Független Magyar Hírszolgálat, 1984. március-1985. február (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-15 / 4. szám
A budapesti televízió egyik kerekasztalműsorának nemrégiben Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke volt a vendége» egyházak és az állam kapcsolatát tárgyalták meg a televízió nyilvánossága előtt a résztvevők, az állemtitkár és a hívőkből álló kérdező tábor - olvassuk a TV^-adásról tudósító újsághírt ."Valóban őszintén, kendőzések nélkül peregtek a műsor egy órájában a kér dések és feleletek - írja a Magyar Nemzet -, bizonyítván az eszmei nyitottságot és toleranciát, amelyről az utóbbi években mindnyájan tudnak, akik Magyarország életét élik és figyelik." De a java csak most jön» azt írja ugyanis a tudósítás, hogy adódott a műsorban egy kérdés-felelet, amire paradox volta miatt sokan fölfigyeltek. "Az egyik kérdező azt faggatta - olvassuk -, vajon miért nincs a tele vízióban is istentiszteleti szertartás úgy, miként a rádióban. A válasz a marxista alapállású államtitkártól nagyjából így hangzott» többek közt azért is, mert a televíziós istentisztelet elvonná a híveket a templomok padjaitól." ---- Erre mondják Pesten» hogy oda ne rohanjak! Miklós Imre főelvtárs azért aggódik, hogy üresek maradnának a templomok, ha netán misét közvetítenének a televízióban ünnepnapokon! "Többek közt“ (hogy az egyéb akadályok mik, arra nem tér ki...) ez az oka annak, hogy nincsenek egyházi vonatkozású műsorok a pesti televízióban! Miklós Imrének - mint szakembernek - illene tudnia, hogy a nyugati televíziók sűrűn közvetítenek istentiszteleteket, egyházi szertartásokat. Es csodák-csodája, ennek ellenére tele vannak hívekkel a szabad világ templomai! ”A marxista alapállású államtitkár” ugyancsak ügyetlenül hazudott. Pedig a marxista alapállásé urak, illetve elvtársak igencsak értenek a hazugsághoz... “Hol tart az egykor világhírű magyar kézművesipar?11 címmel kesereg a Magyar Nemzet "Nyílt fórum" rovatában egy szakember. A cikkből megtudjuk, hogy az elmúlt évtizedek iparművész-képzése nem gondoskodott utánpótlásról és a hajdan híres magyar kézművesség elsorvadt. Példaként hozza föl a cikkíró a pár héttel ezelőtt Münchenben rendezett nemzetközi kézműves vásárt. Ezen 761 külföldi és 1704 nyugatnémet iparművész vett részt és állította ki munkáit. Magyarországot tizenkilenc iparművész képviselte a vásáron. "A kritika - olvassuk a cikkben - igen szegényesnek tartotta a magyar kiállításon bemutatott tárgyakat." A magyar kiállítók csak kis helyen szerepeltek« Románia és Csehszlovákia kétszer, Lengyelország és Jugoszlávia pedig négyszer akkora területen állított ki, mint Magyarország, A cikkíró emlékeztet arra, hogy az 1900. évi párisi világkiállításon elhalmozták a magyar kézműveseket megrendelésekkel, a mestermunkák pedig számos Grand Prix-t kaptak a zsűritől. Az 1904.évi amerikai világkiállításon folytatódott a sikersorozat és a művészi kézművesmunkák megbecsülést szereztek a magyar névnek. Tudjuk» a magyar iparművészek a Horthy-rendszer éveiben is hűek maradtak a nemes hagyományokhoz. Mindezt sikerült tönkretenniök Kádáréknak« az új rendszer negyedik évtizedében ott tartunk, hogy egy nemzetközi kiállítás után szégyenkezniök kell a magyar szakembereknek! A nemrégiben amerikai turnén járt magyarországi népi tánccsoport előadásai előtt osztogattak a nézőtérén egy rossz angolsággal otthon készült propagandafüzetet, mely a műsorról szóló tájákoztatás ürügyén ismertetést adott a szocialista Magyarországról is. A bevezető mondatok egyike igy hangzott« "A második világháború előtt Magyarország volt Európa egyik legelmaradottabb állama." Ezután a vaskos lódítás után következik a szédítés, a "felszabadulás" utáni eredmények elsorolása. Ebben a részben szerepelnek a magyar születésű Nobel-díjasok nevei is, olyan beállításban,hogy a jámbor amerikai olvasó azt hiheti« ezek valamenynyien a kommunizmus neveltjei és ennek a rendszernek köszönhetik a tudományos karriert és a nemzetközi elismerést. Noha jól ismert tény, hogy a mintegy féltucatnyi magyar származású Nobel-díjas tudós mindegyike még a Horthy-rendszerben, vagy még előbb., a “K und K" világban szívta magába a tudás alapjait a magyar iskolák és egyetemek padjaiban. A füzet hemzseg a hazugságoktól. A szovjet külügyminisztérium erélyes tiltakozást jelentett be az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén az Sz. M. Kozlov szovjet állampolgár ellen elkövetett durva provokáció miatt. Mint ismeretes, Kozlov tanulmányúton járt Amerikában s amikor haza akart térni, az amerikai hatóságok a washingtoni Dulles-repülő téren megakadályozták abban, hogy gépre szálljon. Megalázó kihallgatásoknak vetették alá - írja az esetről szóló TASzSz-jelentés -, majd azt a látszatot akar-
