Független Magyar Hírszolgálat, 1982. március-1983. február (6. évfolyam, 1-12. szám)
1982-11-15 / 9. szám
\ f M VI. évfolyam 9. szám - 1982. november 15. H Független Magyar Hírszolgálat Megjelenik minden hó 15.-e'n Szerkeszti: Stirling György 7245 Parkwood Ct.,Falls Church, Virg. 22042 Magyarországi sajtószemle október 1-től 31“ig Átlátszó, bár hatásos propagandaszólam járja a kommunista országokban, Havannától Moszkváig. Nagy hangon kürtölik világgá, hogy mennyit fejlődtek azóta, amióta a kommunista párt kezébe került az állam vezetése és a gazdasági élet irányát a marxi-lenini elvek szabják meg. Minden alkalmat megragadnak,hogy előhozakodhassanak dicsekvésükkel, aminek - akármelyik kommunista országban hangozzék is el - van egy közös vonásai az eredményeket mindig a második világháború előtti állapotokkal vetik egybe. Az ilyen statisztikai összehasonlítás pedig alapjában véve félrevezető. Miért? - hangzik a jogos kérdés. Csupán azért, mert 1939~^5 óta idestova négy évtized szállt el felettünk és ezen idő alatt a technika és a tudományok olyan hallatlan mértékben fejlődtek, mint talán az emberiség történetében soha - azonos időszak alatt. A termelési eszközök és módszerek - az iparban éppúgy, mint a mezőgazdaságban - gyökeresen átalakultak és oly mérföldes léptekkel vitték előbbre a produktivitást, hogy annak a régihez való viszonyítása egyenesen megtévesztő'.Főleg akkor,ha a propaganda csak a kommunista országok eredményeivel kérkedik, azokat sorolja föl, de a másik oldal, a szabad világ országainak statisztikáiról mélyen hallgat. Ez a trükki ha tudniillik a saját világraszóló eredményeikkel párhuzamosan a kapitalista országok fejlődését mutató számokat is a közvéleményük elé tárnák, rögtön kiderülne az igazság. AZ| hogy a kommunista irányítással működő gazdaságok értek el ugyan eredményeket 35"^0 év alatt - elvégre a technika és tudományok a Vasfüggöny mögött is fejlődtek (főleg nyugati találmányok és szabadalmak révén...) -, de ezekyaz eredmények szinte eltörpülnek a szabadpiaci gazdálkodás sikerei mellett. És ha az ilyenirányú összehasonlítás a kommunista országok minden polgára számára könnyen hozzáférhető lenne, alighanem sokakban felmerülne a kételyi hátha mégsem a kommunizmus a legjobb rendszer? (Ha ugyan létezik még a földön olyan balga, aki ezt hiszi!?...) Mindez azzal kapcsolatban jutott eszembe, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete szeptember 21-22-én kétnapos tanácskozást rendezett a népgazdasági tervezés fejlesztéséről és a megnyitó ülésen hosszú beszédet mondott Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Beszéde jellemző példája az egyoldalú kommunista dicsekvésnek, ugyanakkor néhány részletével betekintést enged a magyar közgazdasági élet legégetőbb gondjaiba. Mivel pedig ezek a legilletékesebb, az ország miniszterelnöke szájából hangzottak el, érdemes jól odafigyelni! Lázár György - az ülésről megjelent tudósítás szerint - a megszokott előregyártott fordulattal kezdte felszólalását és emlékeztetett arra (idézzük),hogy "35 évvel ezelőtt a fasiszta elnyomás alól felszabadult nép,^ a háborús romok eltakarítása után, 19^7* augusztus 1-én hozzáfogott az ország hároméves újjáépítési tervének végrehajtásához." "Fasiszta elnyomás",^ "felszabadult nép", "hároméves újjáépítési tervei csupa ismert szólam! Da lássuk a folytatást« "Az új társadalom építése során - mondotta a miniszterelnök - a megoldásra váró feladatok bonyolultabbaknak bizonyultak, mint gondoltuk. (Lázár mondata beismerés! Mert valóban« amikor a minden tapasztalatot, tudást és képzettséget nélkülöző kommunisták rászabadultak a szerencsétlen országra, azt gondoltak, a vezetéshez elég annyi, hogy elterpeszkednek az üresen maradt bársonyszékekben. De ha a Vörös Hadsereg nincs a hátuk mögött, mindjárt a kezdet-kezdeten csúnyám belebuktak volna a kísérletezésbe. Amiért a tandíjat a magyar népnek kellett megfizetnie. Merthát úgye
