Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-15 / 1. szám
kor megteremtjük a forint külső konvertibilitásának egyik legfontosabb előfeltélét. Ez nagy programm, lényegében több mint tíz esztendeje dolgozunk rajta. Semmi sem volt véletlen ebben az időszakban. Volt százféle árfolyam, lett háromféle, majd kétféle, reméljük még az idén lesz egységes árfolyam is.“ Végül még eza mondatot is hozzátette mindehhez Fekete elvtárs, nyilván nyomaték kedvéért és azért,hogy a párt felé bizonyítsa "vonalasságát"« "Egyébként a KGST komplex programja is tartalmazza a konvertibilitást, mint célt« így ha ezt elérjük - s reméljük, 1982-ben sikerül - akkor egyúttal közeledünk a pénz szerepéről vallott marxista nézetekhez is." Tehát a magyar népgazdaság - mai szakzsargonnal élve - “irányt vett" a konvertibilitásra. Ennek érdekében igyekeznek fokozni a termelékenységet az iparirányítás korszerűsítésével, átszervezésével. Most az átszervezés egyik jelentős lépéseként összevontak három minisztériumot s a Kohó- és Gépipari, a Könnyűipari, valamint a Nehézipari Minisztérium eddigi megosztott feladatait egyetlen minisztériumra, az újonnan alakított Ipari Minisztériumra bízták. Ezzel - mint a PORTELET fentebb már idézett cikke írja - azt kívánják elérni, hogy “a magyar népgazdaság vezető ága - az ipar - egységes, összehangolt koncepció°alapján fejlődjön, a XII. pártkongresszus határozatainak teljesítése és a VI, ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően." A Washington Post Budapestről keltezett gazdasági helyzetelemző cikkének írója - Kevin Klose - befejezésül megjegyzi« az új módszerekkel és a forintnak a kapitalista valutákhoz való felzárkóztatásával kísérletező magyar közgazdászok helyzete nem irigylésreméltó, hiszen folyton magukonérezhetik Moszkva figyelő tekintetét és nem tudhatják, mikor intik le őket. Ennek veszélye fokozottabban fennáll napjainkban, amikor a lengyelországi események miatt feszült a légkör ét a Kreml különösen érzékeny minden kilengésre. De a jelek szerint - némi rosszallással ugyan - tudomásulveszi a magyarországi próbálkozásokat, míg nem ütköznek az érdekeivel. Arról pedig nincs szó, sőt« éppen most, a lengyel gazdasági csőd idején van oka értékelni a magyar népgazdaság viszonylagos stabilitását és termelési kapacitásának pozitiv jeleit, mert ide nem kell támogatást juttatnia,mint Lengyelországnak, hanem innét ő kaphat. És nem is keveset. A magyar népgazdaság - a többi szocialista országgal és főleg a lengyel állapotokkal összehasonlítva - eredményesnek mondható, de már a szabad gazdálkodás normáival mérve teljesítményei szegényesek. Sokkal produktívabb lehetne, ha a szocializmus munkakörülményei nem szegnék kedvét a magyar munkásnak és az elavult marxi tanok nem akadályoznák a magyar szakemberek képességeinek kibontakozását. Fekete Gyula mindennek ellenére - hivatalból - derülátó a konvertibilitás kérdésében, ámbár a 79~es és a 80-as tervteljesitás adatai - az u.n. tényszámok - ezt kevéssé indokolják. A vegyes gazdálkodás kétségkívül haladást jelent a múlthoz képest, amíg azonban a moszkvai KGST-székházból érkező utasítások kötik gúzsba a magyar közgazdászok kezeit, egyenletes fejlődés aligha várható. Addig a tények csak kullognak a tervek után és a magyar gazdaságban rejlő lehetőségek eIvesztegetéséről árulkodnak. A tények pedig makacs dolgok. x A február l.-i magyarországi lapok ismét hosszasan elemzik a lengyelországi poüti kai helyzetet és ugyanakkor kiemelt helyen közük a TASZSZ-iroda erélyeshangú nyilatkozatát, mellyel a Los Angeles Times e|y hírét cáfolja. "Az amerikai titkosszolgálat által kieszelt újabb otromba hamisítás - olvassuk - állítólagos szovjet tervekről szól, melyek szerint a Szovjetunió át fogja lépni a lengyel határt, hogy új, keménykezű pártkádereket juttatva hatalomra elnyomja a lengyel szakszervezeti mozgalmat." A hivatalos szovjet hírszolgálati iroda kézzel-lábbal tiltakozik a feltételezés ellen és "provokativ rágalomnak" nevezi az amerikai lap közleményét. A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlésén Kallói Ödön elnök a Kamara közvetítő szerepéről beszelt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén és hangsúlyozta, hogy népgazdaság célja a külgazdasági egyensúly helyreállítása. A Keresztyén Békekonferencia titkársága négynapos ülést tartott üágában. A magyár egyházak képviseletében dr. Görög Tibor evangélikus lelkész, a szervezet nemzetközi titkárságának tagja vett részt az ülésen, mely főbb nemzetközi kérdésekkel és a békeharc legfontosabb tennivalóival foglalkozott» L_---------------------------------------------------------------------------------------------------------------—,--------------------------—J
