Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-15 / 10. szám
- 3 -találjanak rá az olyannyira kívánt kivezető útra". Aztán hozzátette Pozsgay Imre: "Mivel sok tekintetben megrendült a bizalom a hivatalos intézmények iránt, sokan öntevékenyen kezdeményezik új intézmények létrehozását. Ugyanakkor összeomlást józan ember nem akar ebben az országban. A Lakiteleken megjelentek közül némelyek nézetével mindenben nem lehet, bizonyos pontokon pedig kifejezetten nem szabad egyetérteni, de a szándékukkal és törekvésükkel mindenképpen, mert az ilyen párbeszédre véleményem szerint szükség van." Az újságíró itt arról érdeklődött, hogy kik nem voltak ott Lakiteleken? Mivel az egész beszélgetésből ez a legérdekesebb rész, szószerint közöljük a kérdést és Pozsgay Imre válaszát is: — Tehát igaz a hír, hon hiányzott az úgynevezett. Jtzmény mag”, a■ mázként gondolkodók legradikálisabb csoportja. Mondható ez . a nipsétek öassejöoetalének? S igaz. hogy kt it pattant a meghioáeok,. pontosabban az urbánusok táooUitt miatt némi vita? Erezhető volt ilyesféle aembonállás? Ét egyáltalán, mint politológus, létezőnek tartja ezt a terhes örökséget a mai magyar értelmiség soraiban? .,.r- ka aUanzéknait an • tzárajrm.. valóban, nem volt Jelen. D* ez nem iá a laki teleki találkozónak ■ problémája, annál tokkal önzatattabto kérdőt* ez korunk magyar valóságának. Nevezeteten az, hogy a szocializmusban la léteaö ellenzéknek hol jelöljük ki a helyét » társadalmi mosgáatárbm. Hiszen az általuk falvetett elgondolásokra úgy hiszem léket pgjUBhgf választ- U adni, egyvá-meáy javaslatukat megfontolni, é« akkor ebben a politikai válaszkörben el la lehet helyezni ókét. Kétségtelen;, hogy zavarok vannak akörül. Lakiteleken is szóba került a szerepük; ■ némelyek tóiéról egyen sasit a* a vélemény hangsott ei. hogy es a laki teleid találkozó egy népi Ósamjövetei volt, amely főleleyeültette. a. mér-már. feledésbe- merülö népi-urbánus vitát" üé azt hiszem, hogy. aa. a: megjegyzés félreértéseken alapult.Csak..rá kell oésni ej elén téti (vre és a felszólalók névsorára. Ma a magyar • progressziónak szerintem olyan mozgástérre van szüksége, ahol. nem ezaei az átérne örökséggel ;; bej lódnak. Kanena aszal a kérdéssel, hogy ki akar jót annak, a nemzetnek. KI akarja hozzájuttatni a felemelkedéshez, s ilyen szempontból én választóvonalnak nem g népiek és urbánusok között húzódó vonalat tartom, hanem azt a kérdést, kik vallják a „minél rosszabb, annál jobb” politikát. — hiszem, hogy Ilyenek kevesen vannak —, s kik állnak a másik oldalon, egy párbeszédben létrejövő, széleskörű nemzeti közmegegyezés talaján. Lakitalek ebben 'egyértelmű vallomást tett. Igaz, hogy a glasznoszty szellemében olyan hangot ütött meg, amelynek a fogadására politikai életünkben talán még nőm vagyunk fölkészülve, ia amihez hozzá kell szoknunk, hogy. új módon tudjuk érvényesíteni politikai szándékainkat a jövőben. Pozsgay Imre alkalmas arra a szerepre, hogy a glasznoszty jegyében új stílusú párbeszédet folytasson a magyar társadalom különböző felfogású képviselőivel. Egy ilyen nyílt találkozóra, mint Lakitelek, szükség van, mint ahogy a kazánon is kell legyen nyomáscsökkentő szelep. Ezt pontosan tudja a hatalom is és igyekszik ilyen utón levezetni a felgyülemlett feszültséget. A kérdés csak az, hogy képes-e mindvégig kontrollálni a szelepeket? Mert ha nem, könnyen bekövetkezhet egy robbanás. Vastagbetus szalagcim a november 2-i hazai lapok első oldalán: Kádár János,aki a Nagy Október Forradalom ünnepségeire küldöttség élén Moszkvába érkezett, magas szovjet kitüntetést kapott. A Szovjet Legfelső Tanács Elnöksége a szovjet és a magyar nép közötti testvéri barátság és együttműködés fejlesztésében szerzett érdemeiért, a béke és a szocializmus megszilárdításához nyújtott,jelentős hozzájárulásáért 75# születésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrendet adományozta a magyarországi párt főtitkárának. Az átadási ünnepségen ott volt Gromiko is és beszédet mondott, melyben agyba-fobe dicsérte Kádárt. "Kádár János nevének már sok év óta súlya és tekintélye van a szocialista közösségben"mondta Gromiko és hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek is tisztelettel tekintenek Kádárra, aki marxista és hazafi, az internacionalista elvhűség példaképe. - Ezeket olvasva, az ember elgondolkozik, hogy tulajdonképpen miért is kapta, mivel is érdemelte ki Kádár ezt a kitüntetést? i*ert országát fölvirágoztatta és mert győzelemre vitte a szocializmust Magyarországon? Ezért aligha! Mert fölemelte és boldoggá tette népét, azokkal az eszmékkel, amelyeket Marx és Engels, majd Lenin hirdettek? No erről jobb hallgatni! Mi marad akkor? Más nem, mint az, hogy mindig készséggel kiszolgálta Moszkvát, a szovjet párt mindig számíthatott rá: ötvenhat előtt, ötvenhatban és ötvenhat után is. Ez pedig jutalmat érdemel.- Kádár nyomban válaszolt Gromiko beszédére és lihegő szervilizmussal mondott köszönetét a nagy megtiszteltetésrt: "Én ezután sem leszek hűtlen a magyar-szovjet barátsághoz, mert ezt a barátságot, ennek szolgálatát eszem és szívem nagyon mélyen diktálja." Kell-e ehhez kommentár?... Magyar csoda Passaic városában: a passaici magyarok áldozatkészségéből a város legszebb pontján magyar szabadságharcos szobrot állítottak fel. A kétalakos emlékmű Kur Csaba szobrászművész alkotása. A leleplezés az ötvenhatos szabadságharc emlékünnepségének keretében történt, többezer résztvevő jelenlétében.