Független Magyar Hírszolgálat, 1983. március-1984. február (7. évfolyam, 1-12. szám)

1983-05-15 / 3. szám

I

Apró Antal, az országgyűlés elnöke küldöttség élén Dániában tartózkodik, ahol találkozott Schlüter dán miniszterelnökkel. (MTI jelentés - ápr. 9»)

Magyar-amerikai tudományos együttműködési megállapodást írtak alá április 7-én a New Jersey (az MTI jelentése szerint« New Yersey) állambeli Princetónban. Az egyezményt a Magyar Tudományos Akadémia részéről Kulcsár Kálmán, az MTI főtitkárhelyettese, az Amerikai Humán Tudományok Tanácsa (ACLS) részéről John W.

Ward elnök írta alá. Az együttműködés keretében idén ősszel amerikai tudósok folytatnak majd helyszíni kutatásokat magyar falvakoan, magyar tudósok pedig az Egyesült Államokban tanulmányozzák majd a magyar emigráció különböző nemzedékei közötti kő'lcsönhatásokat.

Történelemhamisítás - kicsiben« ezt a címet lehetne adni annak a rövid közleménynek, amit a Magyar Távirati 1roda adott ki Arthur Koestler halálakor. A mini-életrajz ismerteti Koestler magyar származását és újságírói, irói munkásságát. Végezetül megtudjuk az életrajzból, hogy Koestler a harmincas években belépett a Német Kommunista Pártba és önkéntesként résztvett a spanyol polgárháoorúban, a köztársaságiak oldalán. - Ennyi az egész. Arról, hogy Koestler élete derekán tökéletesen kiábrándult a kommunizmusból és négy évtizeden át egész irodalmi tevékenységét a kommunizmus elleni harcnak szentelte, már nem szól a krónika. - így informálják Magyarországon az újságolvasókat, kicsiben-nagyban egyaránt, akár múltról, akár jelenről van szó.

"Fanyűvők" címmel olvashatunk aggódóhangú cikket a Magyar Nemzetben a magyar faállomány pusztulásáról, az erdőkkel folytatott rablógazdálkodásról. Igaz, hogy vannak új telepítések - írja a cikk -, de azok a dolog természeténél fogva vékony fácskákból állnak, míg a kivágott fák zöme évtizedek óta fejlődött. "Az egy hektárra eső fa térfogatával mérve erdőgazdálkodásunkat és fakitermelésünket, a kép nem kedvező" - olvassuk. A cikkíró kitér arra is, hogy az országban faluhelyen és városon napról napra újabb fákat vágnak ki, azzal az indokolással, hogy nem hasznosak és szükség van építőanyagra, tüzelőre. Garázsok, műhelyek, sufnik számára kell a hely az udvarokDan s a "mihaszna fákra" fűrész vár. Egy pesti ovoda udvarán kivágtak két öreg hársfát. Az indokolás« árnyékot vetettek a gyerekekre. - Hogy a kommunisták nem törődnek a jövővel és az erdőgazdálkodás távlati szempontjaival, azon nem csodálkozunk, de hogy a "fanyűvés" szokása ennyire elterjedt és - nyilván haszonlesésből - mindenki irtja a szemetgyönyörködtető fákat, az már elszomorító.

Magyar Napokat rendeztek április közepén Strasbourgban és Kölnben. Kereskedelmi- es könyvbemutató, valamint filmek vetítése töltötte ki a programmot.

Az MSzMP Központi Bizottsága április 12-13-án ülést tartott és az itt elfogadott határozatot mar az április 16-i pesti lapokban olvashatta az ország népe.

A határozat három teljes újságoldalt megtöltő szövege hét fejezetre oszlik« a kül- és a belpolitikai helyzet elemzése, gazdasági élet és életszínvonal, ideológiai nevelés és pártmunka, végül a párt nemzetközi tevékenysége. A határozat bővelkedik figyelemreméltó részletekben« ezeket a következő FMH-ban fogjuk ismertetni, mindazon kommentárokkal együtt, melyeket a lapok fűztek azokhoz.

Dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar több tagjának kíséretépen április 11 és 15 között hivatalos látogatáson Rómában járt és magánkihallgatáson jelent meg II. János Pál pápa előtt.

Meghalt Illyés Gyula - olvastuk a gyászkeretes vastagbetűs hírt az április 16-i hazai lapokban. A hivatalos gyászjelentést három testület írta ala« a Hazafias Népfront, a Művelődési Minisztérium és a Magyar írók Szövetsége. Sőtér xstván és Ruffy Péter nekrológjai búcsúztatják a Magyar Nemzetben Illyést, aki április 15-én 81 éves korában és hosszú betegség után távozott az élők sorából. Illyés az első kommün alatti baloldali múlt és emigráció után vált a Horthykorszak elismert írójává, aki a Puszták Népével emelkedett az igazán nagyok közé. A második világháború végén a szellemi ellenzék egyik vezető alakja volt, ezért az új rezsim nagy becsben tartotta. A Rákosi-rendszer évei alatt igyekezett megőrizni szellemi integritását - abban az időben írta az Egy mondat a zsarnokságról című versét, melyet csak a forradalom alatt ismert meg az ország népe, de ugyanakkor nevét adta ahhoz a szégyenteljes kötetnez, melyet a magyar írók- 7 -