Független Magyar Hírszolgálat, 1982. március-1983. február (6. évfolyam, 1-12. szám)
1982-12-15 / 10. szám
szított szocialistaellenes propaganda ellen." A KISz legmagasabb rangú tisztségviselőjének nyilatkozata három szempontból is tanulságos. Egyrészt azért, mert nem hagy kétséget affelől, hogy KISz főfeladata a párt politikájának támogatása - kiszolgálása -, másrészt, mert a szervezeti munka javítására tett ígéretekből következtethetünk arrai alulról, a tagsá|, az ifjúság köréből érte^ bírálat a szövetségben uralkodó szellemet és munkastílust, melynek demokratizálását belső reformok kilátásbahelyezésével igyekszik elodázni a vezetőség. Hogy pedig az elégedetlenség erős lehet KISzberkekben, azt bizonyítja a Fejti-nyilatkozat harmadik részei a félreérthetetlen fenyegetés azok címére, akik mernek önállóan gondolkozni és nem félnek kritikájuknak hangot is adni. A fenyegetés elsősorban azoknak szól, akik rokonszenveznek a magyar ellenzékiek - a máskéntgondolkodók - mozgalmával, aktivitásával, de azoknak is, akik a KISz-en belüli élettel elégedetlenek. Pedig ez utóbbiak véleményét még maga Fejti György is alátámasztja, amikor a Népszabadságnak adott nyilatkozata egy másik helyén ezt mondjai"Szövetségünk fejlődése nem találkozott mindenütt a fiatalok várakozásával, igényeivel. Jogos kritika érte munkastílusunk fogyatékosságait, kivált azt, hogy lassan reagálunk az ifjúság körében megnyilvánuló jelenségekre. Munkánk túlszabályozott, szervezeti életünk merev. Szeretném hozzátenni - mentegetőzött Fejti,áz egész szocialista közéletre jellemző nehézkességet, túladminisztrálást felemlítve -, hogy ennek okai saját munkánk gyengeségein túl a társadalmi környezetben is meglelhetők. ~i." A kommunista vezetők szeretik önkritikával elintézni a problémákat! ha azonban a bírálat, az újítási, változtatási szándék másoktól jön, az már nincs ínyükre. Ilyenkor vagy megpróbálják kontrollálni, a maguk kezdeményezéseként feltüntetni az akciót, vagy ha ez nem megy, könyörtelenül letörik. Példa erre az a másfél esztendeje lejátszódott eset,mely kishíján súlyos válságot idézett elő az ifjúsági szövetségben. Az történt, hogy 1981 elején,a lengyel események hatására (a Szolidaritás elismerése után a lengyel egyetemisták is megalakították a maguk önálló diákszervezetét) a budapesti egyetemi hallgatók egy része- főleg közgazdász- és bölcsészhallgatók nagy csoportja - elhatározta, hogy független diákszövetséget hoz létre. Hosszú előkészület és több (KISz-funkcionáriusok mellőzésével) tartott megbeszélés után március 20- ra nagygyűlést hívtak Össze a Közgazdasági Egyetem egyik előadóterméoe.A KISz vezetősége természetesen mindenről tudott és jól felkészült a fejleményekre. A terembe becsempészett megbízottai és ügynökei révén sikerült az izzóhangulatú gyűlés követeléseit mellékvágányra siklatniai a KISz-küldöttek megígérték, hogy az önkormányzati reformokat ők maguk fogják szorgalmazni és a nagy elhatározásokkal összesereglett "lázadók" végülis leforrázva mentek haza. A régi trükk tehát ismét sikerült! a KISz-vezetők úgy tettek, mintha támogatnák a tervet s ezzel lecsillapították a kedélyeket. Időt nyertek. De igazi indulataikat az a referátum árulja el, amit Óvári Miklós KB-titkár mondott el az ügyről a párt Központi Bizottsága március 26-i ülésén» "A közeli napokban azzal kísérleteztek, hogy létrehozzanak egy KISz-től független diákszervezetet, gondolom, lengyelországi mintára. Ezt sikerült megakadályozni, s ha a KISz- és a pártszervek megfelelően foglalkoznak az üggyel, akkor a jövőben sem tudnak eredményt elérni. Az eddigiek azt mutatják, hogy a jelzett kísérletek hangot kaptak, de elszigetelődtek, mert a pártszervek és a KlSz-szervezetek felvonultatták a maguk erőit. Ez fontos tanulság» ha jól felkészülünk, akkor szembe tudunk szállni az ilyen nézetekkel." A Társadalmi Szemlében ezt olvassuk! “A fiatalok egy részénél nem is a sokat emlegetett apólitikus magatartásról kell beszélnünk, hanem bizonyos mértékben kiábrándultságról.“ A Pártélet így ír* “Legutóbb egyes ifjúsági rétegek esetében felerősödtek a szocializációs folyamat gondjai, feszültségei, zavarai. Ezek mögött olyan konfliktusok húzódnak meg, melyek a társadalmi fejlődés ellentmondásaiból nőttek ki.“ Mindez beismerése annak, hogy a KISz képtelen azt nyújtani a fiataloknak, amit várnak tőle s ezért azok nem is érzik jól magukat a rájukerőszakolt keretek között. Az ifjúság kiábrándult, csalódott és kiútat keres. Hogy egy saját erejéből létrehívott, a párttól független szervezetben kívülről is elmondhassa a véleményét. 1956-ban a forradalmi diákság megalakította Önálló szervezetét s azóta a diktatúra csírájában folyt <el minden ilyen kísérletet. Kérdési meddig lesz hatalma szembehelyezkedni az ifjúság egyre erosodó követelésével? ..............Xr...______.._ ^.- 3 -
