Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)
1987-07-15 / 5. szám
1 Független Magyar Hírszolgálat INDEPENDENT HUNGARIAN NEWS SERVICE WASHINGTON, DC ]Q87. július 15. Szerkeszti: Stirling György Megjelenik minden hó 15-én XI. évfolyam 5» SS. 724S Parkwood Ct.. Falit Church. Virginia 22042 Magyarországi sajtószemle június l-től 30-ig Pársoros hír a Magyar Nemzet 1987. május 3°-i számában: "A Magyar Népköz - társaság Elnöki Tanácsa Piros Lászlónak, a Szakszervezetek Csongrádi Megyei Tanácsa elnökének 70. születésnapja alkalmából, több évtizedes kiemelkedő mun-, kássága^elismeréséül az Április Negyediké Érdemrendet adományozta." Első pillantásra jelentéktelen protokoll-hír, mely fölött az olvasók többsége úgy siklik át, mintha a napi vízállásjelentést látná. De engem szívenütött és egy verset szólaltatott meg bennem: "Piros a vér a pesti utcán..."- hallottam egyszerre Tamási Lajos megrázó költeményének első sorát s aztán felzúgott a vádló kérdés: "Kire lövetsz belügyminiszter?..." __195ú. október 23« forradalmi lázban ég a magyar főváros és Bem apó szobra felől szabadságtól megmámorosodott tömegek menetelnek a Rádió székházához, hogy birtokbavéve azt, az egész országnak, az egész világnak tudtuladják a nagyszerű hírt : a magyar nép fölkelt a zsarnokság ellen és "ismét miénk a pesti utca, ismét miénk a bátor ének!" A lelkesedő, ujjongó emberek közé egyszerre gyilkos golyók vágódtak és nyomukban holtak, sebesültek maradtak a véres kövezeten. "Piros a vér a pesti utcán, munkások,ifjak vére folyik..." - kiált fel a költő és megint elhangzik a számonkérés: "Belügyminiszter, kit lövetsz?..," A belügyminiszter 1958. október 23-án Piros László volt. Az a Piros László, akit most a Magyar Népköztársaság kormánya- illő kitüntetésben részesített "több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréséül". Vajon ebben a több évtizedben 1958 októberének utolsó napjai is bennefoglaltatnak?... A Rádiónál - ma már bebizonyított tény - az épület őrzésére kirendelt néhány ávós adta le az első lövéseket és ezek indították el a véres eseményeket. Az addig békés tüntetés ebben a pillanatban vált fegyveres felkeléssé, ami sok-sok^ártatlan áldozatot követelt. Az ávósok a belügyminiszter alá tartoztak: a tűzparancsot Piros Lászlónak kellett kiadnia! És két nap múlva a szörnyű "véres csütörtök"! Tüntetők ezrei vonultak e napon a Parlament elé, hogy előterjesszék kívánságaikat és követeljék az új kormány megalakulását. Öregek, fiatalok, asszonyok és gyerekek szorongtak a hatalmas téren, amikor a környező házak tetejéről megszólaltak az ávósok géppisztolyai és ismét aratott a halál. A belügyminisztérium terrorlegényeinek fegyverei borzalmas vérengzést vittek véghez a védtelen tüntetők soraiban: a géppisztolylövedékek belekaszáltak a tömegbe és nem volt menekülés. Asszonyok és gyermekek vére festette vörösre a pesti flasztert, haldoklók és sebesültek segélykiáltásaitól visszhangzott az ország legszebb tere. "Belügyminiszter, te tetted ezt!" Piros László volt az értelmi szerzője és irányítója ennek a hideg fejjel kitervelt mészárlásnak, ahol a vérző áldozatok segítségére siető mentősöket is géppisztolygolyók terítették le és a sebesültek ott pusztultak el az utca kövén. Aki erre a tömeggyilkosságra parancsot adott, nem egy, de száz halált érdemel és a gyalázatot sohasem moshatja le nevéről. Ez az ember nem büntetést, hanem kitüntetést kapott! Magas állami elismerést "több évtizedes" kiemelkedő munkásságáért! Piros László neve egy sorban áll Rákosi^Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Farkas Mihály és Péter Gábor, meg a magyar nép többi kínzóinak nevével. És az ő bűne különösen súlyos a mi szemünkben: mert 1958, nemzeti forradalmunk ellen vétkezett. Ez a gátlástalan főávós 1958 októberében munkásifjakra, diákokra, ártatlar
