Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)

1982-02-15 / 12. szám

Mar sok kesergést olvastunk arról a hazai sajtóoan, hogy az ipar nem tud rugal^másán igazodni a nyugati felvevőpiac igényeihez - hosszú az átí'ütasi iző! - ér-** mire egy új termék "gyartasbavétele" (I) megtörténik, mar nincs is iránta érdeklődés. a kereslethez való alkalmazkodas soha nem volt az irányított gazdasagok erős oldala. A központosított és bürokratizált kommunista gazdaságvezetés, módszer olyan kerékkötő, ami behozhatatlan hátrányt jelent a piac minden rezdülését figyelő kapitalista termeléssel szemoen.

Az egyetlen terület, ahol a magyar népgazdaság igazan jelentős sikereket mutat fel,az a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja. Mióta a rendszer felhagyott a Rakosi-féle őrült rögeszme erőszakolasaval, hogy Magyarországot a vas és acél országává tegye, a magyar mezőgazdasagi termelés erőrekapott és szépen fejlődik. A hét növény termésátlaga és öt állati termék fajlagos termelésének összehasonlítása alapján elkészített világstatisztikában .-.agyarország a 11. helyen áll. (A listavezető Hollandia, majd Belgium és Nyugat-Németország következik.) A teljes termelésnek egy főre eső értékét tekintve Dánia jár az élen, ahol egy lakosra 155 dollár értéket állítanak elő. Ezután következik a magyar mezőgazdaság kerek száz dollárral s harmadikként áll az Egyesült államok fejenkénti 98 dollárral.

A szocialista országok között a magyar mezőgazdaság messze a legjobb. 1979- ben a mezőgazdasági export csaknem, egymilliárd dollár' bevéts It jelentett a magyar államnak. Mezőgazdasági termékekből csak 3ulgária és Romania külkereskedelmi mérlege pozitív, Lengyelország, Csehszlovákia,Kelet-Németország és Jugoszlávia nagyarányú behozatalra szorul. Húskivitel terén Magyarország egymaga többet produkál, mint Bulgária, Csehszlovákia, Kelet-Németország és Jugoszlávia együttvéve. Egyedül Romania közelíti meg a magyar húsexport szamait, elérve azok kétharmadát. Gabonafélékből is Magyarorszag külkereskedelmi aranya a legkedvezőbb; 1980-ban egymillió tonna kivitellel szemben minimális behozatalra volt szükség, míg a többi hat szocialista allam külkereskedelmi forgalmában az export eltörpült az import mellett.

Mindez nem elsősorban a szocialista módszereket,az állami gazdasagok és.a termelőszövetkezetek produktivitását dicséri, hanem azt bizonyítja, hogy a magyarországi rendszer szerencsés kézzel nyúlt a kérdéshez, amikor szabad teret engedett a parasztok vállalkozó kedvének és engedélyezte a háztáji gazdaságokat. Becslések szerint kétmillió háztáji kisgazdaság van Magyarországon és noha ezek csak a megművelhető földterület 12 százalékát jelentik, mégis innét szármázik az ország zöldség- ás gyümölcstermelésének, disznóhús- és baromfitermelésének, valamint tojastermelésének több mint 5Ó százaléka.

Tagadhatatlan, hogy a nagyüzemi gabonatermelés is fejlődött, elsősorban a fokozódó gépesítés..következtében, de a magyar paraszt szorgalma,tudása nélkül mindez mit sem hasznait volna. Es ne hagyjuk ki a számításból az áldott magyar földet sem, melynek gazdag termőképességét még a kommunistái: sem tudtak tönkretenni. 1980-as adatok szerint az egy lakosra jutó termelés tekintetében Magyarország kukoricában a második, gabonafélékben a harmadik helyen áll a világranglistán. (Azt azonban ne feledjük, hogy az ország területéhez és a népesség szamához viszonyítva Magyarország rendelkezik a legtöbb megművelhető földdel Európában és a gazdaságilag fejlettebb országok közül az egész világon.)

^ tavalyi évről szóló terv jelentés most ugyan megtorpanásról számol be 1 "A mezőgazdasági termékek mennyisége - olvassuk - a tavalyinai alig nagyobb. A kedvezőtlen időjárás elsősorban a szőlőültetvényeket és a kalászosokat sújtotta. Ez utóbbiakból több mint egymillió tonnával kevesebb termett az előirányzottnál. Kenyérgabonából a hazai igények biztositva vannak, de a tervezettnél kevesebb jut kivitelre," Havasi Ferenc, a part központi bizottságának titkára "Új év, újabb feladatok" cinü Írásában azt fejtegeti, hogy a magyar mezőgazdaság legközelebbi célja az évi Iá millió tonnás gabonatermés elérése, Le ehhez jelentősen növelni kell a holdankénti termésátlagot, ami egyelőre még nagyon alacsony: Hollandiában a termésátlag például éppen háromszorosa a magyarországinak. "A mezőgazdaságban is - írja Havasi Ferenc - alapvető feladat a hatékonyság javítása(Népszabadság - 1931. december 31«)

Az eg^sz népgazdaság eredményességéről Csikós-Nagy Béla már fentebb idézett cikkének összefoglalásából alkothatunk képet: "Az 1981. évi nemzeti jövedelem alig haladja mer az 1979- évit. Igaz ugyan, hogy a nemzeti jövedelem 1981-ben 1 százalékkal nőtt, de 1930-ban csaknem ennyivel csökkent. Mindez alapvetően