Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)
1987-06-15 / 4. szám
Az MSZMP Központi Bizottsága április 28-i ülésének határozatait elemzi a hazai* sajtó. Szűrös Mátyás külpolitikai beszámolójából kiemelik azt a részletet, hogy a magyar dolgozók élénk figyelemmel és egyetértéssel figyelik a Szovjetunióban végbemenő változásokat, mert ezek erősítik a szocialista demokráciát és növelik a szocializmus vonzerejét. A magyar-román vitáról annyit jegyez meg a Központi Bizottság jelentése,- hogy "kölcsönös erőfeszítésekre van szükség a felmerült el lentétek rendezése végett". - A Maróthy László által adott gazdasági tájékoztató bíztató színekkel ecseteli, hogy az év első negyedében javulás tapasztalha tó a tervteljesítésben és összességében nőtt a termelés. - Végül Havasi Ferenc a nyugdíjrendszer módosításáról és a jövőre életbelépő új adórendeletről szólt, ami elé nagy várakozással tekint a magyar közvélemény. Havasi beszédében volt viszont egy mondat, amire érdemes odafigyelni: "Meg kell vizsgálni, hogy hoszszabb legyen a munkában eltöltött életszakasz'^ - mondta az előadó, ami azt jelenti, hogy a kormány fontolóra veszi a nyugdíjkorhatár felemelését. Amivel két legyet ütne egy csapásra: csökkenne a munkaerőhiány és egyben az állam nyugdíjterhe is. Jelenleg 2 millió 30° ezer nyugdíjas él Magyarországon, tehát a teljes népességnek csaknem egynegyede^húz állami nyugdíjat, ami hallatlanul magas arány. A magyar nyugdíjkorhatár amúgy is alacsony, felemelése ellen kevés érvet lehetne felhozni. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a magyar dolgozók átlagbére az elmúlt év végén havi 5432 forint volt, 200 forinttal több, mint egy évvel azelőtt. Ez órabérre átszámítva kb. 30 forintot jelent, egy kiló hús ára ennek pedig több mint négyszerese. (Amerikában egy kiló hús nem kerül többe, mint a minimum órabér.) Teljes rekonstrukció után júniusban nyitja meg újra kapuit a margitszigeti Nagyszálló, ezúttal mint az amerikai Ramada-szállodalánc egyik tagja. A megállapodás értelmében 2o évi névhasználati szerződés illeti a Nagyszállót. Joe Clark kanadai külügyminiszter május 7-én Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására Budapestre érkezett. Rémtörténet a Magyar Nemzetben (Baróti Géza írta meg): a Rózsadombon egy nyolcvannégy éves beteges,magányos asszony hazatérőben volt az orvosi rendelőből, amikor elébe állt egy fiú, s letegezve a hölgyet, aki dédanyja lehetett volna, közvetlen közelről az arcába mondta fojtott hangon a következőket: "Téged a maffia halálra ítélt, a jövő héten kivégzünk." Az idős hölgy halálra rémült és még kiáltani se volt ereje, a fiú meg sietség nélkül továbbsétált. - A megdöbbentő eset megírója fölteszi a kérdést: milyen családi környezetből került ki ez a fiú, hogy a TV-krimik mentalitása ilyen "tréfákra" ösztönzi?... Tengerentúli hullámhossz - Amerika Hangja címmel májusban washingtoni műsort sugárzott a budapesti televízió. A magyar televízió egy forgatócsoportja Radványi Qezső és Kígyós Sándor vezetésével nemrégiben az amerikai fővárosban járt. Egyebek közt meglátogatta az Amerikai Hangja szerkesztőségét és interjút csinálx a rádióadás vezető szerkesztőjével. (A forgatócsoport egyébként fölkereste az Amerikai Magyar Hef0rnátus Egyesület új székházát, a Kossuthházat is és riportot készített a látottakról. Ami igen örvendetes, legalább az otthoniak is látják, milyen intézményeket létesített az amerikai magyarság. Ebben semmi kivetnivalót nem lehet találni, mert ez nem azonos azzal,amikor valaki hazamegy és az Anyanyelvi K0nferencián a rendszer hivatalosaival parolAzik és fényképezteti magát. Ezt nem árt jóelőre leszögezni. Márcsak azért isimért ugyanez a pesti TV-forgatócsoport 1975-ben már járt egyszer az Egyesült Államokban és Washingtonban, ahol meginterjúvolta - többek közt - e sorok íróját is. Akkor néhány szűklátókörű purifikátor holmi vizsgálatot követelt s árulást emlegetett. Vajon hová tűntek azóta ezek a hőbörgők?,..) Raoul Wallenberg svéd diplomata neve - több évtizedes szünet után - újra fölbukkant a hazai lapokban. írják, hogy a Fővárosi Tanács szobrot szándékszik állítani a 45 tavaszán rejtélyes és máig sem tisztázott körülmények közt eltűnt diplomatának. Meg nem erősített adatok szerint Wallenberget az oroszok ölték meg,vagy szállították Szibériába és ezért vette körül sorsát tapintatos hallgatás, 1945-ben ugyan utcát neveztek el róla és emléktábla örökítette meg 44-es működését, aztán csend borult nevére.- 6 -