Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1982-02-15 / 12. szám
- 3 -jjslter a szocialista építésben kialakult évi 5-5 százalékos ncvekezési etemtől. Az ipar néz volt képes eleget tenni a vele szénben támasztott exportköve teImenyéknek. Az életszínvonaltartás csak a beruházások nagyobb mérvű visszafogásával lehetséges, ezért a jövőévi terv a beruházások további csökkentését irányozza elő. a gazdasági egyensúly még ilyen körülmények közt is törékeny." Valószínűleg nem járunk messze a valóságtól,ha a beruházások redukálásának okát elsősemen a nyugati hitelforrások. (legalábbis átmeneti) be zugul az--loan keressük. a szocia_ista magyarorszag az utolsó évtizedben csaknem évente kért és kapott nagyösszegu kölcsönöket nyugati bankoktól - általában beruházási hitei címén -, ,de a lengyelországi tanulságok tavaly óta óvatossá tették a nyugati tőkét, is Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is elejtett nemrégiben egy megjegyzést, hogy fékezni kell a hitelfelvételeket, mert az adósságok - és a magas kamatok - túlzott megterhelést jelentenek az ország szamara. Ez könnyen elhihető, ha egy pillantást vetünk a szocialista országok nyugati tartozásaira.--. listavezető Lengyelország 25 milliárd dollar adóssággal, a második a Szovjetunió 19 miliiarddal, majd *-elet Németország következik 12 és íéimiliiárddal. Románia 9 és félmiliiarddal tartozik Nyugatnak, Magyarország pedig 8,2 miliiárddal. A lista végén Csehszlovákia és Bulgaria all, E és félmilliárd,ill. 3 és félmilliard dollár adóssággal. Magyarorszag tehát a sor végefelé helyezkedik el, de a kép korántsem kedvező, ha az adósságterhet a népesség számához viszonyítjuk. így nézve Magyarország tartozása a legnyomasztóbb valamennyi ország közül, mert itt legmagasabb az egy főre eső adósság összege: 800 $í Nos e.zt meg kell termelni, és az előírt határidőn belül vissza kell fizetni - kamatokkal együtt. Kérdés, hogy a magyar közgazdaság meg tud-e birkózni ezzel a feladattal, amikor hatásfoka részben sajat fogyatékosságai, részben világgazdasági okok miatt nem javul. U- jabb hiteleket nem vehet föl, hogy egyik lyukat a másikkal tömje be - mint Lengyelország tette s a tönk szélére is jutott - és a kör bezárult. Félő, hogy végül is a lakosság életszínvonala sínyli meg az adósságtörlesztés terheit. E|yelőre még nincs nagyobb baj. A szocialista lágerben még mindig hazánk a legvidámabb barak, ahol aránylag jól élnek az emberek és mindenki többet költ, mint amennyit hivatalosan keres. De már a holnap bizonytalan, a jövő homályos. Ahogy egy nemrégiben otthonjárt jóbarátom foglalta össze benyomásait egy mondatban: a gazdasági helyzet javult, de az az érzésem, hogy az ország hosszú távon "vígan megy tönkre”. A politikai helyzet viszont - a lengyel események miatt - romlott: mindenki félti az elért jólétet s a széles tömegek, de a párt- és kormánykörök is idegesek, meri attól tartanak, hogy Moszkva valamennyi csatlósállamban meghúzza a gyeplőt, ás végetvet a magyar közgazdászok kísérletezgetéseinek is. Sajnos ettől való félelmében a magyar közvélemény nem rokonszenvvel, hanem rosszallással figyeli a lengyel nép szabadságküzdelmét, a hivatalos körök és az újságok pedig egymást túliihegve ítélik el a Szolidaritás "ellenforradalmi akcióját", hogy ezzel is kedvében járjanak Brezsnyevéknek. De ha ez az ára annak, hogy hazai véreink kicsit jobban élhessenek, a megalkuvókat nincs jogunk elítélni. A szabad világ biztonsagából nem kívánhatjuk mindenkitől, hogy hős vagy jellemóriás legyen. Egy azonban biztos: mind többen látják otthon, hogy ami jó a világszerte magyar modellként emlegetett Janus-arcú, félig még szocialisxa, félig már kapitalista vonásokat mutató hazai gazdasági rendben, azt a szabadpiaci gazdaságtól vettek át, s ami rossz és visszahúzó, az a marxista kötött gazdálkodás maradványa. £s ez nyilván nem növeli a kifelé képmutatásra kényszerített társadalom leikében a Szovjetunió iránti őszinte szere tetet... x x "Helyünx: a yilagban" címmel jelent meg statisztikai összehasonlító könyvecske a Kossuth kiadónál. ^ könyvecskéről közreadott hírlapi ismertetésben olvasható néhány érdekesebb adat. Például: százezer lakosra számítva az egész /világon Magyarország (pontosabban az Ikarus-gyár) gyártja a legtöbb autóbuszt. Évente 112 darabot, ami azt jelentené, hogy az összesen gyártott mennyiség évi 11,200 darab autóbusz. Az ezer lakosra jutó gépkocsik tekintetében Magyarorszag Európában a portugál és görög atlag alatt van, a keleti blokk országai közt pedig közepes helyet foglal el - írja a könyv - 78 darab autóval. Ami kb. 80,000 autót jelent.
