Független Magyar Hírszolgálat, 1985. március-1986. február (9. évfolyam, 1-12. szám)

1985-09-15 / 7. szám

"Horthy, a muzulmán” címmel nem mindennapi interjút olvashatunk az Uj Tükör junius ló-i számában. A lap riportere, Sugár András Indonéziában járt, ahol a djakartai telefonkönyvben rátalált a Horthy névre. Gyors telefon. Angolul beszélő férfi szól bele a kagylóba. Horthy István, azaz Sharif Horthy. Mert - mint később kiderül - a ma ^5 éves Horthy-unoka Sharifra változtatta nevét, amikor muzulmán hitre tért. Találkozót beszélnek meg, az újságírót várják a Horthyportán. "Kertes, tágas, elegáns ház Djakarta egyik villanegyedében - olvassuk a riportban magas, szikár férfi fogad, a jellegzetes Horthy-sasorral, fekete szakállal. Hibátlanul beszél magyarul. Bemutatja angol feleségét. Öt gyermekük van. A beszélgetés angolul folyik, de Horthy kitünően beszéli ínég az indonéz nyelvet, tud németül, portugálul és még néhány más nyelven is. '- Emlékszik még bármire is, ami Budapesttel kapcsolatos? - kérdi az újságíró. (Horthy Istvánka 19^-0-ben született és négy éves volt, amikor édesanyjával és nagyszüleivel elkerült Magyarországról. S.Gy.) - Nem tudnám megmondani, ugyanis annyiszor mesélték anyám és nagyszüleim a történteket, hogy összefolyik a vizuális emlék az elbeszélések sugallta képzelődéssel." Horthy elmondja az újságírónak, hogy évekig Németországban hányódott a család - pénzük alig volt -, míg végül Salazar meghívta a kormányzót Portugáliába. Addig a fiatal Horthyné tartotta el a családot: folytatta a háborúban tanult mesterségét és ápolónőként dolgozott. "Aztán Portugáliában - folytatja "Sharif" Horthy - már Amerikában élő gazdag magyar szimpatizánsoktól kaptunk pénzt. Ebben az országban háromszor is költözködtünk, míg végül az estorili Casa Sao Jóséban kötöttünk ki." - Es kik laktak ebben a házban? - Nagyapám, továbbá felesége, Purgly Magdolna, valamint édesanyám és nevelőnőm. Sajni I^ona. Néha átjött Brazíliából Niki is, azaz ifjabb Horthy Miklós. - Ki volt Sajni Ilona? - kérdi a pesti riporter. - Ma is él, Angliában, Durhamban. Egyszerű falusi lány, máig sem ment férjhez, akit nagyapám a háború alatt felfogadott, hogy nekem ne német, vagy angol, hanem magyar nevelőnőm legyen. Az egész család magyarul beszélt a portugáliai házban. Sajni Ilonával rendszeresen levelezünk, mindig magyarul. - Az elbeszélés így folytatódik: - Nagyapám mozgalmas életet élt Estorilban: teniszezett, úszott, festegetett. 1956. október 23 után szinte megfiatalodott. Remélte, hogy Magyarországon megváltozik a rendszer, és 6 majd hazamehet. Honvágya volt. Aztán jött november. Akkor kapta meg nagyapám a végső döfést a sorstól. A rossz hírek után abbahagyta az újságolvasást, decemberben már föl sem kelt az ágyából.^ Nagyon hamar, 1957 januárjában meg is halt, 89 éves korában. Nagyanyám egy év múlva követte, gyomorfekélye végzett vele. Megsirattam őket, hiszen szerettük egymást... Bár az öreg rengeteget mesélt Magyarországról és látogatóival sokat nosztalgiázott,ami nekem bizony terhemre volt. Örökösen a múltról beszéltek, arról áradoztak,hogy ajnagyar katona a világ legjobb katonája, a magyar gazda a világ legjobb földművese, és így tovább. Ezt nagyon untam. De amikor nagyapám az emlékiratait irta, besegítettem neki angol fordításaimmal. - A Horthy-unoka elmeséli, hogy egy előkelő skóciai középiskolában érettségizett, majd Oxfordban tanult. Fizikus és építészmérnök.a pesti újságíró azt kérdi, hogyan jutott Indonéziába? Elmondja, hogy Angliában kapcsolatba került egy Szubud nevű szellemi mozgalommal, melynek alapítója és vezetője indonéz nemzetiségű: Muhammad Subuh Sumohadijojo - a bapak (ez indonézül atyát jelent) -, akinek virágzó ingatlan- és építővállalata van Djakartában. - Most én vagyok a bapak bizalmasa - mondja a Horthyunoka - és a cég vezérigazgatója. - Ez tehát egy vallás, vagy szekta? - érdeklődik tovább a riporter. Horthy megmagyarázza, hogy egyik sem, mert tagjai között vannak keresztények, zsidók, buddhisták és muzulmánok is. Ezek csupán azért csatlakoznak a bapak-hoz,mert "közelebb akarnak kerülni a forráshoz". (A mozgalom tagjai egyébként jövedelmük 2^ százalékát kötelesek leadni a mozgalomnak, illetve a bapak-nak, akit - úgy tűnik - jó üzleti érzékkel áldott meg a sors...) Horthy István 1957-ben lett a Szubud híve, s nyolc évre rá fölvette a muzulmán vallást s azzal együtt a Sharif nevet. - Gyűlölöm a nacionalizmust - mondja végül Sharif Horthy -, valami XIX. századi csökevénynek tekintem, amely a civilizációt veszélyezteti. Fölé akartam emelkedni ennek a szellemnek. Kellett valami más, valami internacionalista mozgalom. Ezt találtam meg a Szubudban. — Még elmeséli, hogy édesanyja, Edelsheim-Gyulai Ilona ma is Portugáliában él,egy már nyugdíjas angol katonatiszt feleségeként. Ott él Niki,ifjabb Horthy Miklós is, nagyon megöregedve, súlyos betegen. - A beszélgetésnek vége, a pesti újságíró elköszön. A házigazda kikíséri és kikísérik a gyerekek is, akik már egy szót- 5 -