Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-15 / 2. szám
politikai érdekek szolgálatában hosszú éveken át meghamisították és megbízhatóságuk ma is kétséges -, de egyéb adatok híján csak ezekre támaszkodhatunk. A jelentés először az ipar teljesítményeit ismerteti. Ezek közül néhány érdekesebb» 1980-ban az ipar energiafelhasználása 20 százalékkal haladta meg az 1975® évit. Ennek legnagyobb része importból származott» az orenburgi gázvezetéken érkező szovjet földgázból. De 82 százalékkal nőtt a villamosenergia-behozatal is, ugyancsak a Szovjetunióból. A magyar ipar energiaellátása csaknem teljesen a Szovjetuniótól függ, aminthogy nyersanyag terén is ki van szolgáltatva a KGST vezető hatalmának. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának moszkvai székházában döntik el, melyik tagállam mennyi energia- és nyersanyagjuttatásban részesül, de a közös célnak rendelik alá az egyes országok termelését is. Ilyen szempontok miatt állították le például a magyar tehergépkocsi-és motorkerékpárgyártást, noha mindkettő igen magas fokon állt. A bauxit- és timföld-termelés mérsékelt növekedése mellett - olvassuk a jelentésben - az aluminium-félgyártmányok termelése 14 százalékkal nőtt. A hajdan virágzó magyar aluminiumipar sem bontakozhat ki és nem állíthat elő a világpiacon versenyképes olcsó árút, mert a bauxitot - a "magyar aranyat" - kiszállítják a Szovjetunióba, hogy ott'alumíniummá dolgozzák fel. A nyersanyagot aztán visszaszállítják Magyarországra, borsos árat számlázva minden tonnájáért. Autóbuszból 1980-ban 12,400 darabot gyártott a magyar ipar, 15 százalékkal többet az 1975* évinél. A gépiparon belül jelentősen nőtt a híradástechnikai és a műszeripari cikkek, valamint fejlődött a villamos- és számítástechnikai gépek gyártása is. Eredményesen zárta az ötéves tervet a vegyipar« a műtrágyatermelés 48 százalékkal nőtt. A gyógyszeripar termelése 1980-ban 5^ százalékkal haladta meg az 1975« évit. Az építőanyagiparban a cementtermelés 24 százalékkal emelkedett és 1980-ban 4,7 millió tonna volt. A téglatermelés öt év alatt 6 százalékkal bővült - Írja a jelentés -, de téglából időnként hiány mutatkozott. Az építőipar 1980. évi volumene 10 százalékkal volt nagyobb az 1975* évinél. Az öt év alatt felépült 453 ezer lakás, 15 ezerrel több, mint az előző tervidőszakban. A lakások 36 százaléka állami erőforrásból, a többi magánerőből épült. Külön nagy fejezet foglalkozik a jelentésben a mezőgazdaság helyzetével, megállapítva, hogy a fejlődés az elmúlt öt év alatt 15 százalékos volt. Jóllehet a szántóterület 241 ezer hektárral csökkent, évi átlagban 12,5 millió tonna gabona termettj 11 százalékkal több, mint az előző tervidőszakban, 1971. és 75* között. Gyarapodott az állatállomány is, a tejtermelés pedig mintegy 40 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság a hazai igények megfelelő kielégítése mellett jelentős árúmennyiséget adott exportra. Ebből kivette részét az élelmiszeripar is, mely emelte gyártmányainak - főleg hús- és gyümölcskonzervek - számát. A külkereskedelemről szólva a jelentés megállapítja, hogy 1980-ban a behozott árúk mennyisége 21 százalékkal, a kivitt árúké 40 százalékkal volt több az 1975. évinél. A külkereskedelmi forgalom nagyobb része a szocialista országokkal bonyolódott le, azon belül a Szovjetunió részesedése az összes forgalom 30 százalékát is meghaladta. Az egészségügyről, oktatásról és művelődésről szóló fejezetből megtudjuk többek közt, hogy a utóbbi öt évben nőtt az orvosok száma és 1980.-ban tízezer lakosra közel 3° orvos jutott. Nőtt az érettségizettek és az egyetemet, főiskolát végzettek száma. Egy érdekes kultúrális adat« 1980-ban 8240 könyv jelent meg Magyarországon, 7 százalékkal több, mint 1975“ben és a példányszám 74 millióról 95 millióra emelkedett. Idegenforgalom» 1980-ban 14 millió külföldi érkezett Magyarországra, 49 százalékkal több, mint 1975-ben. Közülük a turisták száma 9 és félmillió volt. A turisták 87 százaléka a szocialista országokból érkezett. 1980-ban 5.2 millió magyar állampolgár utazott külföldre, 5° százalékkal több, mint 1975-ben. Az utazások 91 százaléka a szocialista országokba irányult. Az ország szállodai kapacitása 1980-ra 34 ezer ágyra emelkedett és az egyéb szálláshelyekkel - fizetővendégszolgálat, kempingek, stb. - együtt meghaladja a 200 ezret. Igen figyelemreméltó adatokat tartalmaz a lakosság jövedelmi és fogyasztási viszonyairól szóló rész. A munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete (a bérkiegészítéseket is beleszámítva) 1980-ban 4,400 forint volt, a reálbér pedig 3 százalékkal múlta felül az öt évvel korábbit. 1980. végén a nyugdíjasok száma 2 millió 82 ezer volt, 280 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Az egy nyug-
