Független Magyar Hírszolgálat, 1988. március-1989. február (12. évfolyam, 1-12. szám)

1988-03-15 / 1. szám

- 4 -Előző számunkban már .január közepéig jutottunk a hazai hírek ismertetésében (és csak azért nem a hónap végéig, mert a posta lassúsága miatt egyre nagyobb kése­delemmel érkeznek %gyarországról az újságok) s az igazság szerint ezúttal _a februárral kellene foglalkoznunk. Elnézést kérünk hát az Olvasótól, hogy előbb még egy decemberi hírre térünk vissza, amiről egy szintén későn kézhezvett lap­ból értesültünk. De a hír máig sem vesztett aktualitásából és érdemes elolvas­ni. A romániai helyzetről szól, a Román Kommunista Párt december közepén tar­tott országos konferenciáját, ahol Ceausescu államfő kerek négyórás beszéddel örvendeztette meg elvtársait. Ebből közölnek szemelvényeket a hazai újságok s mi most ezekből mutatunk be néhányat. - "Románia most tér át a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom építésének döntő szakaszára. 1990-ig túl kell jut­nia a fejlődő országokra jellemző szakaszon és az ezredfordulóra megvalósítjuk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat” - mondotta Ceausescu és a terem közönsége helyéről felpattanva percekig tapsolt szavaira. Persze lehet, hogy azért is igyekeztek mozogni a delegátusok, mert Bukarestben már hidegek a de­cemberek és a fűtés alig működött a kongresszusi palotában. Lévén Romániában krónikus tüzelőanyag- és energiahiány. De fő, hogy Ceauescu megígérte: az ez­redfordulóra még fejlettebbek lesznek! Hadd hevítse a hallgatóságot a lelkese­dé^ ha ilyeneket hall. Persze ez kevés, mert korgó gyomorral nehéz lelkesedni! Igén, Ceausescunak ehhez is volt bíztató szava: kitért az élelmiszeripar fej­lesztésének kérdésére és a mezőgazdaságban tapasztalható negatív jelenségekre, biztosítva az elvtársakat, hogy jön az új agrárforradalom és mindenkinek jut majd elég ennivaló! Majd. Az ezredfordulóra. Már csak addig kell kibírni, éh­koppon, fűtés nélkül. - Ceausescu dorgált is, mondván: "Eredményeink elmarad­tak a kijelölt céloktól, a román gazdaság lehetőségeitől. Főként ebben az évben jelentkeztek súlyos hiányosságok a termelés menetében. Az iparban az anyagfel­használás nem csökkent, hanem nőtt. Mindez nagyobb fegyelmet, felelősségtuda-^ tot és rendet tesz szükségessé, a hiányok teljes felszámolását." - Alig hihető, hogy ezektől a korholó szavaktól egyszerre megváltozik a román munkás morálja és ezentúl minden úgy megy, mint a karikacsapás. Ezt Ceausescu se hiszi, mert fenyegetőzött is: aki megsérti a párt normáit és az ország törvényeit, azt fe­lelősségre kell vonni. Majd hozzátette: "Gyengült az országban az önfeláldozás és odaadás érzülete, s bizonyos önelégültség jelentkezett." önelégültség? Mi­től? Valószinüleg attól, hogy - Ceausescu szerint legalábbis - sikerrel fejlesz­tették a forradalmi munkásdemokráciát és azt a gyakorlatot, hogy a dolgozók nyiltan kifejthessék nézeteiket. A brassói események nem erre mutatnak: vagy a tüntetés is a "nyilt véleménynyilvánítás" egyik formája?... - Végül a román diktátor üzent Gorbacsovnak - mondván, hogy minden szocialista ország önállóan választja meg a fejlődés útját és ne adjon senki se kizárólagos modellt az ő számára - és Reagannek is: az emberi jogok nevében egyesek kivándorlásra bíz­tatják az állampolgárokat és elrabolják az értelmiséget, de ezellen föl kell lépni - mondta. - S befejezésül szólt a nemzetiségi kérdésről is:"Románia egy­séges nemzetállam - jelentette ki - s noha az idők során Romániában különféle nemzetiségek telepedtek le. azok együtt éltek a román néppel és minden, amit elértek, közös munkájuk gyümölcse." Ezzel aztán rátette a koronát a beszédre! Zúgott a tapsorkán s a delegátusok éltették a Conducatort és Nagy-Romániát, ahol az idők során különféle nemzetiségek telepedtek le. Például Erdélyben a magyarok... Ugyancsak decemberi hír, de idekívánkozik: a bonni kormány élelmiszersegélyt ajánlott föl Bukarestnek, hogy enyhítsék a lakosság élelmezési gondjait. Ezt a kérdést előzőleg megvitatták a nyugatnémet parlamentben és megbíztak két képviselőt, hogy a segélyakció problémáját Romániában, a helyszínen vizsgál­ják meg. Bukarest a belügyeibe való beavatkozásnak bélyegezte az ügyet és meg­tagadta a beutazó vízumot a két nyugatnémet politikustól. Ugyanakkor hivata­losan visszautasította az élelmiszersegélyek szállítására vonatkozó ajánlatot.- Az egész világ tudja, hogy Románia lakossága éhezik. A románok éppúgy ínsé­get szenvednek, mint a magyarok és a németek Erdélyben. S akkor a bukaresti kormány - hogy fenntartsa a látszatot - elutasítja a segélyt! Gyalázatos tett ez, amire kevés példa akad a civilizált országok történetében. A nyugatnémet kormány sajnálkozását fejezte ki az eset fölött, hozzátéve, hogy a döntés Ro­mánia szuverén joga.

Next

/
Thumbnails
Contents