Független Magyar Hírszolgálat, 1985. március-1986. február (9. évfolyam, 1-12. szám)
1985-06-15 / 4. szám
( a most áprilisban visszaigazolt rendelések kritikussá teszik az alkatrészellátást. A gyártó* a kertnél 16 százalékkal kevesebb áru szállítását vállalták és mintegy 4000 terméket egyáltalán nem igazoltak vissza." - Szegény magyar autósok és szegény autók! Melyek napról napra jobban mennek tönkre, többet fogyasztanak és mind több szennyező anyagot bocsátanak a levegőbe. A levegőszennyeződésről szól az alábbi cikkrészlet: "A forgalomban lévő gépjármüvek 30-40 százaléka a megengedettnél jobban szennyezi a levegőt. (Elsősorban azért, mert a hazai gépjárműpark több mint felét kétütemű motorokkal felszerelt kocsik teszik és ezek köztudomásúan sokkal jobban szennyezik a levegőt, mint a négyüteműek. Nyugati országokban ma már nem is adnak engedélyt kétütemű motorral üzemelő autó használatára.) Az elöregedett, korszerűtlen járműpark és a rossz utak miatt történő környezeti szennyezés nagyvárosainkban már túllépte az elviselhetoség határait." (Népszava, április 2?.) "A fasiszta Németország felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából" május 9-én ünnepi megemlékezést tartottak a Szovjetunió budapesti nagykövetségén és díszűlést rendezett a Magyar-Szovjet Baráti Társaság is. "Miért hiánycikk a tök?" kérdi az piaci helyzetet vizsgáló újságíró a Magyar Nemzetben és idézi az "illetékes" válaszát: "Tökből kevesebb került a hűtőházakba, mert tömege miatt sok helyet foglal el és ez megdrágítja a tárolást." Ez aztán a magyarázat! Egyébként mélyhűtött, u.n. mirelit-tökről van szó és nem primőrről, mert az megfizethetetlen. Prokop Péter-képtár nyílt Kalocsán, a Rómában élő művész szülővárosában. Szomorú, amikor értékes emberek szellemileg prostituálják magukat, csak azért, hogy a felszínen maradhassanak. Nemeskürty István egyike azoknak az alkotó hazai értelmiségieknek, akire el lehet mondani, hogy valóban tud. Sokoldalú elme: hadtörténész, író, filmesztéta és nehéz elsorolni a területeket, ahol még értékeset produkált. Mindezért ludovikás múltjára is feledést borított a rendszer. Úgy látszik azonban,még külön ára is van annak, hogy Nemeskürty "kiemelt értelmiségi" lehessen: pár évvel ezelőtt rábízták Gyurkó László hazugságoktól hemzsegő Kádár-életrajzának méltatását (a megbízatásnak eleget tett), most pedig vele dícsértetik Aczél György "Szocializmus, nemzet, kultúra" című újonnan megjelent beszédgyüjtemény . "Örvendeznünk kell - olvassuk a könyvismertetésben -, hogy a szónoklás művészetének olyan kortársi művelői vannak, mint Kádár János, vagy Aczél György." Aztán következik Aczél György politikai bölcsességének felmagasztalása, beszédeinek messze érdemen felüli méltatása. Amit már csak a szerző személye miatt is undorral olvashat az ember: Aczél Györgynél sötétebb és jellemtelenebb figura kevés van a hazai kommunista garnitúrában. (E tekintetben legfeljebb Boldizsár Iván mérhető hozzá, de a kettejük közt az a különbség, hogy Boldizsárnak kevés a hatalma, Aczélnak meg igen sok!) Aki ezt az alakot - és munkáját - dicséri (ha meggyőződése ellenére teszi) maga is jellemtelen és gerinctelen, ha pedig őszintééi; a dicséret, a konzekvenciák még súlyosabbak. Kitérő a Washington Post egy hírére: a tudósítás egy veszedelmes bűnöző szökéséről szól, aki az ország - az Egyesült Államok - egyik legjobban őrzött, u.n. “maximum security" börtönéből oldott kereket, mégpedig úgy, hogy a fegyház tornaterméből elcsent hosszú villanykábelen leereszkedett az utcára és a fallal be sem kerített (!) börtön gondosan zárt kapuja mellett elsétálva, eltűnt. Azóta minden amerikai rendőr botot kapott a szolgálati fegyvere mellé: hogy legyen mivel ütniök a szökött gyilkos nyomát... De vissza a Post tudósítására. Ami abban legjobban felbosszantott, az ez a félmondat volt: "Ebben a “maximum security* fegyházban a rabok becsukhatták a cellák tömör faajtaját, de be nem zárhatták". (Mármint belülről...) Arról már jónéhányszor olvastam, hogy Amerikában azért lázadtak föl egyik-másik fegyházban a rabok, mert egy héten csak hatszor kaptak marhahúst (és kevés volt a köret), vagy mert rövid volt a tornatermi foglalkozás és rossz filmeket mutattak be a házimoziban, de olyat még nem hallottam, hogy a rab (méghozzá gyilkos) belülről csukja be az ajtót és nem kívülről zárják rá a smasszerok... Az "illetékesek" csodálkoznak, miért sok a bűnözés Amerikában? Nem azon kell vitatkozni, szükség van-e halálbüntetésre, vagy sem, hanem olyan börtönrendet kell bevezetni, amilyenben a kommunisták tartották 194^ után a politikai foglyokat. Majd meggondolnák a gyilkos úrak,hogy börtönbe kívánkozzanak.