Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)
1990-04-15 / 2. szám
I Németh "ikies miniszterelnök személyes üzenetet küldött Fetre Roman román kormányfőnek, amelyet Horn Gyula külügyminiszter adott át Románia budapesti nagykövetének. Az üzenet az erdélyi magyarság biztonsága érdekében sürget hathatós intézkedéseket. Mohi kancellár inter .jut adott az MTI tudósi tójának s többek közt ezeket mondotta: "A, újraegyesült Németország sem felejti majd el a tényt, hogy az első téglát Magyarország verte ki a falból. A magyar kormány bátor és határozott döntése nélkül, amellyel megengedte német honfitársaink kiutazását, nem következhettek volna be a drámai változások, az NDK nem találhatót* volna magára. Számunkra örökké emlékezetes marad a magyaroknak a szabadságot áhító emberek iránti szolidaritása és segítsége.” A nyugatnémet kancellár hozzátette, hogy Németország továbbra is kész gazdasági segítséget nyújtani Budapestnek. A Magyarországra érkező menekültek ügyeit intéző Menekültügyi Hivatal sajtótájékoztatójának adataiból: az utóbbi két évben Romániából több mint 34 ezer menekült érkezett Magyarországra, csaknem 67 százalékuk illegálisan. Mintegy 31 ezren kértek és kaptak tartózkodási engedélyt, háromezren utaztak tovább. Hazatérési szándékkal február 15-ig kb. ezren hagyták el Magyarországot. Debrecenből érkezett hír szerint egyszerre két szoborral is "szegényebb” lett a civis-város: a művelődési központ elől eltűnt a Lenin-szobor, az egyetem felé vezető úton álló és a Tanácsköztársaságra emlékeztető "puskás ember” bronzalakja pedig két nap múlva követte. Lángvágóval azt is eltávolitották és ismeretlen helyre szállították. Sic transit gloria mundi... Németh Miklós jelenlegi miniszterelnök, aki független jelöltként indult a választáson és nagy többséggel el is nyerte a mandátumot, legutóbb nyilatkozott a Süddeutsche Zeitung munkatársának: "Soha nem voltam kommunista" - mondotta. Az újságíró megjegyzi: Németh 1971-ben egyházi esküvőn házasodott, később pedig mindkét fiát templomban keresztelték. A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából kiosztották az idei Kossuth-díjakat és első ízben adományozták az újonnan létesített Széchenyi-díjakat az arra érdemes tudósoknak. Kossuth-díjat kapott többek között Csoóri Sándor, Xonrád György, Mészöly Miklós és Makovecz Imre, míg posztumusz Kossuthdí jasok lettek: Márai Sándor, Dohnányi Ernő, Xodolányi János, Latinovits Zoltán és Sinka István. Posztumusz Széchenyi-díjat adományoztak Bibó Istvánnak, Papp Simonnak és Náray Szabó Istvánnak, hogy az ismertebb neveket említsük. Sokan kaptak Kiváló Művész és Érdemes Művész címet, azonkívül kiosztásra kerültek Jászai Mari-, József Attila-, Liszt Ferenc-, Erkel Ferenc-, Balázs^Béla-, Munkácsy Mihály-, Táncsics Mihály- és Eötvös Loránd díjak. A díjakat a Parlament kupolatermében Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök adta át a kitüntetetteknek. A tavaly nemzeti ünneppé nyilvánított és impozáns körülmények között,szinte lenyűgöző nemzeti egységben megünnepelt március 15. idén már távolról se zajlott le a várt összhangban. Sajnos az ünnepre is rányomta bélyegét a kiéleződött választási harc: a pártok és a társadalmi szervezetek nem tudtak megállapodni abban, hogy közösen, vagy külön-külön ünneplik-e az 1848-as szabadságharc évfordulóját. Végül több kisebb ünnepség zajlott le a fővárosban és elmaradt a tavalyi együttes demonstráció. A huzavona miatt - s talán hogy egyik pártnak se adjon lehetőséget választási propagandára - a televízió is elállt az események közvetítésétől s ez volt a nap legnagyobb vesztesége: az ország népét megfosztották az ünnep élményétől. Egyre aggasztóbb hírek érkeznek Litvániából: annak ellenére, hogy Moszkva többizben kijelentette, tartózkodik minden erőszakos lépéstől, az egyre nagyobb számban Vilnába érkező szovjet csapatok betörtek egy kórházba és elhurcoltak onnan 24 litván fiatalembert, akik megszöktek a Vörös Hadseregből. Az amerikai litvánok nagy tüntetéssel tiltakoztak Washingtonban a történtek ellen és az Egyesült Államok erélyes fellépését követelték.
