Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-06-15 / 4. szám

-s-Göncz Árpád magyar köztársasági elnök fogadta a Corneliu Manescu által ve­­zetett román parlamenti küldöttséget. Manescu, mint a romántparlament kül­ügyi bizottságának elnöke, átadta Iliescu román elnök meghívását Göncz Ár­pád részére, aki azt elfogadta s hangsúlyozta a kis lépések politikájának jelentőségét. Manescu biztosította magyar elnököt, hogyha most kidolgozás alatt álló új román alkotmány széleskörű jogokat biztosít majd a nemzeti­ségeknek. A román külügy bizottság tagjai utána találkoztak a magyar par­lament külügyi bizottságával, melynek elnöke, Horn Gyula ötpontos javas­latot nyújtott át román kollégájának a legsürgősebb tennivalókról, amelyek között első a két parlament közti megbeszélések rendszeressé tétele. Manes­cu egyetértőén reagált a javaslatra és meghívta a magyar külügyi bizottsá­got egy romániai látogatásra. - Ezek az első pozitív lépések a román-magyar viszony alakulásában és reményt nyújtanak a kapcsolatok rendezésére. Néhány amerikai magyar nyilatkozatot adott ki, melyben állást foglalnak Soros György mellett s a magyar közéletben tapasztalható nacionalista je­lenségekkel szemben. Támadják Csurka István megnyilvánulásait,amelyek sze­rintük "kirekesztő nemzetfelfogást" tükröznek és ártanak a magyarság nem­zetközi jóhírének, ugyanakkor megmételyezik a magyar közéletet. Habsburg Ottó előadást tartott Székesfehérváron, a Tavaszi Fórum záróestjén. Azt fejtegette, hogy Magyarország számára létkérdés mielőbb bejutni az Euró­pai Közösségbe, mert nem tudhatjuk, mi fog történni a Szovjetunióban és Jugoszláviában, de fontos azért is, mert a németekkel, latinokkal és szlá­­vokkal ellentétben a magyaroknak nincsenek rokonaik a világon. Habsburg Ottó arra kérte hallgatóságát: ne legyenek pesszimisták, hiszen ennek az ország­nak oly sok minden sikerült a vértelen forradalomtól a szovjet hadsereg ki­vonulásáig. A tagság néhány éven belül megvalósulhat és ha az 199ú-es euró­pai választásokon még nem is vehet részt Magyarország, 1998-ban már küldhet képviselőket az Európa Parlamentbe. Kérdésekre felelve Habsburg Ottó kifej­tette, hogy Magyarország jövője szempontjából százszázalékig a világkiállí­tás megrendezése mellett van. A szellemes válaszokat nagy tapssal fogadta az egybegyűlt népes közönség. A jugoszláviai események hatására a határőrség megerősítette Magyarország deli határainak vedelmet. A határőrség parancsnoksága felkészült arra,hogy akár polgárháború tör ki, akár bevezetik a katonai közigazgatást a déli szom­szédnál, a két ország határán meg fog élénkülni a "forgalom". Számítani kell menekülőkre és különféle indulatú illegális határátlépőkre. A határőrség hu­manitárius feladatok ellátására is megtette a szükséges előkészületeket. Kellemetlen meglepetés várja a budapesti strandkedvelőket a nyár kezdetén: a tavalyihoz képest 300 százalékkal emelkedik a strandbelépők ára. Ez azt jelenti, hogy például a Gellért uszodába három órára 200 forintot kell fi­zetni, az egésznapos belépő pedig 4-00 forintba kerül. (Ez valamivel keve­sebb, mint egy gépírónő egésznapi keresete...) A Palatinus aránylag olcsó, már 100 forintért élvezni lehet a vizét. A másik meglepetés a peremvárosi strandolókat fogja érni, mert pénz hiányában idén nem fogják kinyitni a kis­pesti, a rákoscsabai, a cinkotai, a lőrinci, az albertfalvai és az újpesti - a Dandár-utcai uszodákat. A Horthy-rendszer óriási erőfeszítéssel nemzet­közi hírű fürdővárossá fejlesztette Budapestet, a kommunizmus terheivel megvert magyar demokrácia pedig kénytelen visszafejleszteni azt. Folynak az augusztusi pápalátogatás előkészületei Magyarországon. II.János Pál útját külön e célra alakult iroda és a Visitat nevű kereskedelmi kft. készíti elő, melyek fölött a püspöki kar nevében Seregély István egri ér­sek gyakorol felügyeletet. A szertartásokra szóló ingyenes jegyeket május 31-ig kell igényelni, mert azokra csak belépővel lehet majd bejutni. A lá­togatóknak többszöri ellenőrzésen kell kérésztülmenniök, de erre biztonsá­gi okokból szükség lesz. Augusztus 19-én előreláthatóan 50-60 ezer fiatal­lal találkozik a pápa a Népstadionban. A programba betervezett másfél óra alatt közös ének, ima és táncpantomimjáték lesz. Utána a fiatalok kérdése­ket intézhetnek a pápához.

Next

/
Thumbnails
Contents