Független Magyar Hírszolgálat, 1986. március-1987. február (10. évfolyam, 1-12. szám)

1986-03-15 / 1. szám

2 A válaszkeresés leggyakorlatibb módja, ha szavaikra hivatkozunk, pontosan és szabatosan.de legfőképp arányosan idézünk.Olyan gondolatokat, amelyek mellet­tük szólnak s néhány olyant is, ami kétségeket támaszt egyenességük iránt. Mon­datokat, melyek azt bizonyítják, hogy egyértelműen mellettünk vannak és velünk éreznek, ismét más mondatokat, melyekből az derül ki, hogy az emigráció és a ha­zai ellenzék között csak a szovjet veszély nyomása alatt létrejött időleges tak­tikai szövetség képzelhető el. (Olyasféle, amilyen szövetség például a német­náci veszély idején állt össze Magyarországon 19^4-ben« az akkor kialakult "ko­alícióban" szépen megfértek egymás mellett a kommunisták és a polgári demokra­ták, a kisgazdáit és a Horthy-diplomaták, egyházi vezetők és még a legitimisták is. Noha nyilvánvaló volt, hogy világnézetileg áthidalhatatlan különbségek van­nak az egyes csoportok között« a közös veszély ezek félretételét parancsolta.) A hazai ellenzékiek gondolkodásáról két közbevető megjegyzés« a Párizsban kiadott Magyar Füzetek egyik régebbi számában igy nyilatkozik egy otthon igen ismertnevű, szereplő ellenzéki« "A keleteurópai demokráciáért küzdők nem kizá­rólag a nyugateurópai marxista baloldalban látják szövetségeseiket. A liberális és radikális pártok és mozgalmak ugyancsak szövetségeseink lehetnek harcunkban. Hidegháborús elemektől nincs senkinek mit várnia Kelet-Európábán. A konzervatív establishment éppúgy nem szövetségesünk, mint ahogy a fegyvergyárosok és a kato­nai ultrák sem azok." (MAGYAR FÜZETEK 6. szám 29. old.) Másik elgondolkoztató jel« a New York Times pár héttel ezelőtt fizetett közleményt hozott, mely Reagan elnök politikája ellen irányul és követeli a ni­­caraguai jobboldali erőknek juttatott támogatás beszüntetését. Az aláírók élén tucatnyi hírhedt kommunista szimpatizáns - Daniel Ellsberg, Allen Ginsberg, Victor Gottbaum, Michael Harrington -, majd számunkra ismerős nevek következnek« Demszky Gábor, Rajk László, Petri György, Konrád György, Eörsi István. Azt még tudomásul lehet venni, hogy a "létező szocializmust" nem megváltoztatni, csak megjavítani szándékozó ellenzékiek nem lelkesednek a kapitalizmusért és csak ad­dig fogadják el, amig ösztöndíj vagy tanulmányút erejéig hasznát látják, de a Reagant támadó nyilatkozathoz való csatlakozásuk kissé meglepő. De térjünk vissza a február 7.-i előadásra. Szilágyi Sándor bevezető szavai után Kőszeg Ferenc olvasta fel vitanyitó előadását.Miután példákkal illusztrál­ta, miért "felemásország" a Magyar Népköztársaság,a többi kommunista állammal összehasonlítva, ezeket mondotta: "Az 1956-os forradalom leverése és az utána következő megtorlás során a lakosság megtanulta, hogy a hatalom ügyeibe nincs beleszólása, az életszínvonal viszont a hetvenes évek végéig többé-kevésbé egyen letesen emelkedett. 1980 körül azonban ez a tendencia megfordult és a reélbe'rek 198^-ben az 1976-os szintre estek vissza. A dolgozóknak pedig az Európában egy főre eső legtöbb munkaórával kell megfizetniök életnívójuk fenntartását. Az al­koholizmus mellett a túlhajtottság az oka annak, hogy 35-4-9 éves férfiak halálo­zási arányszáma majdnem kétszerese az európai átlagnak. A népesség fogyását ma nemcsak a születések csökkenése okozza, hanem a magas halálozási arány." Ezután arról beszélt az előadó, hogy Magyarország eladósodása fokozódik« az ország adósságállománya egy főre számítva meghaladja Lengyelországét! Az export­ból származó dollárbevételek csökkentek, az importra fordított kiadások emel­kedtek. "A magyar munka egyre kevesebbet ér a világpiacon, a szakadék pedig, ami magyar gazdaságot a fejlett országokétól elválasztja, mind szélesebbre nyílik." Ezen a liberálisabb gazdaságpolitikai intézkedések, a reform engedményei sem tud nak segíteni. "Az ország vezetői jóvátehetlenül elszalasztották az alkalmat,hogy reformok révén javíthassanak az ország gazdasági pozicióin. Az égetően szükséges reformokat, melyeket a pártvezetőség fogadott el, a párt saját bürokráciája fojtotta meg. A nyugati kölcsönöket az államháztartás felélte, anélkül, hogy ver senyképes ipart teremtett volna. A társadalom és vezetői közti kiegyezésnek hir­telen végeszakadhat« mindenkinek elege van a reform húsz éve hallott szólamai­ból. Ha a gazdasági romlás válsághoz vezet, nem lehetetlen, hogy a kemény vonal hívei olyanfajta nemzeti kommunista jelszavakkal próbálják helyreállítani a tör­vényes rend uralmát, amilyennel a lengyel párt próbálkozott a hatvanas évek vé­gén" - mondotta többek közt Kőszeg Ferenc, kiemelve előadásából a legfontosab­bakat, melyek az ország gazdasági helyzetére vonatkoznak. Kőszeg Ferenc ezt követően sorravette azokat a hatósági szigorításokat, a­­melyeket az utóbbi években életbeléptettek Magyarországon. A rendőrség hatáskö­

Next

/
Thumbnails
Contents