Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)

1981-03-15 / 1. szám

Tanácskozást tartottak a Belügyminisztérium önkéntes segítői - olvassuk. Az ör * kéntes segítők nagyjából azonosak a hivatásos besúgókkal, azokkal, akik a lakó ság körében végzik "munkájukat" a belügyi hatóságok megbízásából. Általában önkéntes rendőröknek hívják őket, akik - a beszámoló szerint - ötvenkétezren vannak. A határmenti falvakban és városokban különösen fontos feladatot látnak el ezek a civilben járó "önkéntesek": figyelik a lakosságot és ha idegen arcot,gyanús jelet látnak, rögtön jelentik a határőrségnek. Ezek az önkéntes határőrök - akik több mint hétezren vannak - a hír szerint már sok illegális határátlépést akadályoztak meg és számos disszidálni szándékozót juttattak rendőrkézre. Ha sikeresen ügyködnek, lakóhelyük abban a megtiszteltetésben részesül, hogy viselheti a "határőrváros", illetve "határőrközség" címet. A cikk^szerint a nyugati határszélen már 135 község és 3 város tulajdonosa e büszke címnek. A felnőtt önkéntesek mellett - olvassuk - ott vannak a jövő utánpótlását jelentő úttörők és ifjú gárdista tűzoltók. Már a fiatalokat is besúgó feladatokra nevelik és nem eredménytelenül: vannak határmenti úttörőcsapatok, melyek kitüntetést kaptak "bűnözők" feljelentéséért... A beszámoló a következő mondattal fejeződik be:

"A belügyi munka önkéntes segítőinek tevékenysége megfelel a szocialista törvényesség követelményeinek, a jogpolitikai irányelveknek." És - tegyük rögtön hozzá - a kommunista mentalitásnak, mely természetesnek tartja és intézményesíti a besúgást, a spiclirendszert.

Újra kisért otthon a munkaverseny, az "önkéntes" felajánlási Valahányszor döcög a termelés, mindig előveszik a régi módszereket: most az SzKP XXVI. kongresszusa tiszteletére tesznek munkaielajánlásokat a magyar dolgozók! Érdemes szórólszóra idézni az erről szóló sajtóközleményt: "A minőség javítását, a határidők pontos betartását, sőt lerövidítését vállalják a most induló szocialista versenyben a résztvevő kollektivák: a felajánlások jórésze külön kiemeli, hogy fokozott gonddal tesznek eleget a szovjet rendeléseknek, ezzel is kifejezve baráti, internacionalista kapcsolataikat az SzKP XXVI. kongresszusára készülő szovjet néppel." - Magyar munkásoknak a szovjet pártkongresszus tiszteletére kell vállalást te 1jesíteniök! Természetesen spontán lelkesedésből, önként!...

A Szovjetunió ENSz-képviselete - Írják a hazai lapok - tiltakozó jegyzéket intézett az Egyesült Államok delegációjához, és erélyesen felszólalt a terrorkampány ellen, mely a képviselet beosztottjainak nyugalmát és életét is veszélyeztet'

A jegyzék követeli az amerikai hatóságoktól, hogy biztosítsák a szovjet ENSz-al kalmazottak nyugodt életkörülényeit és vessenek véget a cionista terroristák kihívó támadásainak.

liter Türkmen török külügyminiszter február 6.-án Magyarországra érkezett.

"Harmincöt évvel ezelőtt, 19^6. február 1.-én törölték el Magyarországon a királyságot." Ezzel a mondattal kezdődik a Magyar Nemzet-ben Vida István viszszaemlékezése a köztársasági államforma bevezetéséről. A cikk az 19^5*-ös "felszabadulás"-tól kezdődően sorraveszi az államforma körül történt eseményeket és többek közt megjegyzi, hogy a "politikailag gyenge és elszigetelt legitimista csoportokon kívül 19É5*-ben egyedül a katolikus egyház emelte fel szavát a régi államforma újjal való felcserélése ellen s indított propagandahadjáratot a királyság mellett. Mindszenty 19^5* szeptemberében - ifjabb ^allavicini őrgróf és Nagy Töhötöm jezsuita páter révén - felvette a kapcsolatot az akkor éppen Párizsban tartózkodó Habsburg Ottóval és felajánlotta neki az üresen álló trónt." Ez természetesen nem igaz, de alkalmas arra, hogy a Hercegprímás szerepét hamis színben mutassa be a mai újságolvasók előtt. Érdemes még szószerint ideiktatni a cikk befejezését: "A nemzetgyűlés február 1.-én ünnepélyes keretek között Tildy Zoltánt választotta meg köztársasági elnökké. A köztársaság kikiáltásával tovább épült a népi demokrácia állami-politikai rendszere. A köztársasági törvény a magyar jogban először rögzítette le az emberi és politikai szabadságjogokat. A parlamentáris köztársasággá alakulással a legitimizmus véglegesen politikai vereséget szenvedett s a katolikus egyház is vesztett tekintélyéből."

Ez utóbbi mondat egyrészt nem tartozik a tárgyhoz, másrészt hazugság. Sokkal ideillőbb lett volna, ha a cikk írója megemlíti: a parlamentáris köztársaságból rövidesen proletárdiktatúra lett, mely a köztársasági elnöki tisztséget éppúgy eltörölte, mint ahogy semmivetette a törvénybefoglalt szabadságjogokat is...- 4 -