Független Magyar Hírszolgálat, 1985. március-1986. február (9. évfolyam, 1-12. szám)
1985-08-15 / 6. szám
A július 1-i magyarországi lapok adnak hírt a június 8-i képviselőválasztások után összeült uj országgyűlés első üléséről és beszámolnak az ott elhangzottakról is. De előbb néhány statisztikai adat a parlament összetételéről: 386 képviselő ül a padsorokban s közülük 2*j4 új név. Ami kétségkívül az^bizonyítja, hogy ha a kormány- és pártpolitikában nem is jelent változást az^új parlament, személyekben már föltétlenül, mert jóval kevesebb "bérelt helyű" politikus nyert mandátumot, mint azelőtt megszokott volt. Noha ezeket mind indította a Hazafias Népfront, a kettős jelölés lehetőségeivel élve, a választók sok helyen leszavazták a jelölőgyűléseken a hivatalos jelöltet és spontán javasoltak másokat, akik végül is befutottak. Foglalkozás szerint a következőképp oszlik meg a parlament: munkás 133. paraszt 16, értelmiségi 179. alkalmazott és egyéb foglalkozású 53. Föltűnő az értelmiségiek "térnyerése": a teljes létszámnak csaknem 50 százalékát adják és az alkalmazottak csoportjával együtt (akiknek zöme tisztviselő) erős többséget jelentenek az országgyűlésben. Az eddigi "választásokkor" a párt kínosan ügyelt arra, hogy a munkás- és parasztképviselők legyenek többségben: 19^7 óta ez az első eset, hogy ez az arány az értelmiségiek javára tolódott el. Ami azt tükrözi, hogy a választók bizalma inkább olyanok felé fordult, akiktől - tanultságuk és értelmi képességeik alapján - inkább elvárhatják érdekeik képviseletét és az ország ügyeinek eligazítását. A kommunista propaganda negyven éven át^igyekezett lejáratni a "nadrágosokat", de a mostani választás megmutatta, a választók mégis őket tartják hivatottabbnak a politizálásra, mint mondjuk egy gyári munkást, vagy egy szövetkezeti parasztot. Hogy köz tűk is akadnak rátermettek, mint ahogy az "urak" közt is vannak ütődöttek, senki sem vitatja és ezt Márai Sándor nálamnál jobban megfogalmazta. De az értelmiséget négy évtizede úgy kezelték a szocialista Magyarországon,mint valami megtűrt osztályt, melynek csak kisegítő mellékszerep juthat a munkásosztály és a parasztság mellett a hatalomban. Most a választópolgárok - az értelmiségiek és az "outsider" jelöltek előnybenrészesítésével - közvetve ezen a módon mondtak ítéletet a párt politikája fölött. Mert más lehetőségük nem volt... Érdemes néhány szót idézni az országgyűlés első ülésén elhangzott beszédekből, mint próbálták a szónokok a rendszer javára magyarázni a történteket. A megnyitót Losonczi Pál "államelnök" mondta, kijelentvén: "A választásokon népünk egyértelműen hitet tett politikánk mellett, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa elfogadott és a Hazafias Népfront nemzeti programmá emelt." - A kérdés: vajon mi más mellett tehetett volna hitet egy szavazópolgár, mint a Hazafias Népfront programja mellett, amikor más^program nem létezetté Még azoknak a jelölteknek is nyilatkozatot kellett aláírniok, hogy egyetértenek a Hazafias Népfront programjával, akiket a "floor"-ról jelöltek a választók. Azt, hogy ne menjen el szavazni, senki sem merte megkockáztatni, mert arról pontos nyilvántartás készül, ki tett eleget állampolgári kötelességének s ki nem. így aztán - ahogy az már a kommunista országokban szokásos - a párt poli^» tikája megint 98-99 százalékos többséget kapott, amint az ion. országos listán indított "kiemelt" jelöltekre esett szavazatok aránya mutatta. De ki veszi az ilyen eredményt komolyan? - Alighanem senki, bár az új parlament első ülésének szónokai váltig azt bizonygatták, hogy ez a választás is a párt győzelmét hozta, mint eddig valamennyi... Azt próbálták önmagukkal - és másokkal - elhitetni, hogy ez a választás demokratikus volt és párt politikájának igazolását jelentette. Papp Lajos, az országos választási tanács elnöke például ezeket mondotta bevezető referátumában: "A választás jó politikai légkörben zajlott le és népünk egységét bizonyította. Az országos választási lista 35 jelöltjére leadott szavazatok magas száma és aránya jól demonstrálta az ^alapvető politikai célokkal való egyetértést." - Épp ez az arány nem bizonyít semmit, illetve csupáncsak azt, hogy a választók gépiesen tették a jelet a szavazócédulára, a legkevésbé sem törődve a nevekkel, hiszen úgyis mindegy... Az új országgyűlés megfiatalodott: húszán vannak 30 évnél ifjabbak. A padsorokban 81 nőképviselő foglal helyet. A 386 képviselő közül 282 rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. A munkásosztályhoz tartozó képviselők közül 6^ dolgozik olyan beosztásban, hogy a termelés irányításáért felelős. Jogi végzettsége mindössze 1^ képviselőnek van. Műszaki végzettséggel 58, pedagógiai képzettséggel 38, egészségügyi végzettséggel 3^» míg közgazdasági és mező gazdasági végzettséggel összesen 85 képviselő rendelkezik az új parlamentben.- 4 -
