Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-15 / 5-6. szám
a realitás az, hogy ma 5 a hatalom birtokosa Magyarországon. És nem szabad hagynunk, hogy ittlétekor csak a hazadolgozó baloldali emigránsok juthassanak a közelébe! Grósz nem Kádár, akivel tisztességes emigráns nem állhatott volna szóba: Grósz nevéhez nem tapad árulás, kezéhez nem tapad vér, mint Kádárnak. Ha valóban létrejön valamiféle találkozó az emigránsokkal, a nemzeti emigráció képviselőinek is ott kell lenniök, hogy előadhassák az 56-os elveken alapuló tényleges követeléseinket. Például a nyugati magyar sajtótermékek hazaengedését, a hazai ellenzék szabadságának biztosítását, és a demokrácia egyéb ismérveinek bevezetését. Ha csak az emigráció balszárnya jutna a látogató közelébe, ezek elsikkadnának. A mi feladatunk ezeket megmondani neki, hogy segítsük a demokráciáért folyó küzdelmet hazánkban. A Szovjetszkaja Kultúra egyik legutóbbi számiban Nyikolaj Popov szovjet történész irt tanulmányt a Sztálin-korszakról. íme a cikk egyik mondata: "Sztálin a párt vezetőit egymás ellen játszotta ki azért, hogy végül megteremtse saját személyi diktatúráját, amely Rettegett Iván hatalmához hasonlított: Sztálin milliókat gyilkoltatott meg és tökéletesen totalitárius államot teremtett. Véletlenül ugyanakkor került kezembe a közismert kép, mely a "h-rom nagyot"- Churchillt, Rocseveltet és Sztálint - ábrázolja a jaltai konferencián 19É5- ben. A két nyugati államférfi joviális mosollyal ül a huszadik század legvéresebb kezű tömeggyilkosának oldalán, miután egyenrangú félként felosztották vele a világot. Ezt követően néhány hónap múlva megkezdődött a nürnbergi per, ahol tucatnyi nácivezért - köztük katonákat is - ítéltek el az "emberiség ellen elkövetett bűnökért", zsidók elgázosításáért. A bíróságban ott ültek a sztálini rendszer képviselői is... - Becslések szerint Sztálin áldozatainak száma messze meghaladja a hatmilliót, amennyinek halálát a zsidók számonkérték a hitleri rendszertől. Most már eljutottunk oda, hogy maguk a szovjet történészek olvassák Sztálin fejére szörnyű bűneit: vajon addig mikor jut el a világ, hogy egy új nürnbergi perben ítéljen egy nemzetközi bíróság a sztálini korszak vétkei fölöttV A belvárosi Régiposta utcában megnyilt Budapest első MacDonald’s étterme,ahol magyar anyagokból amerikai szabvány szerint készítik a hamburgereket és a Big Mac-eket. Az első napon már nyitás előtt hosszú sor állt az ismert M-emblémával dísztített üzlet előtt, mert a magyar fővárosban ma sikk hamburgert enni. Pedig nem is olcsó mulatság: egy sima hamburgert 25 forintért adnak, a Big Mac 43 forintba kerül. (Egy pohár üditőital 15 forint, egy tölcsér fagylalt pedig 20. Aki tehát egy Bic Mac után még ezeket is igényli, nem sokat kap visz sza egy százasból. Persze - átszámítva - ez még mindig 2 dollár alatt van,ami kb. megfelel az amerikai áraknak. Igenám, de a keresetek már jóval elmaradnak az amerikai szinttől. Egy Bic Macért két órát dolgozik egy átlagos magyar dolgozó, a száz forint - egy komplett McDonald’s lakoma ára - pedig fél napi kere sete. A McDonald’s Amerikában a kispénzű emberek étkezőhelye, Magyarországon a luxushelyek közé számít... "A román falvak felszámolása módosítja Erdély etnikai térképét" - olvassuk a Magyar Nemzet cikkének címét s alatta a beszámolót Ceausescu gyalázatos tervéről, a hétezer romániai falu eltüntetéséről. A cikkből megtudjuk, hogy a rendelkezések végrehajtása után többszáz magyarlakta község fog eltűnni a térképről. Például a tervek szerint Hargita megye 236 falujából legalább százat rombolnak majd le, de ugyanígy megtizedelik majd Maros, Bihar, Kolozs, Szatmár és Kovászna megyék falvait is. - A magyar külügyminisztérium szóvivője egy sajtóértekezleten aggályait fejezte ki az erdélyi falvak felszámolása miatt, mondván, hogy "a kényszerű lakóhelyváltoztatás sérti a legalapvetőbb emberi jogokat, a nemzetiségi falvak ezreit szünteti meg fizikailag, annak minden következményeivel, így gyengíti a nemzeti közösségek összetartozását és hagyományai megőrzését." A külügyi szóvivő hozzáfűzte, hogy ezügyben kérdést intéztek a román félhez, de válasz nem érkezett. Az ENSz rendkívüli leszerelési ülésszakára készülő^magyar küldöttség vezetője, Barabás Miklós és elmondta, hogy a céljuk "Európa mesterséges kettéosztottságának megszüntetése, a katonai tömbök felszámolása, idegen csapatok kivonása más országok területéről és a hagyományos fegyverzet csökkentése." A magyar delegáció ezekért a célokért kivan szót emelni New Yorkban.- 7 -
