Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-10-15 / 8. szám
V. évfolyam 8. szám 1981. október 15. r M H Független Magyar Hírszolgálat Megjelenik minaen hó 15•-én Szerkeszti: Stirling György 729-5 Parkwood Ct.,Falls Church, Virg. 22042 Magyarországi sajtószemle szeptember 1-tól 3°-ig Kádár bírniajstromát hosszan lehetne sorolni, de véleményem szerint azon első helyen a rendszer elnemzetietlenítő politikája áll. Az a törekvés, hogy az új generációkból kiöljék a nemzettudatot és minden nemzeti érzést nélkülöző internacionalistákat neveljenek belőlük. Ennek érdekében a kormányzat néhány évvel ezelőtt eltörölte a kötelező történelemoktatást, illetve a történelmet kivette a kötelező érettségi tárgyak sorából. Ami azt eredményezte, hogy a diákok még az addiginál is kevesebbet foglalkoztak a melléktantárggyá lefokozott történelemmel és ismereteik a magyar múltról még hiányosabbak maradtak. Noha a magyar kulturális élet néhány kiválóságának protestálására és a közvélemény nyomására a történelem tavaly ismét visszakerült a kötelező érettségi tételek közé, jól tudjuk, hogy a mai történelemtanításban nem sok köszönet van. A rendszer történelemkönyvei ugyanis u.n. pártos szellemben készülnek, azaz a múlt eseményeit a marxi-lenini ideológia, a történelmi materializmus szemüvegén át vizsgálják és értékelik. A történelemoktatás az ebbe a koncepcióba, nem illő részieteket egyszerűen elhallgatja, másokat pedig je lentőségükön felül kiemel, azaz lelkiismeretfurdalás nélkül meghamisítja a múltat. Aminek következtében a felnövő nemzedékek ismeretei nemcsak hiányosak, de legtöbbszer tévesek is. A mostani hazai történelemkönyvek a magyar múlt dicsőséges fejezeteit - nehogy a nacionalizmus élesztésének bűnébe essenek - elnagyolják és elszürkítik, az utolsó évszázad történetét a marxista-leninista mozgalmak és pártok történetévé torzítják, a legutóbbi évtizedekről pedig - a II. világháborútól napjainkig - csak propagandaszólamokat nyújtanak. Vagy - mint pld. a Rákosi-terror s az 195ú-os forradalom esetében - néhány mondattal intézik el a történteket. De ezek a rövidre szabott mondatok is hemzsegnek a hazugságoktól. Trianon gyalázatát pedig a mai történelemkönyvek szemérmesen agyonhallgatják. Bíztató jelenség, hogy a hazai sajtóben imitt-amott már jelennek meg írások, melyek ezeket a hiányosságokat teszik szóvá és a történelemoktatásnak a nemzettudat kialakításában való szerepét firtatják. Az Elet és Irodalom július 25-i számában mindjárt két ilyen, egymással összefüggő és egymást kiegészítő tanulmány látott napvilágot, melyekre fel kell figyelni! Az elsőt Hanák Péter történész írta “Viszonylagos nemzettudat" címmel, a második szerzője Száraz György író, aki "Fiit kezdjünk a történelemmel?“ cím alatt elemzi a történelemoktatás hibáit és fontosságát. "Az iskola még mindig nem heverte ki a közele obi és távolabbi műit szemléleti bizonytalanságait, s ezt a bizonytalanságot közvetíti zavartan vagy gépiesen. - olvassuk Száraz György sorait, aki így folytatja» A családokban a mi jó, mi nem jó? habozó tájékozatlansága miatt még a család történetéről sem beszélnek." Majd elmond egy riasztó példát arra, mennyire híjával van a mai generáció a magyarságtudatnak» "Valaki beszélgetést folytat egy kiskatonával, aki arra a kérdésre - Mit jelent neked, hogy magyar vagy? - a vállát vonogatja» semmit. Neki az is mindegy lenne, ha történetesen albánnak születik. És a tekintetében sem szemtelenség, sem kihívás» láthatólag a világ legtermészetesebb véleményének tekinti _ a^magáét. Es^ez a természetesség, ami ijesztő." Hanák Péter írásából legérdekesebb a Trianonról szóló rész» "Trianont mindmáig nem sikerült tudatilag feldolgoznunk. A Horthy-rendszer nacionalista reviziós politikája, s a második világháborús szerep, úgy látszik, olyan mértékben kompromittálta a trianoni rendezés, (?) tárgyilagos kritikai elemzését,hogy évtizedekre torkunkra forrott a szó. Hmbár idéztük a kommunisták elítélő tézi-
