Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-15 / 7. szám
A Fővárosi Tanács rendeletben tiltotta meg az utcai zenélést a Váci-utcában és környékén. Aki nem ismeri az előzményeket, annak számára meglepően hangzik a dolog: zenészek az utcán? Tán újra föltámadtak a kintornások?.., Nem, a verkli ma már múzeumi emlék, másról van szó. Arról, hogy zenekedvelő fiatalok (és élelmes tarhások) kisebb alkalmi zenekarokat alakítottak és hangulatcsinálás címén kiálltak velük a közönség elé. No nem színpadra, hanem az utcára. S ehhez a legkedvezőbb terepet^a Váci utca nyújtotta, egyrészt mert egy évtizede kitiltottak onnét minden jármüvet, másrészt mert ott forog a legtöbb idegen s így itt lehet számítani a legtöbb "hálapénzre". Az alkalmi zenekarok nőttek-növögettek, némelyik már elektromos hangerősítővel dolgozott s lett belőle akkor zenebona, hogy a Váci utca és a Vörösmarty tér környéki 2 a kasokban alig lehetett megmaradni. A lakók főleg az éjszakai muzsikálás ellen tiltakoztak, mert a késői órákig tartó "kis éji zene" miatt nem tudtak aludni. De a zenészek nem hagyták magukat, mert az üzlet virágzott és hullt a forint a kalapokba. Végül a Fővárosi Tanács csinált rendet és megszüntette a keleti utcaképre emlékeztető zajos helyzetet. Mostantól nem szabad zenélni a pesti utcán és ha mégis, "kerülendő a kéregető és kocsmai jelleg" - mondja a rendelet szövege. Szegény Váci utca! Régen a magyar főváros legelegánsabb utcája volt, ma kéregető zenészek adnak kocsmai jelleget a környéknek... A hajdani József- és Ferencváros öreg utcáinak és ecetfával beültetett tágas udvarainak kedves színfoltja volt a zeneszerszámát toló verklis, de ennek nem volt sem kéregető, sem kocsmai jellege. És nem zavarta senkinek sem az álmát, mint a kemény rockot dübörgő hoszszuhajú utcai zenészek a Váci utca és a Vörösmarty tér sarkán. Az Emberi Jogok bizottsága a közelmúltban Jeniben ülésezett. Résztvett a tanács közá^ona^agyarn^pköz társaság képviselője is, dr. Fodor József, a igazságügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának helyettes vezetője. Hazaérkezése után a magyar küldött beszámolt tapasztalatairól. Elmondotta,hogy számos kérdést kapott arról, hogyan érvényesül a magyar gyakorlatban a jogegyenlőség elve. A mozgásszabadság biztosítása tekintetében a bizottság egyes tagjai (!) pozitívan értékelték, hogy az utóbbi években csökkent az elutasított útlevélkérelmek száma, illetőleg, hogy elutasítás esetén lehet fellebbezni. Ami a magánélethez való jogot illeti, a bizottságban főleg arról érdeklődtek,milyen védelmet nyújt a magyar jog az önkényes, vagy jogtalan beavatkozásokkal szemben. A gondolat- és vallásszabadság témakörében a figyelem főleg a vallásoktatásra, a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadókra, az egyház és az állam szétválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekre irányult. Beható érdeklődést váltott ki az új magyar sajtótörvény, bár a kérdések elsősorban a korlátozásokra vonatkoztak. A gyülekezési és egyesületi szabadságot illetően feltett kérdésekre válaszként a megfelelő magyar jogszabályok ismertetésére került sor. Szóba került még a közügyek intézésében való részvétel joga s végül a kisebbségek helyzete. - Érdekes lett volna hallani, miképpen tudta elhitetni a magyar küldöttség Genfben, hogy Magyarországon léteznek emberi jogok és még érdekesebb lenne olvasni, milyen megjegyzéseket fűzött az Emberi Jogok Bizottsága dr. Fodor József referátumához. De ezekre már nem tér ki az MTI jelentése. Megszűnt az Országos Testnevelési és Sporthivatal, hogy helyette létrehozzák az Állami Ifjúsági és Sportbizottságot - olvassuk a Hazai Tudósítások "Változás a sportirányításban" című cikkében. Ezentúl az új hivatal - az ÁIS - intézi az országos ifjúsági és sportügyeket. Közvetlenül a Minisztertanács alá tartozik.- A magyar sportvezetés átszervezésére azért került sor, mert a magyar sport az utóbbi években hullámvölgybe került és az ifjúság köréből nincs megfelelő utánpótlás. Az új hivataltól várják a magyar sport felvirágoztatását. Mintha egy évtizedek óta tartó folyamat máról-holnapra megfordítható lenne... A tavaly létrehozott Bethlen Gábor Alapítvány első kitüntetettje Domokos Péter Pál népzenekutató és zenetörténész, aki 85. születésnapjára kapta meg a megtisztelő díjat élete munkásságának elismeréséül. - A Bethlen Gábor alapítványról annyit, hogy Csoóri Sándor, Illyés Gyula, Kodály Zoltánná és Németh Lászlóné közös gondolatából született meg az alapítvány terve és ők adták össze az induló összeget. A alapítvány minden évben Bethlen-díjjal jutalmazza azt, aki a Kárpát-medencében élő népek egymás iránti kölcsönös megértése ügyében a legeredményesebb munkát végezne. A Bethlen Gábor alapítvány gyűjtés révén gyarapítja tőkéjét s eddig kb. tízmillió forint fölött rendelkezik.- 5 -
