Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-15 / 10. szám
"Gorbacsov-Reagan csúcstalálkozó december hetedikén!" - zz a mondat a november elsegei hazai lapok "slágere": a legtöbb magyarországi újság elsőoldalas szalagomként közli a hírt, bizakodó kommentárt fűzve hozzá. A szov.jet párt Központi Bizottsága és a Legfelső Tanács közös ünnepi ülést tartott november 2-an a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére. Gorbacsov itt elmondott beszédét négy teljes oldalon közli a Magyar Nemzet. A három órán át tartó gorbacsoviáda sok kényes kérdést érint és helyenként tudathasadásról árulkodik: a Lenin iránti hűség bizonygatása mellett olyan átalakításokat hirdet, melyektől az öreg bolsi bizonyára forog sírjában. A beszéd ismertetésének egyébként ezt a címet adta a Magyar Nemzet: "Lenin örökségétől a XXII. kongresszusig lezárult a peresztrojka első szakasza, nemzetközi párbeszéddel a kihívások ellen". Vajon az otthoni újságolvasók értik ezt a címet?... Pozsgav Imre, a Hazafias Népfront főtitkára (,közbevetőleg: mint ilyen, 5 ma a legnépszerűbb magyar politikus és sokan őt kívánnák Kádár utódjául, bár erre kicsi az esély) legutóbb a Viharsarokban járt és a régi Márciusi Front alapítóira emlékezve, többek közt ezt mondotta: "Ők jól össze tudták egyeztetni a haladás és a hazafiasság eszméjét." - Furcsa ellenpár: ki állíthatja azt, hogy a haladás hazafiatlan, vagy a hazafiasság haladásellenes? Még Pozsgay Imre, aki pedig nem pártdogmákban gondolkozik, még ő is rabja ilyen káros beidegződéseknek. A Rákosi-időkben terjedt el az a marxista tétel, hogy aki a haladás oldalán van, az ugyanakkor nem lehet hazafias gondolkodású. így akarták kiölni a nemzeti érzést a fiatalokból. Ami - sajnos - sikerült is. Miért emelkedik évről-évre a vakon született gyerekek száma? - kérdezte az újságíró a Vakok Szövetségének főtitkárától. "Az elsődleges ok - felelte a kérdezett -, hogy viszonylag sok a koraszülés. A kicsiket olyan inkubátorokban tartják, amelyekben nincs oxigénszabályozó berendezés, és a túladagolás következtében bizonyos agyközpontok, így a látóközpont is, megsérülhetnek, s ez gyakran vezethet vaksághoz. A megoldás az lenne, ha az egészségügy beszerezné az inkubátorokhoz elengedhetetlen oxigénadagolót. Az orvosok tehetetlenek..." -Ez a hír majdnem oly megdöbbentő, mint az, hogy a szovjet kórházak^egy részében nincs hideg-meleg folyóvíz... A Vasfüggöny mögötti egészségügyi állapotokat mutatja ez is, az is. De a vakságra kárhoztatott újszülöttek esete súlyosan vádolja a Kádár-rendszert: oxigánszabályozó kórházi berendezésre nem jut valuta, míg autóversenypálya építésére telik az állaunnak! Bűnös mulasztás a budapesti rendszer részéről, hogy nem követ el mindent az újszülöttek szemevilágának megmentése érdekében. Lehet-e ennél fontosabb egészségügyi feladat? - Riasztóak a számok is, melyek a vakság eseteinek emelkedéséről szól: "A hetvenes évek elején - mondja a Vakok Szövetségének főtitkára -, amikor lényegesen több gyerek született, évente 15-20 esetről tudtunk. Tavalyelőtt és az elmúlt évben viszont már száztízről évente!" Fekete Gyula és Sumolvi Zoltán írók tartottak közös irodalmi estet a Hazafias Népfront székházában "Ez (is) Amerika" címmel. Egyiküket sem kell bemutatnunk: Fekete Gyula ^'Meditáció Amerikáról" című útibeszámolóját sokan ismerik (nem fest valami hízelgő képet az Egyesült Államokról, de az emigrációról sem), Sumolyi Zoltán "Az igazi Menlo-park" című könyvének egy részéhez pedig Szathmáry Iajos fűzött észrevételeket, kimutatván azt, hogy az író bizony nem sokat törődik az igazsággal. Pestiesen: linkeskedik. Aki pedig egy helyen lódít - most a chicagói fejezetre gondolok -, annak akkor sem hisz az ember, ha más városokhoz kapcsolódd élményeit veti papírra. - Nos a pesti előadásban Fekete Gyula arról beszélt, hogy "bántotta az a hisztérikus gyanakvás, mellyel az otthonról érkezettet fogadták a kinti magyarok, az az értékzavar, melynek következtében a kintiek összecserélik a haza és a politikai rendszer fogalmát." (Fekete Gyula elfelejti, hogy ittjártakor forgott közkézen a Horthy-korszakról írt kötete s aki azt olvasta, csak bizalmatlan lehet vele szemben,mégha méltányolja is a felvilágosító munkát, melyet ma végez a születéscsökkenés megállítása érdekében...) "A szerző élesen kritizálta Amerikát" - olvassuk a továbbiakban és ehhez megint nincs mit hozzátennünk. Mindenkinek jogában áll kritizálni volt vendéglátóit, csak ex éppen nem mutat korrekt gondolkodásra.
