Független Magyar Hírszolgálat, 1982. március-1983. február (6. évfolyam, 1-12. szám)

1982-12-15 / 10. szám

George Stigler kapta az 1982. évi közgazdasági Nobel-díjat - olvassuk a rövid, szűkszavú hírt a magyarországi lapokban. A Magyar Nemzet meg a következőket fűzi a jelentéshez! Stigler professzor a chicagói egyetem tanára, aki a svéd Akadémia indokolása szerint "az állami beavatkozás piaci folyamatokat befolyásoló szerepének tanulmányozásával" érdemelte ki a magas tudományos kitüntetést. Ezzel alapvetően hozzájárult a piaci folyamatokkal és az iparszerkezettel kapcsolatos kutatások sikeréhez.Hozzáteszi még a pesti lap, hogy a most ?1 éves Stigler professzor az amerikai kormány gazdaságszabályozó intézkedéseinek jellemzőit vizsgálta, különös tekintettel a bérleti díjak és a minimumbérek szabályozására. Az állami gazdaságszabályozásra vonatkozó kutatásaival Stigler új korszakot nyitott meg, amelyet a szabályozás gazdaságtanának neveztek el, és őt tartják az információáramlás gazdaságtana megalapítójának is. Stigler profeszszor elmélete vezetett el az állami beavatkozás erőinek, céljainak és hatásainak alapvető vizsgálataihoz. S végül a befejezési Stigler professzor vetette meg az alapjait egy másik kutatási területnek is, a jog és a gazdaságtan kapcsolata vizsgálatának. Kutatásának eredményei hozzájárultak az infláció és a munkanélküliség magyarázatához is. - Ennyit olvashatunk a hazai lapokban Stigler professzor Nobel-díjra érdemesített munkásságáról, C3ak éppen az életéről nincs egy sor sem. Pontosabban! a származásáról. Mert - mint azt az FMH előző^számában már röviden megemlítettük - Dr. George Stigler anyai ágon magyar származásúi Édesanyja, Hugler Erzsébet Bakonypéterden - Veszprém-megye - született és onnan vándorolt ki az 1890-es években Amerikába. Itt egy német bevándorló felesége lett és házasságukból született 1911-ben George fiúk. A fiatal Stigler a chicagói egyetemen kezdte felsőiskolai tanulmányait. Kiváló tanulmányi eredményeivel elnyerte a Guggenheim Alapítvány ösztöndíját, majd előbb a Brown és a Columbia egyetemen, végül a Chicagói Egyetemen kapta meg a közgazdaságtudományi tanszéket. 1958 óta itt folytatja tudományos munkásságát és nemcsak e téren elért kimagasló eredményeivel, de emberi tulajdonságaival is sok tisztelőt, barátot szerzett magának az évek folyamán. Rendkívüli szerénységére jellemző, hogy bár tudása a legnagyobb közgazdászok közé emelte, sohasem tolta magát a hírszolgálati szervek reflektorfénye elé, nem volt elnöki tanácsadó sem, mindig megmaradt szerény tudósnak és boldog, megelégedett embernek. Magyar származását száraontartja, büszke arra és magyar rokonaival szoros kapcsolatot tart. Unokatestvére, Koppány Antal tanító, a kiváló sakkozó ugyancsak kedvesen beszél a professzorról. Kiterjedt rokonsága Philadelphia és környékén éli a Koppány,

HofStädter és Katziáner családok osztoznak az örömben és a gratulációkban. (Az adatokat dr. Várhelyi Imre munkatársunk bocsátotta rendelkezésünkre.)

A MALÉV utasszállítógépének múlt év október 21-én történt emlékezetes prágai balesete miatt bírósági ítéletet^hoztak Takács Ferenc pilóta, a repülőgép parancsnoka^ ellen. A vizsgálat megállapította, hogy a több utas sérülését és nagy anyagi kárt okozó balesetért a pilótát terheli a felelősség s ezért a Fővárosi Bíróság egyévi szabadságvesztésre, mellékbüntetésként pedig a repülőgépvezetői foglalkozás gyakorlásától háromévi eltiltásra ítélte. A bírósági ítélet indokolása kimondja, hogy a gép azért ért földet a prágai repülőtéren túlságosan nagy sebességgel, mert a pilóta "vizuálisan helytelenül érzékelte a leszállópálya távolságát* és úgy ítélte meg, hogy még van ideje a gépnek sebessége elvesztésére." Azaz - írja a jelentés - "tévesen úgy látta, hogy a pálya a ténylegesnél messzebb van". Mindezt a pilóta is beismerte. - Mindebből az derül ki, hogy a prágai repülőtéren - és ha ott, akkor valószínűleg a többi szocialista repülőtéren is - még ma is ugyanúgy szállnak le a lökhajtásos utasgépek, mint a repülés őskorában! a pilóta szemmel “megsaccolja" a távolságot, aztán ha úgy érzi, már nincs messze a beton, megkezdi a leereszkedést. Ha sikerült eltalálnia a kellő sebességet, nyert, ha nem, pechje volt... Nyugaton ma már mindenütt műszerek irányításával szállnak le az utasgépek - még fényes nappal is -, s így nem fordulhat elő, hogy a pilóta "elnézi" a távolságot. Amiért persze vállalnia kell a felelősséget, még a börtönt is...

Illyés Gyula háromszoros Kossuth-díjas költőnek, írónak, műfordítónak, kiemelkedő irodalmi munkássága elismeréseként, nyolcvanadik születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta az Elnöki Tanács. (Magyar Távirati Iroda - nov. 1.)