Független Magyar Hírszolgálat, 1985. március-1986. február (9. évfolyam, 1-12. szám)

1985-06-15 / 4. szám

- í. - ........................... ~r^i'

Bradley Graham felsorol néhány foglalkozási ágat, ahol meg lehet gazdagodni a szocializmusban. Ügyvédek és orvosok "hálapénzt" kapnak, újságírók, mérnökök, színészek és előadóművészek nyugati utakon és kiküldetéseken tudnak "kemény" valutát gyűjteni. Vállalkozószellemű emberekéinek a kormány^engedékenységévei és magánüzleteket nyitnak, kisebb, de produktív üzemeket alapítanak, melyek jól kiegészítik a szocialista ipar termelését és pótolják a hiányzó cikkeket.

Ezek többé-kevésbé törvényes keretek közt történő pénzszerzések. Sokan azonban a törvények kijátszásával és szabályosnak legkevésbé sem mondható üzletelésekkel, ügyeskedések révén jutnak búsás különjővedelemhez. Az amerikai riporter ezekből is említ párat: a közvetítő kereskedőt, aki a hiányzó árúkat "fölhajtja" s aztán felárral adja tovább, az autóalkatrészekkel üzletelő ma-^ szekot (aki feketén szerzi be az anyagot, többnyire csempészükön),és a zöldség- és gyümölcspiacok árusait, akik óriási haszonkulccsal értékesítik maguktermelte cikkeiket. Amik az állami üzletekben csak silányabb minőségben kaphatók.

Ehhez a rövid listához hadd fűzzünk hozzá kiegészítésképp egy hosszabbat is, elvégre Bradley Graham csak látogatóként járt Pesten és nem kaphatott teljes képet a második és harmadik gazdaságról.Zsíros üzleteket kínál az építőipar,ahol az anyagbeszerzéstől kezdve a szállításig és a ház felhúzásáig hatalmas pénzek cserélnek gazdát. Igen sokszor illegális, vagy fél-illegális szolgáltatásokért. A javító-szerelő kisiparosok, a vállalati anyagból fusizók szintén annyit keresnek, amennyit akarnak, mert a szocialista szolgáltatóipar siralmas és a lakosság rászorul munkájukra. Külön csoportba tartoznak a borravalós jövedelmek: a fodrász, a pincér, a kabinos, a benzinkutas, a taxis, a tehertaxis és minden egészségügyi dolgozó, mert az egészségügyi ellátás csak névlegesen ingyenes a szocializmusban, "boríték" nélkül elpatkolhat a beteg.

Vannak aztán területek, ahol valósággal kikényszerítik a pénzt, ahol a polgár - a vevő - ki van szolgáltatva a másiknak. Például a bútorkereskedőknek, műszaki kereskedőknek, közérteseknek, a húsboltok eladóinak. Ezek ma már tér-_ raészetesnek veszik a csúszópénzt és a^"pult ^alól" csak akkor kerül elő az áru, ha a vásárló (jelölt) nem bizonyult„szűkmarkúnak. Különben várhat... Ez tökéletesen kimeríti a vesztegetés fogalmát, de ezen ma már senki sem ütközik meg Magyarországon. Nagyobb méretű vesztegetésekhez is hozzászoktak már, hiszen különböző engedélyek,lakáskiutalások kérelmezői is természetesnek tartják,hogy jóelőre le kell adniok a kenőpénzt. Mint ahogy a közönség azt is megszokta már, hogy a legtöbb vásárlásánál megkárosítják súlycsonkítással, minőségi csalással vagy árdrágítással.

Mindenki tartja a markát, aki valamit "elintéz". A korrupció ma már olyan általános, mint régen csak Romániában, a baksis országában volt. Szép jövedelmekhez lehet jutni telek- és lakásspekulációval is, ingatlanok szerzésével és bérbeadásával, ami szintén nem legális, de a hatóságok behúnyják a szemüket, mert lakásmizéria van. S végül a nagy többletjövedelmek születésénél nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a sikkasztások, visszaélések és orgazdaságok szövevényét sem.

Ha végigtekintünk a fenti listán, rögtön szembeötlik, hogy majd' valamennyi külön jövedelemszerzési mód mögött egy áll: a hiány. Az hogy valami nincs,vagy valami rosszul működik. A FIGYELŐ^áprilisi számában közölt "Láthatatlan jövedelmek" című cikkben olvastuk: "A csúszópénz oka a hiány, a fusi oka a szolgáltató szektor nem kielégítő munkája: a láthatatlan jövedelmek hátterében mindig ott tudhatjuk a gazdasági működés zavarait."

így igaz. A második és a harmadik gazdaság létezésének nemcsak abban található az oka, hogy az emberek egy munkával, egy munkahelyen nem tudnak annyit keresni, amennyiből megélhetnek, hanem a hiányokban, az első (a szocialista) gazdaság hibáiban. Amíg hiánycikkek lesznek Magyarországon, amig nem lesz elég árú, nem lesz elég szerelő és nem lesz elég lakás, addig lesznek jogtalan jövedelmek is. És lesznek,akik kihasználva az ellátás hézagait, a zavarosban halászva meggazdagodnak, különböző ügyeskedésekkel vagyonokat gyűjtenek: villát építenek a Rózsadombon, Mercedesen járnak és Spanyolországban nyaralnak. Mig a köznép gürcöl és be kell érnie társbérlettel, albérlettel, egészségtelen szükséglakással.

Érthető ezekután, hogy növekvő társadalmi feszültségekről szólnak a hazai hírek, de valami azért szöget ütött a fejembe: miért gond ez éppen Magyarországon, az u.n. szocializmusban? Hát a nyugati kapitalista országokban talán nincsenek szegények? És még kirívóbb egyenlőtlenségek? Dehogynem! Léteznek munkanélküliek is és magányos öregek. Igaz: a munkanélküli segély meghaladja egy magyar melós