetetlenségi törvényben, hogy "a demokratikus ország szabad pol­gárainak nem biztosittátik az, hogy bizonyítsa vétlenségét, hanem az egy­szerű valahová tartozás bélyegzi meg, azaz a kollektív bűnösség elve ér­vényesül". Nyomaték kedvéért hozzáteszi a cikkíró: "Ez konkrétan amerikai elvi álláspont." Igen, az amerikaiak mindig elítélték a kollektív bűnös­ség elvét és most megszólalnak, amikor a volt kommunisták hátán csattanna az ostor. De egyetlen szavuk se volt a kollektív büntetés ellen, amikor 1945 után nagy szövetségesük ártatlan polgárok tízezreit hajtotta Szibé­riába, a biztos pusztulásba és nem tiltakoztak akkor sem, amikor később a kommunista vezetés a teljes magyar középosztályt /keresztényt és zsidó­születésűt egyaránt/, meg a parasztság nagyobbik felét ■ származása és rossz káderlapja miatt, megfosztotta életlehetőségeitől,kollektive büntet­te. Sőt akkor sem emelte fel szavát, amikor ugyanennek a középosztálynak egy jelentős részét deportálták. Az talán nem volt kollektív büntetés?...

Next

/
Thumbnails
Contents