Független Magyar Hírszolgálat, 1984. március-1985. február (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-15 / 4. szám

6 ták kelteni, mintha Kozlov valójában nem kívánna hazatérni, hanem disszidálási szándékot mutatna. Noha az amerikai hatóságok igyekeztek elszigetelni Kozlovot a szovjet nagykövetség munkatársaitól, végülis lehetővé vált, hogy visszatér­hessen a washingtoni szovjet nagykövetség épületébe. - Eddig az esetről kiadott TASzSz-kommentár, mely minden valószínűség szerint az első szótól az utolsóig hazugság. A jelek szerint Kozlovot - ki tudja, miért? - idő előtt hazahívták, mire 5 (rosszat sejtve) szeretett volna "lelépni" és az egyesült államokban ma­radni. ->zabad emberként. Ebben megakadályozták a szovjet nagykövetség "munka­társai" és a szerencsétlen embert visszahurcoltak a nagykövetségre. Hogy milyen sors vár rá, ki tudja? - Érdemes még idézni a TASzSz-jelentés utolsó mondatát is, mely így szól; "A szovjet külügyminisztérium követeli, hogy vessenek véget az Egyesült államokban tartózkodó szovjet állampolgárokat körülvevő tűrhetetlen légkörnek." - Ez május 3~án jelent meg a sajtóban: pár nappal később a Szovjet­unió hivatalosan bejelentette, hogy nem küldi az atlétáit Los Angelesbe, mert félti személyes biztonságukat. A Kozlov-ügy ehhez a döntéshez csinált hangulatot Varsóból .jelenti a Magyar Távirati Iroda, hogy a május elsejei felvonulás meg­zavarása miatt (!) kétszázhuszonnégy személyt vettek őrizetbe a fővárosban és legtöbbjük ellen szabálysértési eljárás indul. - Az igazsághoz tartozik, hogy a letartóztatottak nem a felvonulást akarták megzavarni, hanem éppen felvonul­tak. Nem a "hivatalos" menetben, hanem a munkások spontán szerveződött felvo­nulásában, méghozzá a Szolidaritás jelvényei alatt. Ezért kerültek a börtönbe. (Arról egyébként nem szól az MTI jelentés, hogy a többi lengyel városban még hány tüntetőt - "rendzavarót" - tartóztattak le.) "a szovjet gazdasági kísérlet első eredményei'* címmé 1 olvashatunk pársoros hírt a szovjet gyáriparban bevezetett "új" módszerekről, az történt ugyanis, hogy- nyilván a magyar példa hatására - a szovjet nehézipari miniszter az eddigihez képest nagyobb önállóságot engedélyezett néhány üzemnek, azzal, hogy ha nő a termelékenység, a haszonból gazdálkodhatnak az üzem vezetői. A "kísérlet" - amit a kapitalisták már elég régen alkalmaznak - eredménnyel kecsegtet, de kez­deti nehézségekről is szól a hír:“Még mindig tál sok időt kell fordítani a jó­váhagyásra, engedélyezésre, műszaki dokumentációk kidolgozására. A gyártásra marad a legkevesebb idő. Ezen mielőbb változtatni kell!" - Tipikus kommunista jelenség: a produktivitás elsikkad az adminisztráció miatt és a nehézkes, lassú ügymenet lassítja a termelést. Es ezen semmiféle kísérlettel nem tudnak változ­tatni a kommunizmusban. A bajok gyökerei a rendszerben magában vannak. Azt kel­lene megváltoztatni - az lenne az igazi, nagy kísérlet! - s mindjárt jobban menne a termelés, nagyobb kedvvel dolgozna a munkás. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Miklós Imre államtitkár - mint arról már említést tettünk - hivők kérdéseire válaszolt a budapesti televizióban. A műsor után a Magyar Nemzet hasábjain tették fel az olvasók azokat a kérdéseket.melyek- időhiány miatt - kimaradtak az adásból és az államtitkár írásban válaszod rá­juk. Az egyik kérdés a magyarországi papképzésre vonatkozott. Az államtitkár vá­lasza: "A magyar hittudományi főiskolákra az I9ö3-8á-es tanévben összesen á97 hallgató jár. Közülük az idén végző hallgatók szama 23." Ezekben a számokban valamennyi felekezet bennefoglaltatik: a katolikus papképzés adatait külön nem részletezte az^államtitkár. Beszélt viszont az iskolai hitoktatásról és az egy­házi könyvkiadásról, melyek egyaránt teljes és korlátlan szabadságot élveznek a Magyar Népköztársaságban. Aki csak az államtitkári válaszokat olvassa és nem ismeri a gyakorlatot, hogy milyen trükkökkel nehezítik meg a gyerekek vallás­­oktatását ^és hogy miként korlátozzák pld. a papírkiutalással az egyházi kiadvá­nyok számát, az még el is hiheti ezeket a propagandaszólamokat. Mi már réges­­rég túlvagyunk azon, hogy készpénznek vegyük Miklós Imre szavait. Czinege Lajos honvédelmi miniszter - aki, mint az MTI jelenti - munkalátogatást tett Moszkvában, a Szovjetunió és Magyarország fegyveres erői közötti fegyver­barátság erősítésében szerzett kiemelkedő érdemeiért Lenin-rendet kapottba szov­jet államfőtől. A magas kitüntetést maga Konsztantyin Gsernyenko nyújtotta át Czinege Lajos hadseregtábornoknak. Az átadási aktusnál jelen volt Usztyinov hon­védelmi miniszter és Rajnai Sándor moszkvai magyar nagykövet is. A kitüntetett meghatott szavakkal köszönte meg a Lenin-rendet. - Nem irigyeljük teile...

Next

/
Thumbnails
Contents