Független Magyar Hírszolgálat, 1982. március-1983. február (6. évfolyam, 1-12. szám)
1982-04-15 / 2. szám
VI. évfolyam 2. szám 1982. április 15» Szerkeszti: Stirling György_______________7245 Parkwood Ct.,Falls Church, Virg. 22042 I Magyarországi sajtószemle március 1-től 31~ig Az okos - így mondják - még a bajból is hasznot húz, még a rosszból is tókét kovácsol magának, Es a kommunistákra sokmindent lehet mondani - hogy hitvány gazemberek, szemérmetlen tolvajok, gátlástalan hazudozók, hitetlen istentagadók, ésatöbbi, ésatöbbi - csak azt nem, hogy ostobák. Különösen egyhez értenek: a propagandához, a mellébeszéléshez, a tények elferdítéséhez, a dolgok "átértékeléséhez". Ha Göbbels még élne, bizonyára irigykedve és szakmai féltékenységtől gyötörve figyelné, milyen tökélyre vitték a kommunista propagandisták a hazudozás művészetét. Amihez képest az 5 ügyködése csak ártatlan huncutkodás volt. Igaz: a történelem szeszélye folytán Göbbels csak néhány kurta évig gyakorolhatta mesterségét, míg a kommunisták - ugyancsak a történelem szeszélye folytán - már hosszú évtizedek óta fejleszthetik hazudozási technikájukat, melyet megtévesztésül dialektikának neveznek. Ezzel a dialektikával mindent meg lehet magyarázni és mindennek az ellenkezőjét is. Be lehet bizonyítani a fehérről, hogy az fekete, de még a vörösről is, hogy ártatlan halványrózsaszín... A dialektikával ki lehet forgatni a tényeket és úgy lehet alakítani azokat, hogy mindig a kommunizmus javát szolgálják. S közben - a tudományosság látszata végett - Hegelre is lehet hivatkozni, aki habár ettől forog a sírjában, de a holtak tiltakozásával ugyan ki törődik? Még az élőkével sem... Hogy hányféleképen csapták be, vezették félre a világot a kommunisták, mióta 1917-ben Oroszországban a hatalom birtokába jutottak, azt nehéz lenne elsorolni, e rövidke írás keretében csupán egyetlen szűk területre korlátozhatjuk figyelmünket. De az amit a sok közül kiszemeltünk, egyike a legjellemzőbb és legállandóbb hazudózásaiknak: igen rendszeresen vissza-visszatér, valahányszor a világon valahol bajbanvan a kommunista rendszerek egyike és valahányszor valamerre kiderül, hogy a marxi-lenini ideológia mindenre jó, csak az emberiség sorsának jobbrafordítására alkalmatlan. Mivel pedig a kommunista (álcázott néven szocialista) rendszerek a földkerekségen mindenütt válságró1- válságra bukdácsolnak és szinte naponta bizonyítják életképtelenségüket, ezzel a hazugsággal bizony súrún akad dolgunk. De ne kerülgessük tovább a kérdést, mint macska a forró kását, hanem lássuk: mi az a módszer, amit a kommunisták követnek, ha valahol recsegni-ropogni kezdenek a marxi-lenini építmény korhadt gerendái? Nos a világért sem ismernék el, hogy a rendszerben van a hiba, hogy az elmélet megbukott a gyakorlatban, hanem magyarázgatni kezdenek. Olyasfélekép, hogy a kommunizmus nagyszerű dolog, felsőbbrendűségéhez kétség nem fér, csakhát az emberek gyarlók és rosszul akarják megvalósítani azt. A kommunista rendszerek története - beleértve a nagy példaképet,a Szovjetuniót is - nem más, mint politikai és gazdasági kudarcok sorozata s az agymosó propagandagépezet mégis váltig azt hangoztatja, azt próbálja elhitetni a világgal, hogy a marxizmus tökéletes valami. Csak a végrehajtásban van a hiba. ügyetlen vagy "elhajló" emberek miatt. Ezt a propagandatrükköt - széleskörűen - Sztálin halála, illetve az 1956 tavaszi XX. pártkongresszus után próbálták ki a világon. S hogy bevált, attól kezdve újra és újra használták. Hiszen alkalmazták azelőtt is,amikor a két világháború közti belső válságokkal kellett megbirkózniok - például mindjárt a kezdet-kezdetén, amikor a kollektivizálás zsákutcája a NEP-korszak engedményeire kényszerítette ^enint -, de akkoriban a világ még alig értesült néhány bűnbaknak kiszemelt pártbürokrata eltüntetéséről, vagy tisztogató perekben felelősségrevontak sorsáról, akiknek nyakábavarrták egy-egv időszak hibáit, amikert lakolniok kellett. S aztán kezdődött minden élőiről: újabb bűnök,újabb Független Magyar Hírszolgálat Megjelenik minden hó 15.-én 0
