Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)

1980-09-15 / 7. szám

A Tisza és mellékfolyói árvizzel fenyegetik Kőrösladányt és a környező községeket. A védekezés a gátakon teljes erővel folyik, ennek ellenére^a Kettős-Körös jobbparti töltése Hoss_zúfok térségében átszakadt. A helyzet súlyos. (MTI)

Konsztantvin Csernyenko, az SzKP politikai bizottságának tagja a Mezsdunarodnaja Zsizny című folyóiratban méltatja a helsinki záróokmány jelentőségét és támadja Amerikátv melynek vezetői nem tartják be az öt éve aláírt egyezményt és "a hidegháború nyelvén" próbálnak beszélni a Szovjetunióval.(MTI) .7

A TASzSz-iroda kabuli tudósítója megállapítja., hogy a nyugati^propaganda folytatja félrevezető hadjáratát és az amerikai lapok olyasmiket írnak, hogy szovjet, harckocsik és helikopterek harcolnak az ellenforradalmárokkal szemben.■ Afganisztánban az élet visszatért, a rendes kerékvágásba, állítja a TASzSz.

Pesti történet a szocialista szolgáltatásokról» egy pestkörnyéki csa,ládiházépitő polgárnak szombatra homokra volt szüksége, elment tehát a VOLÁN szállítási" vállalat legközelebbi kirendeltségére és bejelentette igényét. A fuvarvállaló iroda felvette a rendelést és miután összes adatait beírták egy nagy könyvbe, négy nappal előre kifizettették.ve le a várható fuvardíjat,1,200 Ft.c"t. Az illető megnyugodva távozott, hogy a megjelölt napon a homokbánya kapujánál várja a kocsit. De az sem hét'órára, sem később nem jött. A kömúves -az épülő, háznál várta a homokot, emberünk hát telefonált a fuvarvállaló irodába, hogy mi van "a teherautóval? Kedves női;hang közölte,hogy már elindu.lt a telepről. A megrendelő tovább várt - egyre idegesebben - délutánig. Közben a bánya is bezárt, mit Tehetett volna mást, hazament. Hazaérve újra telefonált az ■irodának. - Nem tudjuk, mi történhetett - mondta ismét egy udvarias női hang, ma_jd kis szünet után» - Sajnos még nem érkezett vissza a gépkocsivezető. Mikorra teszi át az igényét?. Vagy nem óhajtja? Akkor visszaküldjük postán a fuvardíjat, kéjt-három hét múlva meg is tetszik kapni. wem', nem tudjuk hétfőn visszafizetni, csak postán átutalni, ^gmondom az üzemegység címét, oda tessék írni, ha érdekli, mi történt. "Hogy önnél ott vannak a kőművesek? Is nem tudnak -dolgozni? Nagyon sajnálom... - Ehhez még csak annyit lehet hozzátenni', hogy a VOLáN megrendelőlapjának hátoldalán a következő mondat olvasható» "Vállalatunk célja az elvállalt.fuvarozás,, illetve szolgáltatás gyors, pontos és szakszerű végrehajtása." De ki veszi ezt komolyan a szocializmusban?...

"He-lsinkitől Madridig" címmel jelent meg érdekes belső vezércikk a Magyar Nemzet-ben, melynek Írója párhuzamot von az öt- év előtti helsinki értekezlet és a novemberben összeülő madridi tanácskozás között. A summázás* "Ma rosszabba nemzetközi helyzet, hűvösebb a légkör, mint öt évvel ezelőtt volt. Valamivel nelsinki után kezdődött az egy helyben topogás, majd a hanyatlás és I98O. e~lején érte el a mélypontját." Majd felteszi a kérdést* mi ennek az oka? S a válasz» a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kellett volna kiegészíteni. "Ezt nem történt meg. Az enyhülés egyoldalúvá lett. (!) De mi lesz azzal a szekérrel,^ amelyet az egyik ló előre-, a másik hátra húz?..c.",- Az enyhülés irányába húzó ló természetesen a Szovjetunió, mely "egyoldalúan" munkálkodik az enyhülésen! Ez aztán a rabulisztika! Ezt az újságírói stílust még Göbbels is megirigyelhetnépedig ő sem ment szomszédba egy kis hazugságért.

"Harminc év a béke szolgálatában" címmel olvashatunk beszélgetést dr. Weisz Ferenc protonótárius kanonokkal, a.magyar katolikus papi békemozgálom főtitkárhelyettesével, abból az alkalomból-,hogy ez a békemozgalom kerek harminc éves_ múltra tekint vissza. 195°• augusztus 1.-én, indította útjára a papi békemozgalmat a nemrég elhunyt dr. Hórváth Richárd, háromszáz katolikus paptársa előtt elmondott beszédével. "Ez nyilvánvalóvá tette -. olvashatjuk (hogy a magyar katolikus egyházon belül jelentékeny erők kívánjál: az együttműködést a felszabadulás után megszületett új, demokratikus társadalmi renddel." Weisz kanonok elmondja, hogy kezdetben sok'nehézséggé 1 kell megküzdenie a papi béke mozgalomnak, mert "a régi rend emléke megnehezítette egyes paptestvéreink tisztánlátását." Majd panaszolja, hogy "a II. vatikáni zsinatot megelőző időben sok igazságtalan bírálat ért bennünket külföldön." De - mo'ndja - azóta a helyzet megváltozott, mert sokan jártak otthon és "hazalátogató paptestvéreink többsége (!) megváltozott véleménnyel'tért vissza új hazájába." Lára-lám!