Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)

1988-06-15 / 4. szám

Romániában a századfordulóig fel fognak számolni 7*0C0 községet és vidéki te­lepülést. A zseniális gondolat természetesen Ceausescu fejéből pattant ki, aki ezzel az intézkedéssel sokezer hold földet kíván szabaddátenni az állami gaz­daságok művelése részére.Az otthonaikat elhagyó parasztok számára az ország nagyvárosai, de^foleg Bukarest körül 8-10 emeletes toronyházakat építenek majd és ezekbe telepítik át az addig földszintes házakhoz szokott falusiakat. Ezzel megszűnik az a gond is, hogy a saját házuk körül, a saját kis telkükön magán­­gazdálkodást folytassanak és kapitalista módon éljenek. A toronyházakban sem­mit sem lehet termeszteni és állatot sem lehet nevelni. Mindez - Ceausescu sze­rint - a kolhozok feladata. A városok peremén letelepített falusiakból városi proletárokat csinálnak és a gyárakba terelik őket munkásnak. Hogy képesek lesz­nek-e majd megszokni az új életformát és főleg a toronyházakat, az Ceaurescut a legkevésbé sem érdekli. Egyébként nemrégiben olvastam egy Szovjetunióból keltezett útleírást s annaK szerzője is megemlékezik hasonló élményéről: vala­hol Oroszország belsejében, a végtelen sztyeppén egyszerre egy ormótlan sok­emeletes háztömb ötlött a szemébe. kérdésére kísérője elmondta, hogy ez egy kísérleti épület: több szomszédos falu rossz állapotban lévő házait lebontot­ták és a lakók számára építették .ezt a házat. Az emeletek szigorú fontossági sorrend alapján vannak betelepítve: az alsó szinten laknak a vezetők és az adminisztrátorok, a magasabb emeleteken a dolgozók, akik a környék földjeit művelik az állami gazdaság számára és legfölül kapnak helyet az öregek,a nyug­díjasok, akiknek kötelessége bizonyos könnyebb házimunkákat végezni az egész közösség számára. Arról nem szólt a riport, hogy vajon a hajdani parasztok mennyire elégedettek új otthonaikkal, azzal, hogy naponta sok emelet lépcsőt mászhatnak (mert a lift - ha van - általában a Szovjetunióban is rossz) és tetszik-e nekik, hogy nincs háztáji gazdaságuk, ahol csirkét és más jószágot tarthatnak. - Ezek szerint Ceausescu számára az orosz kísérlet adta az ötle­tet és sietve lemásolta ezt a legsötétebb sztálini korszakba illő emberkínzást. Lehetséges, hogy már a majdan megépülő toronyházak miatt adták ki a rendeletet Romániában, mely szerint minden háziállatot be kell jelenteni, legyen az csir­ke, disznó vagy egyéb jószág. Az összeíróbiztosok minden portát meglátogatnak és fölveszik az adatokat. Aki egyetlen állatot letagad, súlyos büntetésnek te­szi ki magát. nivégeztek a Szovjetunióban egy gyilkost, aki Belorusszia területén hosszú éve­ken át harminchárom nőt tett el láb alól. Az ügy 15 évig húzódott, azért,mert a belügyi szervek a tömeggyilkos utáni nyomozás során számos hibát követtek el. Kiderült, hogy eredményt akarván felmutatni, ártatlan embereket ültettek a vád­lottak padjára s közben az igazi tettes tovább garázdálkodott. A szovjet fő­ügyész elrendelte a felelősök megállapítását, .akik miatt ártatlanokat hurcol­tak meg. A gyilkos egy belorussz szovhoz lakatosa volt, akit halálra ítéltek és kivégeztek. - Az eset szomorú fényt vet a szovjet nyomozóhatóságok munkájára. Az Egyesült Államokban is gyakori, hogy egy gyilkost évekig hajszolnak és nem tudják kézrekeríteni, de itt nincs bejelentési kötelezettség, mindenki oda uta­zik, ahová akar és könnyű eltűnni a tömegben, míg a Szovjetunióban nincs szabad mozgás, mindenki nyilván van tartva és csak engedéllyel utazhat. Érthetetlen hát, hogyan tudta a belorussz lakatos másfél évtizeden át kijátszani a rend­őrséget és ilyen gyilkosságsorozatot hogyan volt képes elleplezni? És még van egy nagy különbség a két rendőrség között: ha az amerikai nyomozók nem talál­ják a. gyilkost, nem hurcolnak meg ártatlan embereket. Inkább futni hagynak tíz bűnöst, minthogy egyetlen ártatlant börtönbe csukjanak. "Tiszta Amerika" címmel fut ma egy film Budapesten. Magyar film, a Hunnia film­gyárban forgatták, no meg néhány külső felvételt a helyszínen, New Yorkban. A hazai újságban olvasott kritika alapján képet^tudok alkotni a filmről: destruk­tív, disszidálástól elriasztó munka, melyben úgy dominál Amerika minden szennye és rossz oldala, mintha valaki úgy mutatná be Budapestet egy külföldinek, hogy csakis a lerobbant VIII, kerületi öreg bérházak gerendákkal aládúcolt udvarai­ra, a Rákóczi téri kurvapiacra és valamelyik városszéli nyomortelepre vinné el városnézésre. Amerika szépségeiről, lehetőségeiről, szabadságáról egyetlen szó sem esik a filmben, melynek témája egyébként az, hogy. egy magyar túrista New Yorkban lelép az IBUSz-csoporttól és ,új életet kezd. Ügyes propagandafilm, de átlátszó, mint az üveg: az Egyesült Államokban aligha fogják bemutatni...- 7 -

Next

/
Thumbnails
Contents