Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-15 / 10. szám
t • • 0 Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Tßoldog Újévet! ■ÍJ?- jpvjg-rV^. aT^T Független AAagyar Hírszolgálat INDEPENDEIfT HUNGARIAN NEWS SERVICE Szerkeszti: Stirling György 7245 Parkwood Cf., Falls Church, Virginia 22042 Megjelenik minden hó 15-én Xl.évf. lO.sz. - 1987.dec.15» Magyarországi sajtószemle november l-től 30-ig Lakitelek kis falu Budapesttől délre, Csepel szigetén.Létezéséről jószerivel csak azo^ tudtak, akik éppen ott születtek, vagy a környéken éltek. De ez már csak a múlt. A jelenben Lakitelek neve országszerte ismertté vált, sőt már gyakran emlegetik a határokon túl is, amikor a magyar társadalom demokratikus törekvéseiről esik szó. Az elmúlt évek során Lakitelek fogalommá lett és ha egyszer megírják a nyolcvanas évek ellenzéki mozgalmainak történetét, abból ennek a községnek a neve nem maradhat ki. Az ország figyelme akkor fordult először Lakitelek felé, amikor néhány éve, 1980-ban a fiatal magyar írók ott tartották konferenciájukat. Az azóta is oly sokat emlegetett Lakiteleki Találkozó mérföldkő a hazai demokratikus fejlődés zökkenőkben bővelkedő, kanyargós útján és ami ott elhangzott a fiatal írók szájából, egy új generáció tanuságtétele volt a szabadság mellett. Az addig csendben figyelő "búvópatak nemzedék" itt nyilvánított először véleményt a világról, melyben élnie kell és ez meghökkentette a hatalmasokat. A párt, mely akkor még hatalma teljében volt, nem késlekedett a megtorlással: feloszlatták a fiatal írók körét. A hatalom reakciójával szemben a magyar közvélemény igen kedvezően fogadta a laki^elki hangokat, amelyek nem kis mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Magyar írók Szövetségében folyó lassú erjedés is felgyorsult és végül a tavaly lezajlott palotaforradalomba torkollt.A magyar szellemi elit ifjabb és idősebb generációi egyöntetűen kritikát nyilvánítottak a rendszer fölött s ennek a folyamatnak elindítója a Lakiteleki Találkozó volt. Pár hónappal ezelőtt Lakitelek neve újra felbukkant az újságok hasábjain. Ezúttal ismét egy ellenzéki összejövetel kapcsán és az ott elhangzottak legalább annyira felkavarták a magyar közélet lassan mozduló állóvizét, mint az első ottani felszólalások. Ezúttal mintegy másfélszáz magyar értelmiségi gyűlt össze Lakiteleken, hogy minden kötöttség és hivatalos program nélkül megvitassa az ország helyzetét. Az összejövetelt nem felülről szervezték, ha= nem spontán, alulról kezdeményezték és a megjelentek majd* minden felfogást, véleményt képviseltek, amivel a magyar közéletben találkozhatunk. A "másként gondolkodóktól" aktív politikusokig sok érdekes nevet találhatunk a résztvevők között, de mindközül legérdekesebb Pozsgay Imre szereplése volt. Pozsgayról tudni kell, hogy magas kormány- és pártbeosztások után pár évvel ezelőtt a második vonalba került és olyan beosztást adtak neki, ahol jóformán semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik: a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára lett. Megszabadulván a közvetlen felelősség terheitől,Pozsgay egyszerre szabadabban mert beszélni és a gazdasági-politikai reform első számú szószólójává szegődvén nagy népszerűségre tett szert a magyar társadalom széles rétegeiben. A közvélemény legszívesebben őt látná a majdan nyugdíjba vonuló Kádár helyén és hírek vannak arról, hogy az idei március 15-i tüntetésen föltűntek táblák ezzel a felirattal: "Kádár helyett Pozsgayt". Magas állami és pártkörökben persze nem nézik jó szemmel Pozsgay népszerűségének emelkedését, de ő ügyesen kihasználja a közhangulatot, mely a reformok híveinek kedvez. Es a sors iróniája, hogy a párt rá van szorulva Pozsgayra: egyrészről ő még nem járatta le magát és szavainak van némi hitele, másrészről a jelenlegi kritikus helyzetben, amikor a hatalomnak mindennél fontosabb megnyerni a nép bizalmát, fontos szerep jut a Hazafias Népfrontnak.
