Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)

1983-08-15 / 6. szám

A SZABADFÖLDI MAGYARSÁG üLBTLBÖL«

A__Magyar Szent Korona VédelmezSinek Szövetsége szeptember 15-én emlékművet avat a Mattsee melletti fennsikon, azon a helyen, ahol a II. Világháború végén a Szent Koronát, a jogart és az országalmát elrejtették őrzői.

Romania vámkedvezményének ügyében - hogy annak meghosszabbítását csak az erdélyi magyarság sorsának javulása esetén szavazza meg a Kongresszus - Don Ritter magyar származású republikánus képviselő levelet intézett Shultz külügyminiszterhez. A levelet még 219 képviselő irta ala, kb. egyenlő arányban republikánusok és demokraták, köztük az ügyben legilletékesebb külügyi bizottság 37 tagjának többsége.

Ez azt jelenti, hogy az amerikai képviselőház tagjainak több mint 50 százaléka az erdélyi magyarság jogai mellett foglalt állást, (meg kell jegyeznünk« az aláírások összegyűjtésének hatalmas munkáját Dr. Száz Zoltán végezte.) - Mint az FMH egy más helyen közöltük, augusztus 1.-én tárgyalta a Kongresszus a roman vámkedvezmény ügyét és - mint a Washington Post jelentette - a meghosszabbítás mellett döntött. A Postban olvassuk, hogy egyedül Crane republikánus képviselő emelt kifogást a Romániának nyújtandó kedvezmény ellen, de őt 279-126 aranyban leszavaztak. Kérdésünk« hol voltak az aláírók, miért változtatta meg véleményét a 219 alá iró közül rövid három hét leforgása alatt 93 képviselő?... Vagy csak ennyit ér a szavuk - és az aláírásuk?... (Dr. Száz Zoltán -aki a jelek szerint hiába fáradozott az aláírások összegyűjtésén - egyébként a Ritter-levélről szóló közleményében az "Amerikai Magyar Szövetség külügyi titkárának és választott igazgatójának" tünteti föl magat. Pontosan ismerjük az AMSz jelenlegi tisztikarának névsorát,de abban nem szerepel űr. Száz neve. Nincs itt valami tévedés?...)

Az oshawaj Magyar Repülő Muzeum augusztus 20.-an és 21-én rendezi az immár hagyományossá vált magyar Repülőtalalkozót, a szabad földön élő volt magyar repülők bajtársi összejövetelét. A Muzeum cime» 775 Chesterton Ave., OSHAWA, Ont..Canada.

A Clevelandi_Egyesült Magyar ügyletek augusztus Iá-én Magyar Napot rendez, melynek kiemelkedő eseménye a magyar Könyv és az Olvasó találkozója lesz. A kulturális szempontból nagyjelentőségű első emigrációs Könyvnap ismertetésére még vissza térünk. (A hirt Szabadkai Sándor, a Könyvnap rendezője küldte be.)

Dr. Irányi László püspökszentelési szertartása után fogadás volt, melyen az Amerikai Magyar Szövetség tisztségviselőinek népes küldöttsége tisztelgett az uj püspök, az AMSz volt országos elnöke előtt. Nt. Bertalan Imre, Bodnar Gabor és Vigh Zsolt társelnökök, Pásztor László ügyvezető, Balogh Sándor főtitkár, Harkay Péter pénztáros és még mások voltak az AMSz-küldöttség tagjai, akik a Szövetség akadályoztatás miatt távollévő elnöke, Dr. Nadas Dános nevében is szépmívü vésett emléklapot adtak át Dr. Irányi püspöknek, aki meghatott szavakkal mondott köszönetét a kedves ajándékért.

Az idei Magyar Találkozó (Magyar Kongresszus) tengelyébe egy magyar sorskérdéseket tárgyaló torténelemtudományi előadássorozatot szándékszik állítani a rendezőség, azzal a céllal, hogy fölkeltse a szabadföldi fiatal magyar értelmiség érdeklődését. - Emlékeztetőül« a Kongresszus ideje november 2á-27, Cleveland, Bond Court Hotel.)

~ A

Az alábbi hír a magyarországi UJ EMBER, junius 5»-i számában jelent meg. Az eseményt nem lehetett elhallgatni, de a közleményen érződik« akik fogalmaz ták, igyekeztek a hír jelentőségét elszürkíteni. (Jellemző egyébként, hogy a hazai katolikus lap még a pápa nevét sem tudja pontosan leírni...)

Külföldi magyarok lelki gondozója

II János pápa kinevezte Iránvi László piaristát, az észak-amerikai piaristák első asszisztenset, Castel mediano-i c. püspökke és a külföldön élő magyarok lelki gondozásával bízta meg.

Irányi László 1923. április 9-én született Szegeden. Középiskoláit a szegedi piaristáknál végezte. 1941 augusztusában beöltözött a piarista rgnd váci noviciá'usában. Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karán kezdte meg tanulmányait- 1944 őszén. Budapest ostroma miatt abba keltett hagynia tanulmányait. A rend biztonságba akarta he'vezni növendékeit, s az elöljárók vezetése alatt a Vöröskereszt szolgala'ába engedte őket. Irányi László azok között volt. akik a Vöröskereszttel Szombathelyre mentek és Kovács Sándor püsnök jóvoltából a püspöki palotában lakhattak. Irányi innen ment Nyugatra. 1947-ben Rómába érkezett. Itt akkor már Törnek Vince volt a piarista generális, aki Irányit egvetemi tanulmányai folytatására és befejezósére utasította. Ünnepélyes fogadalmat tett és 1948. március 13-án panpá

szentelték. A római Ge-gelvegyetemen szerzett filozófiai és teológiai doktorátust. P. Iránvi egv darabig Rómában tanított. lPfi7-ben az észak-amerikai n:arista viceprovincia elojjáré’a. majd a tartománv megalakulásakor. 197.7. januáriéban, annak első provinciálisa lett. Tavaly tartományfőnöki megbízatása lejárt. Akkor első asszisztensnek választották meg. Ebben a minőségben maradt Washingtonban.