Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)

1987-12-15 / 10. szám

Már nem egy hazai statisztikát olvastam, amelyek szerint a fejenkénti átlagos húsfogyasztás terén Magyarország igen előkelő helyen áll világviszonylatban. Hallván ugyanakkor a hazai húsellátás zökkenőiről és ismerve a választék hiányát, valamint az árakat, mindig tamáskodva fogadtam ezeket az adatokat. A legutóbbi (újabb) áremelés után azonban azt hiszem, jelentősen vissza fog esni a hentesek eddigi forgalma. Legalábbis ami a jobbminőségű húsokat illeti. Viszont nő majd a minőségen aluli húsok iránt a kereslet: ezeket - mint egy minap olvasott riportból megtudtam - külön boltokban, un. hatósági húsboltokban árusítják Budapesten. Ide irányítják a kényszervágott állatok húsát, meg egyéb olyan húsfélét, ami állitólag az egészségre még nem ártalmas, de "rendes" üzletben már nem lehet eladni. Megrázó olvasni a riportban, hogy milyen messziről zarándokolnak el emberek ezekhez a boltokhoz, hogy 30-40 százalékkal olcsóbban egy kis húshoz jussanak. A nap minden szakában hosszú sorok ácsorognak itt, várva a jószerencsét, mert árú nem mindig érkezik s ha érkezik, kevés. Olvassuk, hogy ilyenkor tülekedés, lökdösődés árán igyekszik mindenki jobb helyet kapni a sorban: "Minden díszletezés nélkül forgatható lenne itt egy háború alatt játszódó film" - olvassuk az újságíró megállapítását, ami bizony nem hízelgő. Megszólaltat a riporter egy idősebb nőt a sorból: "Jé két-három éve én már csak ide járok húst■venni - mondja a kérdezett. - Magamnak is és a fiaméknak is. Mert a rendes húst ők se nagyon engedhetik meg maguknak. Nyolcezer forintot keresnek, ebből négy a OTP, négyezerből élnek négyen... Az a ba|, hogy itt szinte mindig csak csirkét találni, ami j<j egyszer-kétszer. Disznóhúst, karajt, vagy combot legalább három éve, hogy utoljára ettem..." -Szomorú kép!

"Soirál" néven magyar szabadalom csinált világkarriert! (Ezúttal nem a Rubikkockáról van szó!) Néhány magyar mérnök autólopás-gátló számkódos kézifékzárat szerkesztett. Egy amerikai cég százezer darabot rendelt belőle. Állitólag már kapható az Egyesült Államokban, darabonként 90 dolláros áron. (A hazai lap, amelyben a hírt olvastam, megjegyzi: mióta exportra gyártják, Magyarországon nem lehet beszerezni: eltűnt, hiánycikké vált...)

A Magvarok Világszövetsége elnöksége ülést tartott és elfogadta a tervet, hogy két év múlva a magyar határokon kivül élő magyar származású tudósok számára rendez találkozót Budapesten.

Moszkvában sajtóértekezletet tartottak a nemzetiségi kérdésről s itt számos kényes kérdés is felvetődött. Szó került a nyáron lezajlott baltikumi tüntetésről, majd a kazahsztáni tatárok nyugtalankodásáról. Mindkét helyen nacionalista izgatás történt, de önkritikus hangok is hallatszottak arról, hogy a nemzetiségek nem minden esetben élhettek azokkal a jogokkal, amelyeket az alkotmány biztosít számukra. Példaként felhozta valaki, hogy a lett köztársaságban hiányosságok voltak a lett nyelv oktatása terén, de a muzulmán vallású lakossággal rendelkező szovjet köztársaságok sem tartották mindig tiszteletben a polgárok meggyőződését. Az új politikának érvényesülnie kell minden vonalon - ez volt a sajtókonferencia végső tanulsága.

A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa KÜLDETÉS címmel új folyóiratot indít.

Az uj lap főszerkesztője, dr. Szakács József ismertette a fő célkitűzéseket, s ezen belül a kormányprogram végrehajtásából adódó társadalmi feladatokat, amelyek az egyházi sajtó lehetőségeivel és felelősségével összefüggenek.

__ A Celladam elnevezésű gyógyszer körül hosszas viták folynak Magyarországon. A gyógyszert egy magát Cancer Resarch Group-nak nevező csoport állítja elő és hozza forgalomban - egyelőre engedély nélkül. A feltaláló Kovács Ádám műszerész példák sorával biznyitja az új orvosság gyógyító hatását és sok orvos is használja betegek kezelésére. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége is állást foglalt az^ügyben és kifejti, hogy nem látja megnyugtatóan bizonyítva a gyógyszer pozitív hatását. Ezért felhívja az illetékes szervek figyelmét, hogy a Celladam emberen való alkalmazását tiltsák meg.

U,i magyar találmány: az önerős telefon! A Posta kísérletként bevezeti, hogy bizonyos körzetekben, ahol nincs kellően kiépített telefonhálózat, többen összeállhatnak és kérhetik a kábelek lefektetését, az állomások létesítését. Már kalkulációt is közöltek: ha legalább 900 igénylő összejön,fejenként 55 ezer forint a taksa. Egy kezdő mérnök évi fizetése...