Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-15 / 4. szám
2 I DENOUNCES MINDSZENTY" címet viseli és jó idegekkel rendelkezzék az, aki vértolulás nélkül képes végigolvasni az ezután következőket. Egyáltalán: ki le- > hét ez a George Seldes, hogy bátorságot vesz magának Mindszenty "leleplezéséhez”, denunciálásához? Én még soha életemben nem hallottam a nevét, sem most, sem régebben, például akkor, amikor a mártír bíboros erkölcsi nagysága tiszteletet ébresztett az egész szabad világban. Seldes úr most úgy akar kitűnni, a névtelenségből, hogy könyvében hetet-havat összehord a magyar prímásról es játssza a jólértesültet. Rosszul. Nincs szándékomban, hogy akár csak idézetek formájában is szélesebb nyilvánosságot adjak a könyv képtelen állításainak, ezért csak azt a pár szavas megjegyzést iktatom ide, amit Seldes úr akkor mondott, amikor tudomást szerzett a Mindszenty Foundation április végén tartott jubileumi konferenciájáról. - Megkérdezném ezeket, tudnak-e mindent Mindszentyről? Tudják-e,hogy része volt 50.000 zsidó deportálásában, akiket mind megöltek? Tudják-e róla, hogy fasiszta volt?... Ha különösebb írói képesség nem is, de hallatlan merészség kell ahhoz, hogy valaki Mindszenty Józsefről ilyeneket állítson! Nem olvastam Seldes úr könyvét s nem tudom, milyen tényekkel támasztja alá ezeket a gyalázatos vádakat, de gyanítom? ha sarokbaszorítanák, adatokkal adós maradna nekünk! Azt a képtelenséget, hogy Mindszenty Józsefnek része lett^volna akár egyetlen zsidó deportálásában is, még cáfolni sem érdemes, de úgy érzem, akár a Mindszenty Alapítványnak, akár a magyar emigrációnak erkölcsi kötelessége lenne ezt a könyvet megszerezni és pellengérre állítani. Mert nem nézhetjük tétlenül a halott prímás nevének és emlékének bemocskolását! Seldes úr egyébként egyértelműen leleplezi önmagát. Chip Beriet cikkében idézi több kijelentését, egyebek közt azt is, amikor így nyilatkozott az 19^?. őszi magyarországi választások utáni helyzetről: - Magyarországon több pártra lehetett szavazni és így választottak parlamentáris kormányt: 100 kommunista, 6? szociáldemokrata, 61 kisgazda és 36 parasztpárti képviselőből állt a Függetlenségi Front, amely kormányzott, de ezeken kívül még hat más pártnak is voltak képviselői a Parlamentben. Tévedés tehát, hogy 1948-ban Magyarország kommunista ország volt. Nos aki ennyire tájékozatlanba helyi viszonyokról, az aligha ismerheti Mindszenty József életét! Seldes úr úgy látszik, soha nem hallott a Ú7-es választások eredményének meghamisításáról, a kommunistáknak az un. Függetlenségi Frontban játszott szerepéről, a hat ellenzéki-polgári párt könyörtelen fölszámolásáról és arról, hogy 1948-at még a kommunisták is a "Fordulat Évének" nevezik, mert akkor ragadták magukhoz a teljes hatalmat Magyarországon. Hiányos ismeretei ellenére könyvében sanda módon "három jelentős papi emberre" céloz, akik a háború alatt együttműködtek Hitlerrel és nem hagy kétséget affelől, hogy ide sorolja Mindszenty Józsefet is. Aki - írja - éppúgy fasiszta és antiszemita volt, mint elődje, Serédi bíboros. A könyvben az áll,hogy Mindszenty 194É-ben semmit sem tett azért, hogy megakadályozza a zsidók deportálását. Az illusztris szerző valószinüleg mitsem hallott arról, hogy Mindszenty József - aki akkor veszprémi püspök volt - a maga területén és hatáskörében mindent elkövetett az üldözöttek megmentéséért, a püspöki palotába befogadta a menedéket kérőket, amikor pedig a háború már elérte hazánkat, erélyeshangú memorandummal fordult a. kormányhoz, hogy kímélje meg az ország népét a már kilátástalan harcok miatt ráváró sok szenvedéstől. Vajon Seldes úr arról sem tud, hogy Mindszenty püspököt ezért elhurcolták és a háború utolsó hónapjait a sopronkőhidai börtönben töltötte? Ha pedig valóban hiteles tanút kíván valaki arról, milyen magatartást tanúsított Mindszenty püspök a deportálások idején, az olvassa el Fábián Béla "CARDINAL MINDSZENTY" című, 1949-ben megjelent könyvét s abban megtalálja, hány zsidót mentett meg azzal, hogy keresztlevelek ezreit juttatta az arra rászorulóknak és a végszükségben rejtegette őket. Fábián Béla,a Horthy-békeévek magyar parlamentjének tagja, maga is zsidó volt és megjárta Mauthausen poklát. ^Ha Mindszenty Józsefnek része lett volna zsidók deportálásában - mint Seldes úr állítja ezt az agyrémet - Fábián Béla, aki pontos adatokkal rendelkezett e korról, aligha emelte volna ki könyvében az érdemeit! A koronát azzal teszi föl művére George Seldes, hogy kétségbevonja: valóban folyt-e kommunista vallásüldözés 47/48-ban Magyarországon? Helytelen-
