Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-15 / 2. szám
/ / V. évfolyam 2. szám- 1981. április 13» Független Magyar Hírszolgálat Megjelenik minőén hő 15.-en Szerkeszti: Stirling György 724-5 Parkwood Ct.,Falls Church, Virg. 22042 Magyarországi sajtószemle március l.-tó'l 31*-ig Legutóbb a magyar népgazdaság következő ötéves tervének főbb célkitűzéseiről írtunk a januárban hozott minisztertanácsi határozatok alapján. Mint ismeretes, 1 $>81.-tői már a hatodik ötéves tervidőszak napjait mutatja a kommunista időszámítás. A most kezdődő űj terv követelményei - az elmúlt évek tapasztalatai miatt - igen mérsékeltek s a 76.-80. közt teljesített ötödik ötéves terv tényszámaihoz viszonyítva csak kevés fejlődést jelentenek. Hogy a múlt év végén zárult tervidőszak milyen eredményeket hozott, arról mindeddig csak hézagos adatokat olvashattunk, március első napjaiban azonban nyilvánosságra került a Központi Statisztikai Hivatal jelentése s abból teljes és részletes képet kapunk a szocialista gazdálkodás utolsó ötéves korszakáról» Hz a korszak a maga nemében különösen érdekes, mert erre esik a világpiaci nyersanyag- és energiaárak ugrásszerű emelkedése, melynek hatása megmutatkozott a szocialista gazdaságokban is. Ezalatt került sor két nagyarányú áremelésre Magyarországon, elsősorban annak következményeként, hogy a kormány megszüntette az u.n. állami ártámogatást, mellyel két évtizeden át viszonylag alacsony szinten tartotta a legfontosabb élelmiszerek és közszükségleti cikkek árát. Az árkiegészítések viszont olyan súlyos terhet jelentettek a költségvetésnek, hogy - csupán propagandaokokból*- ezt a rendszert nem lehetett tovább folytatni. S végül az ötödik tervidőszakra esik a népesség csökkenésének kezdete, ami egyre növekvő munkaerőhiányt okoz az országban. Mindezen tényezők együttes következményeként az életszínvonal emelkedésének vége és javítására a legkisebb remény sincs a jövőben. A maximális cél« a jelenlegi szint konzerválása. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság minden ágazatát sorraveszi és - noha egészében megállapítja, hogy a tervben kitúzötx célokat nem sikerült elérni - a legtöbb vonalon fejlődésről számol be. Tetszetős eredményeket sorol fel, de az adatoknak és számoknak csak egy szépséghibájuk vám nincs mihez viszonyítani őket. A jelentés ugyanis részleteiben nem közli a lezárt ötéves terv célkitűzéseit, csak az 1975»-ös és az 1980.-as állapotokat hasonlítja össze egymással, arról hallgatván, hogy mit kellett volna elérni az öt év alatt. A statisztika ravasz tudomány» mindent be lehet vele bizonyítani s mindennek az ellenkezőjét is, csak ügyesen kell tudni bánni a számokkal... A jelentés elöljáróban megállapítja: "A gazdaságpolitikai célok a termelés és a nemzeti jövedelem előirányzottnál mérsékeltebb növekedése mellett valósultak meg. A nemzeti jövedelem 1980-ban 584- milliárd forint volt, 1? százalékkal több az 1975* évinél. A termelés és felhasználás 1980. évi színvonala, a tervidőszak folyamán szükségessé vált döntések következtében nem érte el az ötéves tervben eredetileg előirányzottat. Az V. ötéves tervidőszak egésze azonban,öszszehasonlítva a IV. ötéves tervidőszakkal, mind a termelés, mind a felhasználás számottevő növekedését mutatja." Az előző tervidőszakhoz képest tehát volt haladás, de hogy a most zárult terv céljaiból mi valósult meg és mi nem,arra csak a népgazdaság főbb mutatóit feltüntető táblázatból következtethetünk. E táblázat szerint például a nemzeti jövedelem növelését öt év alatt JQ-J>2 százalékra tervezték, a valóság viszont csak 17 százalék lett. Az ipari termelést 30-35 százalékkal akarták fokozni, de csak 18 százalékra sikerült. A mezőgazdaság terve 16-18 százalékos volt, megvalósult ebből 12 százalék. Az egy főre eső reáljövedelem emelését 18-20 százalékra állította be az ötéves terv, a tény viszont csupán 8 százalék volt. Természetesen még e viszonylag szerény eredmények hitelessége is ellenőrizhetetlen - a hazai statisztikákat a párt
