Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)
1991-08-15 / 6. szám
Nemcsak Belgrád értette félre azokat a szavakat, amelyeket Antall József miniszterelnök mondott a vajdasági magyarok helyzetéről, illetve az autonómiával hajdan biztosított, de az idők folyamán feledésbe ment jogaikról, hanem Bukarest is. A jugoszláv kormány tiltakozása után Iliescu román elnök is hevesen bírálta a magyar kormányfő kijelentését, mondván az nemcsak veszélyes és barátságtalan egy szomszédos állammal szemben, de jogtalan is, mert kétségbevonja a trianoni, illetve a párizsi szerződések érvényességét. - A magyar külügyminisztérium nyilatkozatban szögezte le mindkét kormány felé, hogy Antall József július 9-i kijelentése nem vonatkozott a határokra, mert Magyarország tiszteletben tartja az európai területi integritás elvét. - Itt jegyezzük meg, hogy az amerikai szenátusban Dole szenátor rezolúciót nyújtott be, aminek több támogatója van s amely sürgeti a jugoszláviai két autonóm tartomány, a magyarok lakta Vajdaság és az albán többségű Kosovó autonómiájának helyreállitását.Hasonló javaslat készül a Kongresszus alsóházában is. A genfi kisebbségi és emberi jogi konferencián elmondott beszéde miatt államellenes uszítással vádolja Tőkés Lászlót a Dimineata című román kormánylap. Az újság szerint a református püspök tagadja az egységes román állam gondolatát és vitatja Románia határait. Idézi a beszédből azokat a részeket, melyek Kolozsvár, Brassó, Nagyvárad, Temesvár és Marosvásárhely elrománosítására vonatkoznak, aláhúzva, hogy Tőkés szerint 3-^ millió románt telepítettek Erdélybe a Regátból. Szóvátette Tőkés László, hogy az egységes nemzetállam áldozata lett a görögkatolikus egyház is, amelyet felszámoltak, noha híveinek száma meghaladta a kétmilliót, A román lap kifogásolja, hogy Tőkés László a nemzetállam kutúrális és szellemi téren gyakorlatba átvitt népirtó politikájáról beszélt, amely - szerinte - egybeesett az uniformi lásra törekvő kommunista ideológiával, aminek mindén útjában volt, ami nem román. - A Dimineata szerint mindez azt bizonyítja, hogy Tőkés László románellenessége az eddiginél is agresszivebb formát öltött« ő úgy látja,hogy románok számára nincs hely a nap alatt... Sütő András író, az erdélyi magyarság "tárca nélküli minisztere" nyilatkozott legutóbb egy magyar újságírónak. A marosvásárhelyi otthonában lábbadozó író elmondja, hogy a tavaly márciusban elszenvedett sérülések mostanáig gátolták a munkában, de reméli, hogy hamarosan visszatérhet íróasztalához. A kisebbségi sors legriasztóbb jelenségének napjainkban az egyre fokozódó menekülési hullámot tartja és az igazi vérveszteséget az erdélyi magyar fiatalok tömeges elvándorlásában látja. Sütő András nem bízik az erdélyi magyar iskolahelyzet javulásában, amit alátámaszt, hogy az ötven százalékig magyarlakta Marosvásárhelynek máig sem sikerült egyetlen magyar tannyelvű liceumot kiharcolni. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének munkájáról szólva az író elismeri annak nehézségeit, de kifogásolja az esetenként megmutatkozó bizonytalanságot és néha indokolatlan kompromisszumokra való készséget. Dicséri a Polgári Szövetség nemrég közzétett nyilatkozatát a kisebbségek jogairól, ám keserűséggel állapítja meg, hogy még ebből sem hiányzik az a képtelenség,hogy a nemzetiségeknek kötelességük elsajátítani a román nyelvet. Mihály román exkirállyal készült interjút közölt a Romania Libera,ismertetvén a volt uralkodó terveit. Mihály visszakivánkozik a trónra és kifejti, hogy csak egy alkotmányos monarchia biztosíthatja Románia fejlődését. Moldáviáról szólva Mihály kijelenti: "A Pruton túli területek román területek és soha nem szűnnek meg azok lenni." Amikor az újságíró Erdélyről kérdezi, így felel: "Erdély román." A Dnevnik című belgrádi napilap provokációval és Jugoszlávia belügyeibe való beavatkozással vádolja a magyar kormányt és felelőssé teszi a nemzetiségek eddigi jó kapcsolatainak megromlásáért. A lap szóváteszi,hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége arra szólítja fel a lakosságot, hogy ne engedelmeskedjék a sorozási parancsnak. Az ilyen provokációk - írja a Dnevnik - felháborodást keltenek az országban,mert Jugoszláviában ma a néphadsereg az egyetlen erő, amely képes megakadályozni az^összetűzéseket.(ismerve a néphadsereg durva fellépését Szlovéniában,ezt kétségbevonjuk!)