Független Magyar Hírszolgálat, 1987. március-1988. február (11. évfolyam, 1-12. szám)

1987-06-15 / 4. szám

Az MSZMP Központi Bizottsága április 28-i ülésének határozatait elemzi a hazai* sajtó. Szűrös Mátyás külpolitikai beszámolójából kiemelik azt a részletet, hogy a magyar dolgozók élénk figyelemmel és egyetértéssel figyelik a Szovjetunióban végbemenő változásokat, mert ezek erősítik a szocialista demokráciát és növelik a szocializmus vonzerejét. A magyar-román vitáról annyit jegyez meg a Központi Bizottság jelentése,- hogy "kölcsönös erőfeszítésekre van szükség a felmerült el lentétek rendezése végett". - A Maróthy László által adott gazdasági tájékoz­tató bíztató színekkel ecseteli, hogy az év első negyedében javulás tapasztalha tó a tervteljesítésben és összességében nőtt a termelés. - Végül Havasi Ferenc a nyugdíjrendszer módosításáról és a jövőre életbelépő új adórendeletről szólt, ami elé nagy várakozással tekint a magyar közvélemény. Havasi beszédében volt viszont egy mondat, amire érdemes odafigyelni: "Meg kell vizsgálni, hogy hosz­­szabb legyen a munkában eltöltött életszakasz'^ - mondta az előadó, ami azt je­lenti, hogy a kormány fontolóra veszi a nyugdíjkorhatár felemelését. Amivel két legyet ütne egy csapásra: csökkenne a munkaerőhiány és egyben az állam nyugdíj­­terhe is. Jelenleg 2 millió 30° ezer nyugdíjas él Magyarországon, tehát a tel­jes népességnek csaknem egynegyede^húz állami nyugdíjat, ami hallatlanul magas arány. A magyar nyugdíjkorhatár amúgy is alacsony, felemelése ellen kevés ér­vet lehetne felhozni. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a magyar dolgozók átlagbére az elmúlt év végén havi 5432 forint volt, 200 forinttal több, mint egy évvel az­előtt. Ez órabérre átszámítva kb. 30 forintot jelent, egy kiló hús ára ennek pedig több mint négyszerese. (Amerikában egy kiló hús nem kerül többe, mint a minimum órabér.) Teljes rekonstrukció után júniusban nyitja meg újra kapuit a margitszigeti Nagyszálló, ezúttal mint az amerikai Ramada-szállodalánc egyik tagja. A meg­állapodás értelmében 2o évi névhasználati szerződés illeti a Nagyszállót. Joe Clark kanadai külügyminiszter május 7-én Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására Budapestre érkezett. Rémtörténet a Magyar Nemzetben (Baróti Géza írta meg): a Rózsadombon egy nyolc­vannégy éves beteges,magányos asszony hazatérőben volt az orvosi rendelőből, amikor elébe állt egy fiú, s letegezve a hölgyet, aki dédanyja lehetett vol­na, közvetlen közelről az arcába mondta fojtott hangon a következőket: "Téged a maffia halálra ítélt, a jövő héten kivégzünk." Az idős hölgy halálra rémült és még kiáltani se volt ereje, a fiú meg sietség nélkül továbbsétált. - A meg­döbbentő eset megírója fölteszi a kérdést: milyen családi környezetből került ki ez a fiú, hogy a TV-krimik mentalitása ilyen "tréfákra" ösztönzi?... Tengerentúli hullámhossz - Amerika Hangja címmel májusban washingtoni mű­sort sugárzott a budapesti televízió. A magyar televízió egy forgatócsoportja Radványi Qezső és Kígyós Sándor vezetésével nemrégiben az amerikai fővárosban járt. Egyebek közt meglátogatta az Amerikai Hangja szerkesztőségét és inter­jút csinálx a rádióadás vezető szerkesztőjével. (A forgatócsoport egyébként fölkereste az Amerikai Magyar Hef0rnátus Egyesület új székházát, a Kossuth­­házat is és riportot készített a látottakról. Ami igen örvendetes, legalább az otthoniak is látják, milyen intézményeket létesített az amerikai magyar­ság. Ebben semmi kivetnivalót nem lehet találni, mert ez nem azonos azzal,ami­kor valaki hazamegy és az Anyanyelvi K0nferencián a rendszer hivatalosaival parolAzik és fényképezteti magát. Ezt nem árt jóelőre leszögezni. Márcsak azért isimért ugyanez a pesti TV-forgatócsoport 1975-ben már járt egyszer az Egyesült Államokban és Washingtonban, ahol meginterjúvolta - többek közt - e sorok íróját is. Akkor néhány szűklátókörű purifikátor holmi vizsgálatot kö­vetelt s árulást emlegetett. Vajon hová tűntek azóta ezek a hőbörgők?,..) Raoul Wallenberg svéd diplomata neve - több évtizedes szünet után - újra föl­bukkant a hazai lapokban. írják, hogy a Fővárosi Tanács szobrot szándékszik állítani a 45 tavaszán rejtélyes és máig sem tisztázott körülmények közt el­tűnt diplomatának. Meg nem erősített adatok szerint Wallenberget az oroszok ölték meg,vagy szállították Szibériába és ezért vette körül sorsát tapintatos hallgatás, 1945-ben ugyan utcát neveztek el róla és emléktábla örökítette meg 44-es működését, aztán csend borult nevére.- 6 -

Next

/
Thumbnails
Contents