Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-08-15 / 6. szám

- s— Mint emlékezetes, még ez év márciusában tartották a Cseh és Szlovák Szövet­­ségi Köztársaságban a kommunista rendszer felszámolása utáni első szabad népszámlálást, melytől sokat vártak a nemzetiségek, így a magyarok is. Az eddigi népszámlálások alkalmával ugyanis a politikai nyomás miatt sokan nem merték megvallani hová tartozásukatmost viszont a valóságnak inkább megfe­lelő adatokra lehetett számítani. így magyar körökben volt olyan vélemény, hogy akár nyolcszázezer magyart is kimutathat ez a népszámlálás. A Szlová­kiára vonatkozó adatokat most tette közzé a Szlovák Statisztikai Hivatal és azokból kiderül, hogy az országban 5 millió 269 ezer ember él (27b ezerrel több, mint 10 évvel ezelőtt) s azok közül 4- millió 512 ezer a szlo­vák. Magyar nemzetiségűnek vallotta magát 566,74-1 ember, ami 1980-hoz vi­szonyítva 7»251 fő emelkedést jelent. (A Cseh- és Morvaországban élő magya­rok száma valamivel több, mint 20 ezer fő.) A népszámlálás ezenkívül bO ezer cigányt, 5 ezer németet és 59 ezer ukrán-rutént talált Szlovákiában. A MAGYAR NEMZET szines riportot közöl a gödöllői "tó-világról", ahol pár évvel ezelőtt egy halgazdaság 5^ hektáros területét parcellázta az állam. A 16 kisebb-nagyobb tavat magába foglaló gyönyörű vidéken a párt- és álla­mi vezetők 20-30 forintos négyzetméterenkénti áron potom pénzért vehettek házhelyeket és azokon kacsalábon forgó villákat építettek maguknak. A ri­porter leírja, milyen a Grósz-villa, amelyben az utolsóelőtti kommunista miniszterelnök tengeti nyugdíjas életét. (Az utolsó - Németh Miklós - Lon­donban egy nemzetközi bank vezérigazgatója...) Megtudjuk, hogy a Grósz-vil­­lához külön út vezet, ami azonban idegenek számára le van zárva. A tulaj­donosok csatornákkal köttették össze a tavakat és horgászás közben csónak­kal közlekedtek, ha éppen kedvük támadt egy ultipartira. Az újságíró be­szélt a horgászegyesület épületének őrével, aki elmondta, hogy jártak ide ki pecázni egyszerű emberek isi BM-esek, HM-esek, meg még ÁVO-sok is. És valószinüleg ugyanazok járnak ki még ma is, zavartalanul élvezve múltban szerzett kiváltságaikat... Most jelentek meg otthon John Montgomery volt budapesti amerikai követ visz­­szaemlekezései Magyarországon töltött éveire "A kelletlen csatlós" címmel. Ebből közöl részleteket a MAGYAR NEMZET, többek közt legutóbb arról, hogy 194-4- márciusáig Magyarország egymillió zsidó számára volt biztos menedék­hely és hogy Hitler haragját a magyarok ellen nagyrészt a zsidóknak nyújtott védelem provokálta ki. Montgomery leírja, hogy az első magyar zsi­dótörvény valósággal kihívás volt Hitlerrel szemben. Az amerikai követ a törvény kihirdetése után beszélt Weiss Fülöppel, a Kereskedelmi Bank elnö­kével, aki azt mondta neki:"Eddig azt hittem zsidó vagyok, de most úgy tű­nik, hogy keresztény." A törvény ugyanis úgy rendelkezett, hogy akik egy bizonyos időpont előtt kérésztelkeitek ki, nem tekinthetők zsidóknak. Es ez szöges ellentétben állt Hitler nürnbergi törvényeivel, amelyek a keresz­tényekből is zsidókat csináltak, ha felmenőik között akadt zsidó. Montgo­mery megállapítja könyvében, hogy egész Közép-Európában a magyarok bántak legkorrektebbül a zsidókkal. A Magyar Távirati Iroda július 23-i híre szerint Göncz Árpád köztársasági elnök Tollas Tibornak, a müncheni Nemzetőr főszerkesztőjének - a nagyvilág­ban élő magyarság összetartása és az óhazával fenntartott kapcsolatai erő­sítése érdekében kifejtett tevékenységéért - a Magyar Köztársaság babér­­koszorúval ékesített Zászlórendjét adományozta. Az' elismerést a köztársasá­gi elnök felkérésére dr.Horváth Balázs tárcanélküli miniszter adta át az Országházban. Jelen volt dr.Alexander Arnot, Németország budapesti nagykö­vete, valamint a hazai politikai élet több vezető személyisége. - Tollas Tibor kitüntetésével olyan ember részesült hazai hivatalos elismerésben,aki mind irodalmi, mind közéleti működésében a nemzeti emigráció soha meg nem alkuvó álláspontját képviselte 1956-tól mind a mai napig. Tollas Tibor munkásságának megbecsülése az egész nemzeti emigráció erőfeszítéseinek megbecsülését is jelenti, ami már régen esedékes volt. A nyugati magyarság sajtójának minden munkása örömmel regisztrálja a megtiszteltetést,amelyben részesült Tollas Tibor és jókívánságait fejezi ki a kitüntetettnek.

Next

/
Thumbnails
Contents