Független Magyar Hírszolgálat, 1981. március-1982. február (5. évfolyam, 1-12. szám)

1981-03-15 / 1. szám

2

ból kiérződik: milyen izzadságos igyekezettel próbálnak a hazai közgazdászok bizonyos kapitalista, szabadgazdálkodási módszereket átvenni, anélkül, hogy teljesen hűtlenekké válnának a be léjüksulykolt marxista dogmákhoz.

Erről a szocialista és kapitalista jegyeket egyaránt magánviselő magyarországi öszvér gazdálkodági rendről jelent meg a minap érdekes cikk a The Washington Post-ban “Hungary Edging,Toward a Mixed Economy" címmel. A cikkíró nagy vonalakban vázolja az 1968.-as Uj Mechanizmus reformjait, melyek a kátyúbajutott magyar gazdaság életregalvanizálását célozták. Ez volt az első tapogatózó lépés a szabadabb gazdálkodási rend - a Post szavait idézve: "a mixed socialist-capitalist market economy" - felé. A vegyes gazdaság a gyakorlatban jól bevált és már némi elszakadást jelentett a marxi-lenini tanoktól. Mindennek eredményekép ez a nyersanyagban szegény kis ország - írja a Post - Kelet-Németország után ma a Szovjet Blokk legmagasabb életszínvonalát képes nyújtani polgárainak.

A párt egyik vezető közgazdásza elmondta az amerikai újságírónak, hogy ezekben a kérdésekben hallgatólagos megegyezés jött létre Magyarországon a politikusok és a gazdasági szakemberek közt. Az előbbiek tudják, hogy a merev gazdasági szabályokon tett engedmények hasznára válnak az országnak, ezért szemet hánynak sokminden fölött,a fiatal közgazdásznemzedék pedig igyekszik úgy becsempészni új elemeket a magyar gazdaságba, hogy azért ne feszítse túl a húrt. Antalpéter Tibor export-szakember tájékoztatta az amerikai riportert, hogy a magyar külkereskedelmi haszon ötven százaléka a Nyugat felé irányuló kivitelből származik és hogy a magyarok már közös vállalatok létesítésével is kísérleteznek nyugaton. Pld. az Egyesült Államokban magyar-amerikai izzólámpagyár működik jó eredménnyel. "Nekünk szükségünk van arra, hogy erősítsük a gazdaságunkat. Olyan eszközökkel, melyeket a legjobbnak Ítélünk - mondta az újságírónak az informátor, majd jelentőségteljesen hozzátette: - Csak minderről nem akarunk túlsókat beszélni...1'

Egy másik magyar szakember, Balassa A'kos, aki az Országos Állami Tervhivatal magasbeosztású tisztviselője, megemlítette az amerikai riporternek, hogy már nincs messze az idő, amikor a forintból konvertibilis valuta lehet. - A magyar közgazdászok szorgosan dolgoznak ennek előkészítésén - mondta Balassa A'kos - és ha a külső körülmények is kedveznek, l985*-re reméljük megvalósítását. S ez nagyon fontos előrelépés lenne a magyar közgazdaság számára.

Konvertibilitás! Ez a pénzügyi szakkifejezés a varázsige ma a hazai gazdasági életben. "Convertibility" - írja a Post cikke - az a legközelebbi cél, amelyet a magyarok el akarnak érni. Mit is jelent ez a szó? Szótári értelemben "átválthatóságot", azt, hogy az egyik ország pénzét szabadon,minden megkötöttség nélkül át lehet váltani bármely más ország pénzére, valutájára. Ez a nyugati világban természetes, de - jegyzi meg a Post - a szocialista országok közül még egynek sem sikerült ezt keresztülvinnie,többek közt azért sem, mert ezeknek az államoknak igen kevés a kapcsolatuk a blokkon kívüli pénzrendszerekkel. De az egyéb követelményeknek sem tudtak megfelelni.

Mert az természetesen önmagában nem elég, ha egy kormány kijelenti» mától kezdve a pénze konvertibilis valuta lesz. Ehhez a nemzetközi pénzpiac elismerése szükséges, aminek látható jele, hogy a valutát jegyzik a zürichi tőzsdén. E megtiszteltetésben csak a szilárd, u.n. "kemény" valuták részesülnek,melyek fedezete az arany, vagy olyan termelés áll mögöttük, mely garantálja értékállóságukat. A forint egyelőre még messze van ettől,bár a Post cikkírój-a megjegyzi: legutóbb jelentős lépések történtek az árfolyam megszilárdítása fele. Qt évvel ezelőtt például a forint u.n. turista-árfolyama 5 cent volt - 20:1 arányban váltották át a dollárt -, a kereskedelmi forgalomban pedig duplájával, 40 forintjával számoltak egy dollárt. (A feketepiacon 50 forintot is adtak érte.) Míg most a kormány erőfeszítései - olvassuk a Washington Post cikkében - arra irányulnák, hogy a három árfolyamot - a két hivatalost és a feketét - egyre közelebb hozza egymáshoz. Mert minél kisebb a különbség, annál jobb a valuta. Ma turistaárfolyamon 24 forintot ér egy dollár és a kereskedelmi árfolyam 32 forint. Ez is bíztató eredmény, de még kevés.

Optimistán ítéli meg a helyzetet Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, aki nyugaton a legtehetségesebb magyar közgazdász hírében áll. A forint konvertibilitásáról nyilatkozván, Fekete János magabáz-tosan kijelentette: "Véleményem szerint 1981.-ben meg lehet valósítani az egységes árfolyamot, s ak-