Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)

1987-06-15 / 4. szám

t

Gorbacsov látogatást tett a bajkonuri szovjet űrrepülőtéren s ott beszédet mondott. Ebben hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió folytatja a világűr békés felhasználására irányuló kísérleteit, de küzd azellen, hogy a világűr is hadszíntérré váljon. Ez nem a gyengeség jele, hanem a békeszerető szovjet politika irányvonala. Gorbacsov ismételten kikelt az SDI terv ellen és rámutatott az ebben rejlő veszélyekre. Jelezte, hogy a Varsói Szerződés tagállamai is állás foglalnak majd az amerikai ürvédelmi programmal szemben.

Kasul kész koalíciós kormány létrehozásáról tárgyalni - jelenti Afganisztánból a TASZSZ-iroda. Nagy bajban lehet Nadzsib szovjetbérenc kormánya, ha már ilyen engedményekre is hajlandó lenne! A kabuli kormány üzenetet juttatott el a ellenzék vezetőihez, a tárgyalások megindítása végett.

Becsben folyt-tódnak a tizennegyedik éve folyó haderőcsökkentési tárgyalások.

A megegyezésre vonatkozó remények semmit sem javultak - mondják a kommentárok. Az újabb forduló első szónoka Mihajlov szovjet delegátus volt, aki kifogásolta a nyugati javaslatok "torz, tendenciózus" jellegét és szóvátette, hegy a NATO nem reagált egyetlen kompromisszumos javaslatra sem. O’Neill brit nagykövet viszont azt hányta szemére a Varsói Szerződés képviselőinek, hogy sorra visszautasítják a NATO ellenőrzési javaslatait. Márpedig megfelelő ellenőrzés biztosítása nélkül a nyugati hatalmak nem mehetnek bele semmiféle egyezmény aláírásába - szögezte le beszédében a brit delegátus.

Becsben ülésezik a helsinki egyezmény ellenőrzésére hivatott un. utótalálkozó is. Itt a lengyel külügyminiszter ismertette Jaruzelski leszerelési tervét, ami - szerinte - hozzájárulhatna a helsinki folyamat katonai bizalomépítéséhez. Orzechowski külügyminiszter egyebek közt azt is elmondotta, hogy kormánya tárgyalásokat kezdett az NSZK kormányával a háború alatt Németországba hurcolt 2,5 millió lengyel kényszermunkás kártalanításáról. Az igényt megalapozottnak véli, hiszen más országok polgárai, például az izraeliek, kapnak kártérítést, a még élő lengyel károsultak pedig nem. (A lengyel külügyminiszter "más" országokról beszélt, holott köztudott, hogy csak egyetlen ország - Izrael - polgárai kapnak kártérítést a nyugatnémetektől. S akkor is, ha nem izraeli állampolgárok. Sokan húznak ilyen kártérítést a nyugatnémet kormánytól és szépen megélnek belőle. De különös módon a keletnémet kormány teljes érdektelenséget^tanusít a zsidó kártérítések ügyében, sőt Honecker már nem egyszer kimondta: ők nem vállalják a hitleri Németország bűneit. Különös! Nyugatnémetországnak miért kell vállalnia? Hát 1933 és 1945 között nem egyetlen német állam létezett, melynek állampolgárai mind "Heil Hitler"-rel köszöntek, függetlenül attól, hogy most a keleti vagy a nyugati részhez tartoznakV - Ez a kártérítésügy fölvet más összefüggéseket is: vajon mikor kerül szőnyegre azoknak a kártalanítása, akiket a Szovjetunióba hurcoltak kényszermunkára?...)

Harmadik bécsi hír: az osztrák parlament tárgyalta Waldheim "kitiltását" az Egyesült Államokból. A kormánykoalició nyilatkozatban ítélte el az amerikai lépést és támogatja az eénököt abban, hogy tisztázza magát a vádak alól. Mock alkancellár és külügyminiszter kijelentette: az amerikai igazságügy-minisztériünkéi járása jogellenes. (Egyébként azóta már Bécsbe érkeztek az amerikai megbízottak, akik magukkal vitték a Waldheim-döntés alapjául szolgáló aktákat.)

Zbigniew Brzezinski Magyarországra látogatott és Palmer nagykövet vendégeként négy napig tartózkodott Budapesten. Eközben több vezető politikussal találkozott, de Kádár nem fogadta. Végül előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián a magyar-amerikai kapcsolatokról.

Aczél György máius közepén több napot Washingtonban töltött és tárgyalt a külügyminisztériumban. Ellátogatott a kongresszusba is, ahol Steny Hoyer képviselőt, az európai biztonsági és együttműködési bizottság elnökét kereste fel.

"Gyorsan nő a gyengén gazdálkodó szövetkezetek száma"- olvassuk a furcsa címet a Magyar Nemzetben. A cikkből kiderül, hogy a szövetkezetek 40 százaléka küzd gondokkal. A veszteséggel gazdálkozó, illetve ötmillió forint nyereség alatt termelő szövetkezetek létszáma az utóbbi időben erőteljesen nőtt - pedig fogynia kellene... Ezzel szemben a közepes és jó eredményeket felmutató szövetkezetek száma egyre kisebb. (A Termelőszövetkezeti Tanács jelentéséből.)- 7 -