Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-15 / 7. szám
- (o-Csurka-ügyról olvashatunk a Magyar Nemzet augusztus 9-i számában. "Gondterhelt bizakodás" címmel beszélget a lap munkatársa Vajda György művelődési miniszterhelyettessel és sorraveszik a magyar kulturális élet problémáit. Eközben ezt kérdezi az újságíró a miniszterhelyettestől« "Irodalmi körökben mostanában sokan emlegetik Csurka István ’ügyét'. Es nem jelent meg rangos irodalmi folyóiratunk, a Tiszatáj júliusi száma. Jólértesültek szerint a lapot - úgymond - betiltották. Mi az igazság ezekben a kérdésekben?" - Csurka Istvánról, illetve ügyéről a következőket mondja a miniszterhelyettes» "Csurka István idén tavasszal - meghívás alapján hosszabb utazást tett Kanadában, az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban. Ezzel egyidejűleg a törvényes előírások megkerülésével egy New York-i kiadónál esszékötetet jelentetett meg. Külföldi megnyilatkozásai, előadásai - amelyek közül az egyik felolvasására felhatalmazást adott a Szabad Európa Rádiónak - és az esszékötetben közölt írásai sértik a Magyar Népköztársaság érdekeit, torzított képet adnak közállapotainkról, népünk elmúlt harmincéves történelméről, figyelmen kívül hagyják hazánk, az itt élő emberek erőfeszítéseit és az ezek eredményeként elért társadalmi és politikai vívmányainkat. Államunk elvárja az állampolgári lojalitásnak azt az elemi szintjét, hogy ne működjék együtt a társadalmi rendszerünkkel és a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges tevékenységet folytató körökkel, propagandaközpontokkal. Mindezek alapján a szerkesztőségek Csurka István müveit - további döntésig - nem jelentetik meg, ugyanilyen értelmű tájékoztatást kaptak a könyvkiadók, a filmstúdiók és a színházak fenntartói." - A művelődési miniszter helyettese a továbbiakban még kioktatja Csurkát, mit vár el a Népköztársaság egy tehetséges írótól« építő kritikát igen, de nem azt, hogy a szocialista rendszer ellenségei által vezényelt zenekarban muzsikáljon« - azt már nem! - A párt - hosszabb idő után - most ismét megmutatta az öklét és lesújtott. S a szenvedő fél Csurka István, akivel - ha ittléte alatt nem is értettünk mindenben egyet - jelen esetben teljes szolidaritást vállalunk. Elsősorban azért, mert az ellene hozott fegyelmi döntés a sajtószabadság megsértése s az ilyen eseteket - Helsinkire gondolva - az emigráns sajtónak mindig szóvá kell tennie. Annál is inkább, mert most lépett életbe Magyarországon az új sajtótörvény, mely szerint a Népköztársaság alkotmánya biztosítja a sajtószabadságot. Látjuk!... A Tiszatá.i ügye nem kevésbé ellentmondásos. A művelődési miniszterhelyettes erről annyit mond, hogy "a Szegeden megjelenő folyóirat szerkesztőségének tagjaival szemben a lap politikai felügyeletét ellátó Csongrád megyei Pártbizottság vizsgálatot indított. A testület sorozatos közléspolitikai hibákkal, a felelősségteljes műhelymunka hiányával indokolta bizalma megrendülését. A vizsgálat lezárásáig a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat szünetelteti a folyóirat megjelenését. A Tiszatáj szerkesztőinek ’ügye’ mindenképp sajnálatos esemény..." A Tiszatáj "közléspolitikai hibája" abban nyilvánult meg, hogy gyakran adott nyilvánosságot bíráló hangvételű írásoknak. ' Es betelt a pohár. «. a Tiszatáj — sorsa valószínűleg az lesz, ami volt a tavalyelőtt hasonló "közléspolitikai hibák" miatt átmenetileg szüneteltetett renitens Mozgó Világé« néhány hónapos kihagyás után új, párthu szerkesztőséggel ismét engedélyezték s a folyóirat azóta kínosan ügyel a pártvonalra. A kezdetben színes, érdekes lap ma már csak szürke árnyéka hajdanvolt önmagának, de megjelenhet. Alighanem ez lesz az ára a Tiszatáj további megjelenésének is» a szerkesztőket leváltják,a név marad. Mindkét "ügy" arra mutat, hogy otthon élesedik az ideológiai harc és minden ellenkező hivatalos híreszteléssel szemben működik a cenzúra. Egy Dús László nevű clevelandi egyén működésével foglalkoztunk előző számunkban. Erre az adott okot, hogy az illető vállalta a hazacsalogató Magyar Mirek itteni főképviseletét és a budapesti ^enczur-utcában szerkesztett lap nevében Clevelandból keltezett propaganda-körlevelek ezreit küldözgeti szét a magyar emigránsoknak. Több olvasónktól érkezett helyeslő hozzászólás, hogy fölhívtuk a figyelmet erre a gyanús akcióra. Egy jogász olvasónk viszont eszünkbe juttatta, hogy az Egyesült Államokban törvény van arra: ha valaki idegen állam számára dolgozik, bejelentési kötelezettség alá esik, hogy nyilvántartásba vegyék, mint külföldi ügynököt, Lus László a kommunista iViagyarország részére végez szolgálatokat. Jogász olvasónk felteszi a kérdést« vajon regisztráltatta-e magát? Igaz is! Ennek érdemes lenne utánanézni!...
