Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)
1990-04-15 / 2. szám
F u Független Magyar Hírszolgá INDEPENDENT HUNGARIAN NEWS SERVICE WASHINGTON, D.C. Szerkeszti: Stirling György 7245 Parkwood Ct., Falls Church, Virginia 22042 '990. lóri1is 15. Megjelenik minden hó 15-én XIV. évf. 2. szám Maevarországi sajtószemle Március Mondják, amikor Walter Mondale volt amerikai elnök pár nappal ezelőtt egy bizottság élén Magyarországon járt, hogy tájékozódjék a képviselőválasztás menetéről (közbevetőleg: most csak az első fordulóról beszélek, mert a másodikig - amikor e sorokat kopogom - még kerek egy hét van hátra), szóval amikor a távolról jött vendég Budapesten meglátogatott néhány szavazóhelyiséget, elismerését fejezte ki a látottak fölött, aztán fejcsóválva megjegyezte: - Annál is inkább értékelem a voksolás zavartalanságát, mert ilyen bonyolult választási rendszert még életemben nem láttam. Mondalenek valósziniileg igaza volt, mert a magyar képviselőválasztások története aligha ismer bonyolultabb szavazási szisztémát a mostaninál, ami elsősorban abból adódik, hogy az újonnan alkotott választási törvény a listás és az egyéni jelölés rendszerének kombinációjából született, amellett a mandátumok elosztásának vannak egyéb sajátosságai is. (Ami Mondale megjegyzését illeti, az amerikai elnökválasztási rendszer is meglehetősen bonyolult és érthetetlen egy kívülálló számára, dehát ő már megszokta, hogy nem a választópolgárok direkt szavazata, hanem az elektorok száma dönti el, ki lesz az elnök: kis odafigyeléssel a magyar módszert is meg lehet tanulni...) Induljunk el a kályhától: a március 25-i első fordulónál minden szavazásra jogosult két szavazólapot kapott, hogy az egyéni szavazólapon a jelölt neve mellé, a listás szavazólapon pedig a párt neve mellé tett kereszttel döntsön a 386 parlamenti mandátum sorsáról. Ebből a számból 328 képviselő közvetlenül - részben egyéni kerületben, részben területi listán - jut be a Parlamentbe, 58 képviselő pedig az un. országos lista alapján kap mandátumot. Egyéni jelölés 176 képviselői helyre lehetséges, míg 152 képviselőt a területi listán választanak meg a szavazópolgárok. Ez utóbbihoz még annyit, hogy a 152 képviselői hely 20 listás választókerület között oszlik meg. Az egyes választókerületek a 19 megye, illetve Nagy-Budapest közigazgatási határait követik. Legtöbb jelölt - számszerint 28 - a fővárosban van, utána következik Pest megye Iá jelölttel, majd Borsod 11 jelölttel. A többi megyei választókerületek képviselőjelöltjeinek száma 4 és 9 fő között váltakozik. Amikor a szavazópolgár ezek sorsáról határoz, csak az általa kedvelt pártra voksol és jószerivel nem is ismeri azok neveit, akik kerületében a párt színeiben indulnak. A 176 egyéni választókerület ugyancsak az ország megyebeosztásához,ill. a főváros határaihoz igazodik. Létszámban itt is Budapest vezet, ahol 32 egyéni jelölt nyerhet mandátumot, ezt követi Pest és Borsod megye 16, illetve 13 képviselői hellyel. Szabolcs és Bács megyék egyenként lO-lO egyéni jelöléssel választott képviselőt küldhetnek a Parlamentbe, a többi megyében ez a szám mindenütt 10 alatt van. Az ország népességét alapulvéve tehát mintegy 3Ü,000 lakosra jut egy képviselő. (Ez a közvetlenül választható 328 képviselőre vonatkozik; az országos listán bekerülő 58 fő ezen felül van.) Az országos listán szereplő $8 helyre nem szavaznak közvetlenül a választók, hanem ezeket a mandátumokat a töredékszavazatok alapján osztják szét a pártok között. Töredékszavazatoknak számítanak mind az egyéni, mind listás körzetekben azok a szavazatok, amelyek nem elegendők egy mandátumhoz, ill. az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot meghaladják.
