Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1982-02-15 / 12. szám
/ _ Az -let és -í-rodalom-ben megindult népesedési vita, melyről decemberi szamunkban mar beszámoltunk,széles hullámokat vert a magyarorszagi közvéleményben. Sok levél érkezett az olvasóktól az irodalmi hetilap szerkesztőségéhez", melyek közül kiválogattunk néhányat« Szükséges a társadalmi méretű aktivizálás a jövőben, fejlődésünkben, lehetőségeinkben bízó közhangulat kialakítására. Ka a társadalom számára nem kívánatos, viszszahúzó hatású, már-már az analfabétizmus határát súroió rétegek magas reprodukciós képességétől eltekintünk, jelenleg pozitív árnyalatokra az országos demográfiai képben — egyszerű elméleti következtetés alapján — csak olyan rétegtöredékeknéi lelhetünk, ahol legalább az egyik családalapitó hoszszabb távon is biztatónak ítéli a jövőt. Nem hiszem, hogy sokan vonnák kétségbe azt a feltételezésemet, hogy mai társadalmunkat, legalábbis annak egy részét, a nagyobb, átfogó célok iránti viszonylagos és tendenciájában a közömbösség felé hajló, csökkenő érdeklődés jellemzi. Ennek legszembetűnőbb jele az egyéni és csoportérdekek előtérbe helyezése és a befelé fordulás. Több konkrét példából tudom, hogy a mai fiatalt húszhuszonöt éves koráig valósággal kondicionáljuk a közömbösségre. Túiszervezettséggel, rosszul értelmezett fegyelemmel, legjobbjait anyagi és egyéb okokból nélkülöző, adminisztratív munkával túlterhelt, belefásult pedagógusgárdával, az első munkahelyek sivár és megdöbbentő igénytelenségével, a munkahelyek cselekvési-döntési mozgásterének értelmetlen túlszabályozásával. ... Növése, tapasztalatszerzése során a fiatalok többsége, de legalábbis nem elhanyagolható része visszahúzódó, passzív lesz, aktivizálásuk rutinpályákon, rutinmódszerekkel egyre inkább megnehezül, nagy társadalmi programok számára csak anyagilag és röv'.'d távon tehetők érdekeltté. Picfiomky Antal Kálmán X Az eredményes gyermeknevelés, mint minden más alkotó tevékenység, összeszedettséget és igen sok energiát követel. Módot kellene adni az anyáknak, hogy adott esetben, kritikus időszakokban gyermeknevelési feladatukat ítélhessék fontosabbnak — például rugalmas munkaidő-beosztással, részmunkaidőkkel. Nem furcsa, hogy minálunk ugyanúgy „lógásnak” minősül, ha valaki munkaidő alatt viszi haza az óvodában keserves sírással maradó kislányát, mint ha ehelyett moziba megy? Tudatosítanunk kellene végre, hogy nem az anyáknak teszünk engedményeket a gyermekápolási táppénzzel, az egyéb juttatásokkal, hanem a saját fejünk fölött gyújtjuk fel a tetőt, ha nem tesszük lehetővé, hogy az anyák érzelmileg-szeliemüeg ép utódokat nevelhessenek... Kopp Mária dr. X Nálunk a demográfiai kérdés — nemzeti kérdés. Szaporodó kérdőjelei nemzeti horizontunk elsötétedésének jelei is lehetnek, a halványodó nemzeti tudat Is üzenhet ilyen áttételesen, - mint test. belső bajairól a láz. Így van-e: biztosan nem tudom. De a kérdést legalább — kíméletlen őszinteséggel — fel kell, hogy tegyük magunknak: ma-, kacsul nem emelkedő demográfiai görbénk vajon nem valami rejtve megmutatkozó nemzeti életre valótlanság jele-e? Vagy pontosabban: nem a nemzettudat válságáról tu.dósítanak-e' azok a (természetesen fiktív) anti-dísztáviratok, . melyek világra kívánkozó -gyerekek meg nem születéséről értesítenek? Kiélezve a kérdést: lakáselőnyön, szociálpolitikai hozzájáruláson, a gyerekholmik. .állami. .dotációján, tűi (vagy; tételezzük. fel. .kajánul:., .nélr. kül!) vajon hányán döntenének.^ gyerekek mellett? Csak azért, mert a nemzetnek mindenekelőtt gyerekekre van szüksége ahhoz, hogy holnapjában reménye legyen? —. Mit gondoljak annak a nemzetnek az öntudatáról, melynek — fönnmaradásra biztatásul — szabott pénzösszegeket kell államilag kiporciózni ? Asztalos István X Mindenkiben, hacsak nem aberrált vagy rosszul szocializálódott, él az utódnemzés vágya. Naivitás lenne azonban azt kívánni, hogy a családban legyünk öntudatos (értsd: háromgyermekes) szülők, a munkahelyen pedig hű meghallói az áruviszonyok törvényeinek. Az áruviszony nem marad meg a gyárkapun és boltajtón belül, természetéhez tartozik, hogy malma alá hajtja az élet egészét Közgazdász diplomám ellenére azért vagyok gyári segédmunkás, mert gyereket kell nevelnem. Mi másért kellene elviselnem egy művezető, esetleg igazgató ilyen-olyan viselkedését? Ha egyszer nem kell a közgazdász itt, mehetnék az ország másik végére, de hova tegyem a gyereket?... A munkabér a taníttatás és egészségügy stb. költségeit sem tartalmazza, ezek nagyrészt szociális juttatások. Mégpedig olyan formán kapjuk, mintha nem mi termeltük volna meg ezt az értéket, a Varga Domokos által felsorolt „ösztönzők” azonban szintén- elkülönítve kezelnek egyes problémákat, továbbá fel sem merült az a kérdés: lehe‘-e bármilyen kényszert, ösztönzést alkalmazni ebben az ügyben? Detki Sándor XT 1961. Anyósoméknál a három négyzetméteres cselédszobában lakunk. Két abortuszom volt. Lakásra. albérletre semmi remény. 1902. Könyörgő kérvény a tanácsnak. Harmadik abortusz. 1ÍH13. Válás és egy spontán vetélés, melybe majdnem belehalok. Négy elvetélt gyermek, gyönyörű fiaim és lányaim, kiket megszültem volna, ha nemcsak állami gondozásba adhattam volna őket megszületésük után. Drámainak érzem a harmincas, negyvenes nők helyzetét, és kérem Önöket, ne fokozzák az amúgy is szörnyű lelki kínokat, mellyel a múltat hordozzuk, és hiába keresünk rá mentségeket E. Á.-né X 1966 és 1D71 között 3,25 millió vetélés történi; ebből 2.7 millió a művi (legális) vetélések száma. Döbbenetes adat; s döbbenetes, hogy az rszmélés csak 1973-ban következett be. Ez a mulasztás a bajok bő forrása. 1973-ban elviselhető és Ígéretes fordulat történt. Hogy mégis (gy állunk, az nem a népesedéspolitikai koncepció fogyatékosságaira utal. Az egészségügyi, illetőleg szociálpolitikai intézményegyüttest a társadalmi viszonyrendszer determinál.ia/deformálja. A jog, s vele együtt a szabályozórendszerek, lett légyének «akár eszményi elgondolások tökéletes formái, mit sem érnek, ha a mindennapi élet ellenük munkálhat. A szülési kedv a létviszonyok függvénye. Ha a gyermekvállalás közönséges föltételei adottak (megfelelő lakás, közeli munkalehetőség, kielégítő megélhetés. elfogadható környezet), fölösleges a buzdítás; hiányuk esetén viszont hiábavaló minden Iparkodó j. Szűk László X Az egyetemes kultúra, az emberi haladás ügyét szolgáltuk annyira, hogy megmaradásunkhoz jogot formálhassunk. Ahhoz azonban, hogy nemzetünk korhadó, pusztuló fája újból virágzásnak Indulhasson, az intézkedések sokaságára, valamint szemléleti változásokra van szükség. Ügy vélem, egyet kell érteni azokkal, akik azt kivárják, hogy adóztatás és más módszerek igénybevételével olyan helyzetet kell kialakítani, amelyben a gyermektelen vagy egy-két gyermekes család nem juthat anyagilag kedvezőbb helyzetbe, mint a legalább háromgyermekes. Elfogadom ennek az elvnek a helyességét annak ellenére. hogy — sajnos — nekem is csak egy fiam van. Dr. Tokaji-Nagy Miklós X
