Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)

1988-09-15 / 7. szám

I

f

Furcsa hangvételű ^lossza a Magyar^Nemzetben "Álszemérem" címmel. írója arról tájékoztat, hogy Kőszegen a közelmúltban emlékművet állítottak fel 2~ tójoo-rú.ben elpusztítottak emlékére. Az emlékmű ott áll, ahol hajdan a deportálások folytak. Mint a glosszában olvassuk, az emlékmű gránittömbjére ezt a felírást vésette Kőszeg város tanácsa: "A háború és a fasizmus áldozatai 1939-19^5."

Az újságíró megütközését fejezi ki a felirat miatt és kifejti: ez az emlékmű kizárólag a származásuk miatt elpusztított zsidó munkaszolgálatosok sorsára int és Kőszeg városának vezetői álszeméremből nem merték a szöveget úgy megfogalmazni, hogy abban a "zsidó" szó szerepeljen, valahogy így: az 1944 decembere és 194-5 márciusa között e helyen elpusztított 2500 zsidó munkaszolgálatos emlékére. Majd hozzáfűzi: az azóta eltelt idő sem moshatja el a különbséget a háború idején elpusztultak között. Noha tudjuk - írja -, hogy a második világháborúban rész tvett magyar állampolgárok túlnyomó többsége nem önszántából vonult harcba, a II. hadsereg katonáit sem önkéntesekből toborozták, ez az emlék' mü mégsem rájuk figyelmeztet, hanem a zsidó áldozatokra. - Rossz szájízzel olvasom ezeket a sorokat: most, amikor hazánkban végre itt-ott már mernek emlékműveket állítani azoknak, akik ilyen vagy olyan okból áldozatul estek a második világháborúnak, illetve annak a kornak, nem helyes megkülönböztetést tenni az elpusztultak között. Hogyan képzelhető el közeledés magyarok és zsidók között, ha még holtukban is különbséget teszünk köztük, mintegy szétválasztjuk őket? Én a magam részéről nagyon helyesnek tartom, ha a most állítandó világháborús emlékműveken - adná Isten, hogy minél többet emeljenek országszerte,a mindenütt éktelenkedő szovjet hősi emlékművek mellett! - a felirat együttesen róná le a nemzet kegyeletét a fronton elesett katonák, az ugyanott elpusztult munkaszolgálatosok és a deportálások során meggyilkolt zsidók előtt. Aki még itt is különbséget akar tenni áldozat és áldozat között, az a magyarság ellensége és nem a társadalmi megbékélés híve, hanem éppen a széthúzásé.

Az orosz kereszténység ezeréves jubileuma alkalmából - mint tudjuk - nagy ünnepségek voltak Moszkvában, ahol Casaroli képviselte a Vatikánt, átadván Gorbacsovnak II. János Pál pápa személyes üzenetét. Az ünnepségsorozat befejezéseképp Moszkva egyik elővárosában lerakták egy ott építendő új templom alapjait. Az alapkőletételnél jelen volt Gorbacsov képviselője is, aki kijelentette, hogy ez a templom a peresztrojka jelképe lesz...

Wo.jcziech Jaruzelski, a LEMP első titkára legutóbb beszédet mondott és megállapította, hogy Lengyelországban megtorpant a kedvező változások folyamata: az ország társadalmi és gazdasági helyzete tavaly óta romlott. A szavakat nem követik tettek és az 1986-os pártkongresszus határozatait nem hajtják végre. Hozzátette: a kitűzött célok megvalósítása egyre távolabbinak tűnik és mindez társadalmi nyugtalanságot szül. A reform'máig sem eresztett mély gyökereket és a konzervatív erők fékezik a megújítást.

Whitehead amerikai külügyminiszterhelyettes legutóbbi ausztriai látogatása alkaImával tárgyalt Mock osztrák alkancellárral a kelet-európai bevándorlókról. Szóbakerültek azok a kelet-európai állampolgárok, akik elhagyták hazájukat és jelenleg Ausztriában várják, hogy amerikai bevándorlási engedélyt kapjanak.

Az alkancellár kijelentette, hogy megítélése szerint a jövőben növekedni fog az ilyen személyek száma. Kérte, hogy az Egyesült Államok gyorsítsa meg a^bevándorlási engedélyek kiadását és emelje fel a kvótát, mert Ausztria számára nagy terhet jelent a menekültek eltartása. Whitehead közölte, hogy Washington nem szándékszik növelni a kelet-európaiakra vonatkozó kvótát.

A bukaresti ELŐRE cikket közölt az erdélyi falvak felszámolásáról "Területrendezés - átfogó program az ország helységeinek felvirágoztatására" címmel, amiben a következőket olvashatjuk: "Az új községi központok széles távlatokat nyitnak majd a további gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődés előtt,civilizált életfeltételeket biztosítva lakosaiknak. A néptanácsok előre kidolgozzák a rendezési terveket, biztosítva a lakosságnak a városihoz hasonló életfeltételeket. A területrendezési törvény előírásainak megfelelően az épületeket tipizálják, minden háztartásra 200-250 négyzetméter terület jut, lakás és gazdasági melléképületek céljaira és 8o-9o négyzetméter zöldségeskert. Felelősségteljes akció ez -^fejeződik be az ELŐRE cikke -, mert meghatározza településeink távlati fejlődését, jövőbeni szocialista arculatát."-7-