Független Magyar Hírszolgálat, 1991. március-1992. február (15. évfolyam, 1-12. szám)

1991-06-15 / 4. szám

Megalakult Budapesten az első japán-magyar vegyesvállalat, a Magyar Suzuki Személygépkocsigyártó Rt. Az öt és félmilliárd forintos alaptőkével induló vállalat 40 százalékban a Suzuki, 40 százalékban a magyar Autókonszern tulajdona, a maradék 20 százalékon az Itoh japán kereskedőház és az International Finance Corporation osztozik. Az új gyár Esztergomban épülő üzemcsarnokában az első év végéig 15 ezer személyautót fognak összeszerelni. A teljes kapacitást a harmadik év végére fogják elérni, ami 6C ezer kocsit jelent évente. A gyár kezdetben 1100 dolgozónak ad munkát, de később ez a szám emelkedni fog. Ami a Suzuki-kocsik árát illeti, azt eredetileg 385 ezer forintra tervezték, de ma már félmillió fölött tartanak.

Négy és félszeresével nőtt a munkanélküliek száma Magyarországon az előző évhez viszonyítva. A munkaközvetítő irodák adatai szerint márciusban 145 ezer munkanélküli volt országosan. A betölthető állások száma ugyanakkor tovább csökkent. A március végén nyilvántartott 13»600 állás a múlt évinek még a felét sem éri el, így a közvetítő irodák csak minden tizenegyedik jelentkezőnek tudnak munkát ajánlani. A munkanélküliség aránya jelenleg 3 százalék országos viszonylatban, a legrosszabb Borsod-Abaúj-Zemplénben: 8,8 %.

«

Ebben az évben április végéig mintegy 7300 határsértőt fogtak el a határőrök a magyar határokon, több mint háromszor annyit, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A magyar állampolgárokon kívül lényegében valamennyi határátlépőt kiutasították az országból, csupán 16 külföldit szállítottak menekülttáborba. Az illegális határátlépők többsége román és szovjet állampolgár, de van köztük^sok pakisztáni, török, bolgár és albán. Befelé változatlanul a román, míg kifelé az osztrák "zöldhatár" a legforgalmasabb.

Ez utóbbi határszakaszról az osztrák határőrök több mint 1100 határsértet küldtek vissza magyar területre.

Először fogadta együtt a három balti állam vezetőit Bush elnök a Fehér Házban és noha biztosította őket az Egyesült Államok jóindulatáról, határozottan leszögezte, hogy fontosnak tartja a Gorbacsowal kialakult jóviszony fenntartását. "Mi soha sem ismertük el és nem is fogjuk elismerni a balti államok bekebelezését a Szovjetunióba"- mondotta Bush elnök a litván elnök, a lett és észt kormányfő fogadásakor, de ugyanakkor semmi kétséget nem hagyott affelől, hogy a Baltikum miatt nem fog konfrontációba kerülni Moszkvával. A találkozó utáni sajtóértekezleten hangot adott annak a reményének, hogy a három ország népe megtalálja a módot a függőségi kérdés békés rendezésére és egyik oldal részéről se kerül erőszakos cselekményekre sor.(Persze már voltak erőszakos cselekmények, amikor a szovjet belügyi egységek megszálltak több vilniusi középületet és összecsaptak a helyi polgárőrséggel, aminek halálos áldozatai is voltak, de Bush ezekről szemérmesen hallgatott, mivel nem akarja nehezíteni Gorbacsov helyzetét: Gorbi megmentése minden más kérdéssel - emberi szabadságjogok, függetlenségi törekvések,stb. - szemben elsőbbséget élvez...

Mitterrand francia elnök legutóbbi bukaresti látogatásáról csak most szivárogtak ki olyan részletek, amelyek ismét csak visszanyúlnak az elnöknek arra a kijelentésére, amelyet tavaly tett Budapesten s amit azóta se tudtak megemészteni a románok. Nevezetesen azt, hogy Mitterrand célzott Magyarország trianoni megcsonkítására és a magyarság egy jelentős részének kisebbségi sorba való kényszerítésére. Az egyik román lap most megírta, hogy a Vatra Romaneasca képviselője mintegy felelősségre vonta a francia elnököt, amiért "budapesti vendéglátóinak kedvezni akarván" ilyen kijelentésre ragadtatta magát. Hozzáfűzte, hogy a románok többezer éve (!?) élnek országukban és tizennégy nemzeti kisebbség van Romániában, de mindig csak a magyar kisebbséggel adódnak problémák. A Vatra képviselője leszögezte, hogy Nagy-Romániát akarnak, a régi Dácia határai között, megőrizve mindazt, amit őseiktől örököltek. Állitólag Mitterrand erre megjegyezte: ez azt jelenti, hogy ők is sajátjuknak tekintenek olyan területeket, amelyek máshol vannak. Célozván itt Moldáviára, a régi Besszarábiára, amit a románok visszakövetelnek a Szovjetuniótól.