Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)

1983-10-15 / 8. szám

Szeptember 1.-én értesült arról a világ, hogy az előző éjszaka folyamán a Japán tenger fölött eltűnt egy koreai utasszallítórepülőgép, 269 utassal a fedélzetén. A nagy nyugati hírszolgálati irodák első jelentései még reményt hagytak arra .hogy a gép^ kényszerleszállást hajtott végre egy szovjet repülőtéren és az utasok biztonságban vannak. - Aztán másnapra kiderültek a való tények» a repülőgép szovjet légtérbe tévedt és lelőtték. A 269 ártatlan ember pedig elpusztult. Az oroszok először tagadni próbálták a történteket, majd pár nap múlva közvetve, egy kerek hét elteltével pedig kertelés nélkül elismerték, hogy az egyik szovjet vadászgép lőtte le rakétával a békés utasszállítógépet. A békeidőben példátlan gaztettet mentegetni sem próbálták és sajnálkozásra sem voltak hajlandók. Gyalázatos tettüket azzal indokolták, hogy a repülőgép nyilvánvalóan szándékosan, felderítő küldetés közben sértette meg a szovjet államhatárokat és ezek védelme mindennél előbbrevaló. A felelősség az Egyesült államok vezetőit terheli, akik az utasszállítógépet ilyen feladatra használták.

Hogy mindez hazugság, azt a szabad világ az első perctől kezdve tudta. De vajon mit tud, mit tudhat a Vasfüggöny mögötti közvélemény? Ennek érzékeltetésére időrendi sorrendben - szept. 2-től 9-ig kigyűjtöttük a hazai lapokból a repülőgép tragédiájáról szóló híreket. Alább ismertetjük lényegüket:

Szeptember 1. csütörtök» A magyarországi, újságok még semmit sem közölnek - nem közölhetnek az esetről, a hatórás időeltolódás miatt. Az első hír másnap, pénteken látott napvilágot a pesti lapokban. A Moszkvából keltezett TASzSz-jelentés szűkszavúan annyit közölt, hogy egy ismeretlen hovátartozású repülőgép (!) hatolt be a Szovjetunió légterébe és figyelmen kívül hagyva a szovjet vadászgépek jelzéseit a Japán-tenger irányába folytatta útját. - A következő napon a nagy nyugati hírügynökségek - a Reuter, AP, UPI, stb. - jelentései nyomán a világsajtóban már főhelyen szerepelt a hír» az utasszállítógépet lelőtték! A hazai lapok ezzel szemben ismét egy TASzSz-közleményt tálaltak az olvasóknak, mely nagyjából az előző napi szöveget ismétli meg, azzal a hazugsággal együtt, hogy a gép a Japán tenger-tenger felé folytatta útját. Ugyanakkor a szovjet hírszolgálati iroda tiltakozik az Amerikában szított szovjetellenes kampány ellen és előre kitervelt akciónak nevezi a gép behatolását szovjet légtérbe. Az MTI hírt ad a Biztonsági Tanács összehívásáról is - az “eltűnt” repülőgép ügyében. Szeptember á.-ét mutat a naptár, de a hazai közvélemény még mitsem tud a valóságról« noha az MTI megkapja a nyugati jelentéseket is, nem továbbit mást, csak a moszkvai TASzSz hazugságokat.-(Hadd szúrjak itt közbe valamit zárójelben» a második világháború alatt - cenzúrás világban - sem lehetett közölni a nyugati jelentéseket, csak az OKW (Ober kommandó der Wehrmacht) hadi jelentéseit használhatták az újságok. A szerkesztők úgy játszották ki a cenzúrát, hogy"cáfolták" a nyugati híreket; Pld. ilyes féleképen« a judeobolsevisták azt Próbálják elhitetni a világgal, hogy partraszálltak Franciaországban, stb. Valahogy igy csinálták a háború alatt a magyar újságírók, hogy a közvélemény értesüljön a másik oldal híreiről is. És aki tudott a sorok között olvasni, az mindig tudta az igazságot. A mostani kommunista és kommunistabérenc hazai újságírókban nincs ennyi civilkurázsi. Szolgaian másolják a moszkvai szövegeket és noha megkapják - tehát ismerik - a nyugati lapok jelentéseit, elhallgatják azokat. Ezt nevezik agymosásnak.)

Szeptember 6.-án - hat nappal az utasszállitógép lelövése után - még mindig nem tudhatják meg a magyarországi újságolvasók az igazságot. Ehelyett Romanov légvédelmi generális tájékoztatóját olvashatják három hosszú hasábon, melyben új elem bukkan föl» az RC-135 amerikai katonai felderítő gép szerepe, melyről nősz szán értekezik a szovjet főkatona. A koreai utasgépről alig szól, csak egyszer említi a gép "katasztrófáját". Ho^y milyen katasztrófa volt ez, arra nem tér ki. - Szeptember 7. szerdát Egy hettel a tragédia után hosszú szovjet kormánynyilatkozatot olvashatunk a hazai lapokban. Címe« "Az Egyesült Államok vezetőit terheli a felelősség!" Ebben a nyilatkozatban van egy mondat, amit érdemes szószerint idézni» "Mivel a határsértő gép nem engedemeskedett a parancsnak, hogy szálljon le egy szovjet repülőtéren, hanem megpróbált tovább haladni, a szovjet légvédelem vadászgépe teljesítette a parancsnoki állásának a továbbrepülés megakadályozására vonatkozó parancsát." Ez a döcögős mondat a fogalmazás remeke» nem, nem azt mondja, hogy lelőtték a repülőgépet, csupán "megakadályozták továbbrepülését". A magyar újságolvasók találgathatják, hogyan is történt ez?...