Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)

1981-03-15 / 1. szám

kor megteremtjük a forint külső konvertibilitásának egyik legfontosabb előfelté­­lét. Ez nagy programm, lényegében több mint tíz esztendeje dolgozunk rajta. Sem­mi sem volt véletlen ebben az időszakban. Volt százféle árfolyam, lett háromfé­le, majd kétféle, reméljük még az idén lesz egységes árfolyam is.“ Végül még ez­­a mondatot is hozzátette mindehhez Fekete elvtárs, nyilván nyomaték kedvéért és azért,hogy a párt felé bizonyítsa "vonalasságát"« "Egyébként a KGST komplex programja is tartalmazza a konvertibilitást, mint célt« így ha ezt elérjük - s reméljük, 1982-ben sikerül - akkor egyúttal közeledünk a pénz szerepéről val­lott marxista nézetekhez is." Tehát a magyar népgazdaság - mai szakzsargonnal élve - “irányt vett" a kon­vertibilitásra. Ennek érdekében igyekeznek fokozni a termelékenységet az ipar­­irányítás korszerűsítésével, átszervezésével. Most az átszervezés egyik je­lentős lépéseként összevontak három minisztériumot s a Kohó- és Gépipari, a Könnyűipari, valamint a Nehézipari Minisztérium eddigi megosztott feladatait egyetlen minisztériumra, az újonnan alakított Ipari Minisztériumra bízták. Ezzel - mint a PORTELET fentebb már idézett cikke írja - azt kívánják elérni, hogy “a magyar népgazdaság vezető ága - az ipar - egységes, összehangolt koncepció°alap­­ján fejlődjön, a XII. pártkongresszus határozatainak teljesítése és a VI, öt­éves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően." A Washington Post Budapestről keltezett gazdasági helyzetelemző cikkének író­ja - Kevin Klose - befejezésül megjegyzi« az új módszerekkel és a forintnak a kapitalista valutákhoz való felzárkóztatásával kísérletező magyar közgazdászok helyzete nem irigylésreméltó, hiszen folyton magukonérezhetik Moszkva figyelő tekintetét és nem tudhatják, mikor intik le őket. Ennek veszélye fokozottabban fennáll napjainkban, amikor a lengyelországi események miatt feszült a légkör ét a Kreml különösen érzékeny minden kilengésre. De a jelek szerint - némi rosszal­lással ugyan - tudomásulveszi a magyarországi próbálkozásokat, míg nem ütköznek az érdekeivel. Arról pedig nincs szó, sőt« éppen most, a lengyel gazdasági csőd idején van oka értékelni a magyar népgazdaság viszonylagos stabilitását és ter­melési kapacitásának pozitiv jeleit, mert ide nem kell támogatást juttatnia,mint Lengyelországnak, hanem innét ő kaphat. És nem is keveset. A magyar népgazdaság - a többi szocialista országgal és főleg a lengyel álla­potokkal összehasonlítva - eredményesnek mondható, de már a szabad gazdálkodás normáival mérve teljesítményei szegényesek. Sokkal produktívabb lehetne, ha a szocializmus munkakörülményei nem szegnék kedvét a magyar munkásnak és az el­avult marxi tanok nem akadályoznák a magyar szakemberek képességeinek kibonta­kozását. Fekete Gyula mindennek ellenére - hivatalból - derülátó a konvertibili­tás kérdésében, ámbár a 79~es és a 80-as tervteljesitás adatai - az u.n. tény­­számok - ezt kevéssé indokolják. A vegyes gazdálkodás kétségkívül haladást je­lent a múlthoz képest, amíg azonban a moszkvai KGST-székházból érkező utasítások kötik gúzsba a magyar közgazdászok kezeit, egyenletes fejlődés aligha várható. Addig a tények csak kullognak a tervek után és a magyar gazdaságban rejlő lehe­tőségek eIvesztegetéséről árulkodnak. A tények pedig makacs dolgok. x A február l.-i magyarországi lapok ismét hosszasan elemzik a lengyelországi po­­üti kai helyzetet és ugyanakkor kiemelt helyen közük a TASZSZ-iroda erélyes­hangú nyilatkozatát, mellyel a Los Angeles Times e|y hírét cáfolja. "Az amerikai titkosszolgálat által kieszelt újabb otromba hamisítás - olvassuk - állítólagos szovjet tervekről szól, melyek szerint a Szovjetunió át fogja lépni a lengyel határt, hogy új, keménykezű pártkádereket juttatva hatalomra elnyomja a lengyel szakszervezeti mozgalmat." A hivatalos szovjet hírszolgálati iroda kézzel-láb­­bal tiltakozik a feltételezés ellen és "provokativ rágalomnak" nevezi az ameri­kai lap közleményét. A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlésén Kallói Ödön elnök a Kamara közvetítő szerepéről beszelt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén és hangsúlyozta, hogy népgazdaság célja a külgazdasági egyensúly helyreállítása. A Keresztyén Békekonferencia titkársága négynapos ülést tartott üágában. A ma­­gyár egyházak képviseletében dr. Görög Tibor evangélikus lelkész, a szervezet nemzetközi titkárságának tagja vett részt az ülésen, mely főbb nemzetközi kér­désekkel és a békeharc legfontosabb tennivalóival foglalkozott» L_---------------------------------------------------------------------------------------------------------------—,--------------------------—J

Next

/
Thumbnails
Contents