Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-15 / 4. szám
X "A Szovjetunió nem zárkózik el fegyveres erőinek kivonásától bármely térségből" - mondotta Liszov szovjet tábornok egy sajtóértekezleten, ahol az ország védelmi képességeiről tájékoztatták a sajtó képviselőit. - Sokatígérő kijelentés, de lássuk a tetteket is! A "nyíltság" politikája még nem működik minden tekintetben Magyarországon. Ezt azzal kapcsolatosan állapíthatjuk meg, hogy - mint az MTI jelenti - Grósz Károly miniszterelnök találkozott "a magyar írók egy csoportjával" és miután tájékoztatta őket az aktuális problémákról, kötetlenül elbeszélgetett velük. - Eddig a hír és semmi több. Ha Amerikában történik ilyen találkozó, az újságok közlik a résztvevők neveit és ismertetik, miről volt szó a találkozón. A kommunista sajtó még nem jutott el idáig. Pedig jó lenne tudni, kik a meghívott írók (párttagok, nem párttagok, békések vagy békétlenkedők) és arra is kíváncsi a magyar közvélemény, hogy miről folyt a "kötetlen beszélgetés"? - Kicsiség, de jellemző. És azoknak ajánlom figyelmébe, akik váltig hangoz tatják,hogy ma már a hazai sajtó is megír mindent. Ugyan kérem, hol vagyunk még attól! A legfőbb ügyész jelentése szerint 1987-ben 3 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon. A tettesek leleplezésével nem remekelt a rendőrség: a bűneseteknek több mint felénél eredménytelen maradt a nyomozás. Moszkvában tudományos-politikai konferencia volt, ahol többek közt szóba került az is, miért van egypártrendszer a Szovjetunióban? Kirill Guszev profeszszor kifejtette, hogy a demokrácia hiánya vagy megléte független attól, hogy egy- vagy több párt működik-e egy országban. (A profeszor úrral lehetne vitatkozni, de minek?) Elhangzott a vita során, hogy a bolsevisták eredetileg többpártrendszerben gondolkoztak, de aztán - fejtegette az egyik előadó - a kispolgári pártok elvesztették a tömegek bizalmát és önmaguktól széthullottak. Hát nem egyszerű? "Erkölcs és világnézet" címmel elméleti tanácskozást tartottak Budapesten. Jókora késéssel a hazai sajtó is közli a két Munkácsy-festmény New York-i árveréséről szóló hírt. Mint ismeretes, a Golgota és krisztus Pilátus előtt 47,500, illetve 60,000 dollárért kelt el a Sotheby műkereskedőház aukcióján. Az első képet a New York-i Pannónia Galéria magyar származású tulajdonosa vásárolta meg, a másik vevő nevét nem hozták nyivánosságra. (Köztudott, hogy a két kép mindezideig a philadelphiai Wanamaker-család birtokában volt és áruházukban minden húsvétkor kiállították a képeket a nagyközönség számára. Most megváltak tőlük.) Karinthy Ferenc glosszá.ia a dialektikáról: azon elmélkedik, hogy a politika változásaival milyen dialektikusán alakulnak egyes fogalmak az életben. Pld. harminc évvel ezelőtt még "hazaáruló disszidensek, renegátok" szerepeltek a hazai sajtóban, ha a nyugati magyarokról írtak s mára már ezek "idegenbe szakadt véreink, külföldön élő honfitársak" lettek. Elgondolkoztató az 1956-ról szóló rész: "Időrendben haladva - írja Karinthy - a jogos elégedetlenség kirobbanása, fegyelmezett tüntetés, fölkelés, szabadságharc, űj márciusi ifjak népmozgalma, dicsőséges forradalom, balhé, ellenforradalmi incidensekkel vegyes, nehezen elemezhető társadalmi jelenség, ellenforradtom, ŐSE (októheri sajnálatos események), forradalmárok csinálta ellenforradalom, nemzeti tragédia, események, ötvenhat..." És vajon még m^yen elnevezéseket hoz az idő? "Reagan azt néz meg Moszkvában, amit akar" - jelentette ki Lev Zajkov, a szovjet főváros pártbizottságának első titkára - olvassuk az MTI Moszkvából keltezett jelentésében. - Majd meglátjuk, mit jelent ez a gyakorlatban. Az erdélyi menekültek segélyezésére mindent megtesz a Magyar Vöröskereszt. Az Arany János utca 2>1. alatt információs irodát nyitottak, ahol munka- és lakásügyben lehet tanácsokat kapni, de itt regisztrálják a lakossági felajánlásokat is, a pénz-, ruha- és bűtoradományokat. Eddig 129 cég ajánlott munkát Erdélyből menekülteknek, nyolcvannégyen pedig szálláshelyet kínálnak. Az iroda közli, hogy az Erdélyből menekültek családegyesítési ügyeiben nem tud segíteni, mert a román hatóságok nem engedik ki az otthonmaradottakat. Ezért azt tanácsolja, h9gy aki közeli családtagokat hagyott hátra,inkább utazzon haza, mert nem tudni, mikor láthatja szeretteit.- 5 -