Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)
1987-06-15 / 4. szám
ö A magyarországi autópiacról olvashatunk hajmeresztő sorokat a Magyar Nemzetben Nem a használt kocsikról, hanem az újakról, de amelyek nem sokban különböznek öreg társaiktól. Már ami a műszaki állapotukat illeti. Mert - olvassuk - sokan vannak olyanok, akik hosszú évek várakozása után jutnak végre kocsihoz, de messzebb nem menetnek vele az első szerviznél. A panaszok változatosak: kétnapos kocsik tengelytöréséről, leszakadt hűtőkről, összeroppant fékrendszerekről szólnak. A Merkur vállalat illetékese úgy tájékoztatja az újságírót, hogy a KGST szállítási feltételei szerint a szocialista országokból érkező autókon látható hibákat a Merkúrnak kell megjavítania. Ennek költségeit a gyártó ország megtéríti. Olyan hibákért viszont nem vállalnak garanciát, amelyek nem láthatóak és csak a használat közben jelentkeznek. Amikor tehát az új tulajdonos - aki esetleg éveken át zsíroskenyéren élt, hogy végre kocsihoz jusson - elhajt az átvevőtelepről, semmiféle garanciával nem rendelkezik. Minden javítás az ő zsebét terheli. Az újságíró felteszi a kérdést: - Általában milyen a Magyarországra érkező személyautók minősége? A válasz: - A legkevesebb gond a Trabantokkal és a Wartburgokkal van, míg a legtöbb a Zastavákkal és a Daciákkal. S még hozzáteszi: - Mi folyamatosan jelentjük a viszatérő meghibásodásokat és a helyszínen tárgyalunk az autógyárak képviselőivel, hogy jobban végezzék a szereléseket, vagy pedig felhívjuk a figyelmüket az egyes technológiai hiányokra. - Nem véletlen, hogy a Wartburgok és a Trabantok okozzák a legkevesebb gondot, mint ahogy azon sem lehet csodálkozni, hogy a Dáciák rosszak. Az első kettőt a keletnémetek gyártják (akik mégiscsak pontos németek, ha kommunista rendszer alatt élnek is), a Dácia pedig a román ipar terméke. Olyan is... Nem nagy ügy, amiről a Magyar Nemzet sportrovatában olvastunk, csak éppen jellemző, hogyan bánnak otthon a tehetségekkel. Egy Salbert Ferenc nevű rúdugró nevétől hangos ma a francia sportsajtó: legutóbb 590 centimétert ugrott, ami francia csúcs és nincs messze a világrekordtól, amit jelenleg a szovjet Bubka tart. - Ki ez a Salbert Ferenc, aki ma francia színekben versenyzik és két év alatt a világ élvonalába küzdötte föl magát? Nos Salbert rerenc 1984-ig hazai pályákon készült föl a versenyekre, melyeken már elárulta tehetségét. 1934-ben francia feleségével Párizsba ment s onnét kérte a Magyar Atlétikai Szövetséget hogy versenyezhessen külföldön magyarként. Rideg elutasítás volt a válasz: csináljon, amit akar, nekik semmi közük hozzá. Es Salbert csinálta is... Azóta sorra^nyeri az érmeket - Franciaország számára. Itthon meg - írja a budapesti sportújságíró - kígyót-békát kiabálnak Salbert Ferencre, holott amíg kezdő volt, nem kellett. Most, amikor már világsztár, kellene, de most már ő nem áll kötélnek. Ezért a harag... A '.Vas hing ton Post irta a minap, hogy új regulákat vezettet be a State Department látogatási rendjében« a keleti blokk országainak tudósítói nem kószálhatnak szabadon az amerikai külügyminisztériumban, hanem ezentúl csak kísérettel mehetnek ide vagy oda. Az új intézkedést nem indokolták, de bizonyára van oka. És ezt csak helyeselni lehet! Ahogy Moszkvában figyelik a nyugati sajtótudósítók minden lépését, úgy ideje Washingtonban is jobban ellenőrizni a kommunista újságírókat, akik eddig kedvükre sétálhattak a külügyminisztérium folyosóin és oda mentek be, ahová akartak. Most ennek vége. Chirac francia miniszterelnök május közepén Moszkvában járt. A hazai újságok különleges figyelmet szenteltek ennek a látogatásnak és hosszan írtak a tárgyalásokról. Megírták pld. azt, hogy bár a gazdasági kapcsolatokat kiszélesítették, politikai síkon "éles viták" voltak Gorbacsov és Chirac közt. A vendég véleménye eltért a szovjet állásponttól humanitárius kérdésekben, ugyanakkor változatlan hévvel szállt síkra az önálló francia atomerő mellett. Januári számunkban megemlítettük Ferenczv József nvugatnémetországi üzletember nevét és azt irtuk róla, hogy több kitüntetést kapott a magyarországi rendszertől a battonyai gyermekfalu létesítéséért, ugyanakkor emigrációs célokra nem ennyire adakozó. - Levelet kaptunk Nyugat-Németországból és ennek alapján készséggel helyesbítünk két tévedést: Ferenczy József eddig csak egy kitüntetést - oklevelet - kapott a magyar államtól és a fölajánlott Vörös Zászló érdemrendet visszautasította. Az sem igaz, hogy nem támogat emigrációs ügyeket, de ezzel kapcsolatban nem bocsátkozunk részletekbe, mert nyilván van oka rá, hogy ezt nem veri nagydobra. E helyreigazítást F.J. reputációja érdekében közöljük.
