Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)
1990-04-15 / 2. szám
— ^ -Az első szovjet alakulatok utnakinditása megkezdődött - jelentette az elmúlt héten a Magyar Távirati Iroda. A hajmáskéri vasútállomáson egy zászlóaljnyi szovjet egységet vagoniroztak be március 12-én. A rakodásnál jelenlévő Borsits László altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke elmondotta az őt körülvevő újságíróknak, hogy a veszprémi szovjet egységek Hajmáskéren kívül még Herend állomáson is megkezdték a berakodást és a két szerelvény kedden már el is hagyja az országot. Az előkészületek szerint az év végéig a csapatok 70 százalékát hazaszállítja a szovjet hadvezetőség. — nyolcvan településen mintegy 300 ingatlan és 20 ezer hektárnyi földterület szabadul föl a szovjet csapatok távozása nyomán - közölte a kormány legutóbbi sajtótájékoztatóján Bajnok Zsolt szóvivő. - Más források szerint a felszabadult objektumok (raktárak, őrhelyek, stb.) száma mindösszesen hatezer, amelyeknek kb. fele az állam tulajdonában volt és csak ideiglenesen került szovjet használatba. “Válaszolva az ezzel kapcsolatos kérdésekre, Bíró József, a Honvédség vezérkari főnökének helyettese tájékoztatta az újságírókat a Magyarország területén lévő szovjet erőkről. Ezek szerint a 19,700 főnyi katonaság létszáma a polgári alkalmazottakkal és a családtagokkal együtt a valóságban ennek kb. dupláját^jelenti. A megközelítőleg 100 ezer ember és a felszerelés, ill. járművek és harci eszközök elszállítása több mint kétezer katonai szerelvényt igényel. Bíró József tájékoztatása szerint a szovjet egységek 27 ezernél több járművéből 800 a harckocsi, 600 az önjáró löveg és 1500 a páncélozott csapatszállító gépkocsi. Ezenkívül 56O ezer tonna különféle anyag, 230 ezer tonna lőszer és 100 ezer tonna üzemanyag vár elszállításra. Mindezek csaknem 60 helyőrségben és hat, szovjet kézben lévő repülőtéren van elhelyezve, ill. raktározva. Több évtizedes munkásságuk elismeréseként a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke nyugállományba vonulásuk alkalmából a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta Dr.Szíjártó Károly legfőbb ügyésznek és Dr.Szilbereky Jenőnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének. - Mindkét jogász - s^ezt a kitüntetés indokolása is igazolja - évtizedeken át kiszolgálta a Kádár-rendszért és (főleg Szí jártó) inkább a pártállam érdekeit tartották szem előtt, mint a törvényeket. (Igaz: a törvények is a párt politikai érdekeit voltak hivatva szolgálni.) Ha egy független hatóság vizsgálhatná ki eddigi működésüket, egészen biztosan találna elég okot arra,hogy mindkettőjüket bíróság elé állítsák és megérdemelt börtönre ítéljék. S lám, ehelyett magas kitüntetést kaptak. És nyugdíjat. Furcsa világ... Április h-ről nyilatkozva a kormányszóvivő azt mondotta, hogy az idén érvényes jogszabályok értelmében még munkaszüneti nap, de a jövő évtől kezdve Európa többi országához hasonlóan Magyarországon is május 9-én fognak megemlékezni a második világháború befejezéséről. Ez azonban nem lesz munkaszüneti nap, aminthogy 1991-től április É is megszűnik ünnep lenni. Almost befejeződött magyarországi népszámlálásról kiadott első gyorsjelentés szerint 1990 január 1.-én az ország lakossága 10 millió h50 ezer fő volt, 260 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. A szovjet népi küldöttek rendkívüli kongresszusa tanácskozásának negyedik napján a Szovjetunió történetének első elnökévé választotta Gorbacsovot. Noha végülis más jelölt nem pályázott erre a tisztségre, Gorbacsov megválasztása távolról se volt oly egyértelmű, mint ahogy tavaly elnyerte a Legfelső Tanács elnöki székét. Ezen le lehet mérni, mennyit csökkent a népszerűsége az elmúlt időszak alatt. A?i ajánlás során többen tiltakoztak jelölése ellen, mondván,hogy tevékenysége miatt az ország a szétesés határán van és a gazdaságban semmilyen téren nincs előrelépés. John 'íVhitehead, a magyar-amerikai beruházási alap igazgatótanácsának elnöke közölte, hogy az alap évente 20 millió dollárral segíti a magyar piacgazdaság megteremtését és a magánberuházásokat. ill 1111 tihul» .1.1.11....nt I 1 ni
