Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)
1983-10-15 / 8. szám
VII. évfolyam 8. szám 1983» október 15 M H Független Magyar Hírszolgálat Megjelenik minden hó 15 -én Szerkeszti: Stirling György 7245 Parkwood Ct., Fall* Church, Virginia 22042 Magyarországi sajtószemle szeptember l-t5I 30-ig Aligha képzelhető el, hogy akad valaki az emigrációban - legalábbis annak magyar ügyek iránt érdeklődő, nyugati magyar lapokat olvasó tagjai között - aki ne hallott volna fiatal felvidéki vérünk,Duray Miklós KUTYASZORÍTÓ cimü könyvéről. S aki tud a könyv létezéséről, valószinüleg azt is tudja, hogy New Yorkban jelent meg Püski Sándor kiadásában és - ez külön érdekessége.a kötetnek! - Csoóri Sándor írt hozzá előszót "Kapaszkodás a megmaradásért" címmel. Akiknek figyelmét azonban mégis elkerülte volna ez a másfélszáz oldalas vékony kötet, azok számára hadd mondjak el néhány részletet róla. A szerző, Duray Miklós nem íróember« Pozsonyban - azaz Csehszlovákiában - élő értelmiségi, aki 19i4-5-t>en született, tehát egyidős a "felszabadulás" utáni cseh impériummal és végigment mindazokon a megpróbáltatásokon, melyek a trianoni, majd a párizsi békeparancs következtében kisebbséggé vált magyarok számára tartogatott a sors. Duray Miklós könyve a magyarság szenvedéseit mutatja be egyszerű eszközökkel, a mindennapokról szóló s egymással csak lazán összefüggő fejezetek sorával, hatásvadászat nélkül, de annál megrázóbban. S tudni kell még a szerzőről azt is, hogy mint a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának egyik vezetőjét ez év elején Pozsonyban bíróság elé állították. Az eljárás egyelőre szünetel, de hogy mikor veszik elő újra Duray aktáit a csehszlovák hatóságok - amire a Kutyaszorító amerikai megjelenése után sok esély van -, azt senki sem tudhatja. A Kutyaszorító különös könyv« önéletrajz, élménybeszámoló, dokumentum, de legfőkép vádirat. Vádirat a mai csehszlovák rendszer ellen, mely a szocializmus cimkéje alatt olyan elnyomással sújtja a magyar kisebbséget, hogy az vetekszik Ceaucescunak az erdélyi magyarok elleni irtóhadjáratával. A könyv olvastán összeszorul az ember szíve, s ökölbeszorul a keze. Hát ilyen is lehet, hát ilyen is van? Lehet és van. De a könyv címe - talán az író szándékának megfelelően, talán szándéktalanul - még többet is fejez ki annál,hogy egy sokszázezres népcsoport bajban, szorultságban van. "Kutyaszorítóban lenni"« ez a régi magyar népi mondás azt fejezi ki, hogy két vagy több irányból is fenyeget a vész és semerre sincs kiút. Meggyőződésem, hogy Duray gondolt erre, amikor ezt a címet választotta. Vajon mit akart mondani vele? Hogy a kötet tartalma miatt nem jelenhetett meg Csehszlovákiában, az nem kíván magyarázatot. De az már jogos kérdés, hogy akkor miért nem kaphatott nyilvánosságot a kézirat Magyarországon? Elvégre magyarokról,^ magyarok sorsáról, szenvedéseiről van benne szó! Nos, épp ezért nem! S lám itt a kutyaszorítói a szocialista Magyarországon sem láthat napvilágot olyan könyv,mely egy másik szocialista országban élő magyarok gondjaival, sérelmeivel foglalkozik. A szocialista államok - Moszkva utasítására - egymás belügyének tekintik kisebbségeik dolgát és ezt az elvet kölcsönösen tiszteletbentartják. / Kádárék még a látszatát is kerülni akarják annak, hogy beleszólnak Prága belügyeibe, hogy kritizálják a csehszlovák nemzetiségi politikát. Gyáván és felelőtlenül magukra hagyják a magyar kisebbségeket mindenütt az utódállamokban. Csehszlovákiában is. S ez Duray és a magyarok jogaiért küzdő társai számára a kutyaszorítói Csehszlovákiában ellenségként kezelik, üldözik őket. A budapesti kormány pedig megtagadja őket. Hová fordulhatnak segítségért?.»...
