Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)

1982-02-15 / 12. szám

' Losonczi Pal **államelnök” újévi köszöntőjével jelentek meg 1982. első napján az otthoni lapok. A köszöntő előregyártott elemekből készült* a szokásos szólamokból és fordulatokból."Nehéz időket élünk, de büszkék lehetünk az eredményeinkre és az életszínvonalra, melyet minden áron meg kell őriznünk. S ebben legfőbb segítségünk a nagy Szovjetunió barátsága..."

A lengyelországi helyzetről olvashatunk három hírt a január á.-i hazai lapokban. Az első arról szól, hogy a lengyel statisztikai hivatal jelentése szerint az ország nemzeti jövedelme 1981-ben 15 százalékkal csökkent az előző évihez képest, vagyis sokkal nagyobb mértékben, mint 1980-ban, vagy 1979-ben, amikor a visszaesés csak néhány százalékos volt. - Második MTI-hír: súlyos börtönbüntetésre ítéltek öt Szolidaritás-aktivistát, akik a szükségállapot rendelkezéseinek megszegésével okkupaciós sztrájkot szerveztek a katowicei kohóműben. Az ítéletek háromtól hát évig szólnak. - A harmadik hír arról tájékoztat, hogy Lengyelországban megszaporodtak a köztörvényes bűnözések, a betörések, rablások. A betörők kihasználják azt a körülményt, hogy az országban a telefonok ki vannak kapcsolva és csak utcai fülkékből, vagy járőröktől lehet segítséget kérni.

Kádár János fogadta a Magyarországon tartózkodó J.V. Andropovot - jelenti a Magyar Távirati Iroda. Andropov - aki jelenleg a Szovjetunió állambiztonsági Bizottságának elnöke (azaz a szovjet titkosrendőrség főnöke) - 1956-ban Budapesten volt szovjet nagykövet és kétszínű játékával, félrevezető jelentéseivel hozzájárult ahhoz, hogy Nagy Imre bízott a kivonulásra tett orosz ígéretekben és nem készült fel kellőképen a második szovjet agresszióra. - Vájjon mit keresett ez a sötét gazember újra Budapesten?

Az Elnöki Tanács ülést tartott és folyó ügyek intézése mellett határozatot hozott a szabadságok új rendjéről, amit az ötnapos munkahét bevezetése tett szükségessé. 1982. január 1.-től az évi alapszabadság 12 munkanapról 15-re emelkedik, ami azt jelenti, hogy az eddigi két hét helyett három hét szabadság jár minden dolgozónak az első ledolgozott 12 hónap után. Változást jelent, hogy az eddigi két évenként járó 1 nap pótszabadság helyett a fizetett szabadság ideje csak három évenként ugrik egy nappal és legfeljebb kilenc munkanapig terjedhet.

U.i magyarorszagi divat: a címer! Hirdetés a Rákóczi ut sarkán lévő Nagyközért oszlopán: "Karácsonyra készíttessen családi címert!” Azóta elmúlt a karácsony, de a divat virul. Mint^az erről szóló kis hazai újságcikk Írja, egészen új ioarág keletkezett a címerigények kielégítésére. A megrendelők legtöbbje rábízza a festőre, milyen alakokat helyezzen be a kidíszített pajzsba. Legfeljebb a kikötésük - olvassuk -,hogy a címer zsúfolt legyen: telve griffmadarakkal, hétfejű sárkányokkal, nyolcfarkú-négynyelvű oroszlánokkal... - Vájjon mi ez? Nosztalgia? Vagy a^proletáregyenlőség természetes reakciója, az újgazdagok úrhatnámsága? Primitív emberek megmosolyogtató igyekezete, hogy a régi kutyabőrös dzsentriket utánozva többnek látszodjanak? Mindez tisztázatlan, de egy biztos: a címer utáni vágy nem a marxista eszmevilágból, nem a kommunista tanokból táplálkozik. Hanem éppen azok ellentéteiből.

A magyarországi telefonhelyzetről olvashatunk ismét mélabús cikkecskét: írója arról panaszkodik, hogy nem tud telefonálni, mert - sorolja - először is nincs készülék: ha van készülék, nincs benne vonal: ha van vonal, nem kapcsol: ha kapcsol, akkor tévesen} ha nem tévesen, a központ kapcsol mellé, és így tovább... ífe elgondoljuk, hogy Puskás Tivadar révén - aki az első telefonközpontot tervezte - nekünk magyaroknak is van némi szerepünk a telefon elterjedésében, mindenesetre különösek a panaszok, melyeket hétről-hétre olvashatunk a hazai lapok levelezési rovatában. Bell mar több mint száz éve feltalálta a telefont és a második világháborúig egészen jól működött a magyarorszagi telefonhálózat is, de a szocializmusban végzetesen "meghibásodott"... Mint annyiminden más is.

Ideológiai tanácskozás volt december elején Tatabányán - olvassuk a Népszabadságban. A több mint 3^0 résztvevő három napon át foglalkozott a nemzetközi ideológiai harc időszerű kérdéseivel. Megtárgyalták a nemzetközi osztályharc mai feltételeit és a szocializmus válságáról szóló polgári elméletek és propagandakampányok indítékait. Ezzel kapcsolatban elemezték a burzsoá ideológiai és propagandaintézmények tevékenységét, az ellenük való harc feladatait.

_ ú -